Ladányi Mária, Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII.

Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből

9 Idevág Lehmann-nak az a megállapítása, hogy a degrammatikalizációs vitákat sokan bizonyos szóosztályok/szófajok „inherens” grammatikalitására alapozzák (Lehmann 2005: 12–13, l. később is a határozószókkal, névmásokkal kapcsolatban). Ha egy egységnek lexikalitást vagy grammatikalitást tulajdonítunk, az megszabja, hogy a lezajló folyamatot miként értékeljük. Lehmann szerint a szóosztályok funkcióikban és disztribúciójukban különböznek egymástól, de grammatikalitási fokukban nem, nincsenek tehát intrinzikusan lexikális vagy grammatikális („funkcionális”) szóosztályok. Szerinte a prepozíciókat sokan zárt grammatikai osztályként képzelik el, pedig egyes nyelvekben nyitott osztályt képeznek, akárcsak az igék vagy a főnevek. Érdemesebb a szófajokat alosztályokra tagolni aszerint, hogy azok mennyire grammatikusak vagy lexikálisak (Lehmann uo.).