Milyen munka illik hozzám? Mi segíthet a döntésben?

Életünk során legalább egyszer (de jellemzően inkább többször) felmerül a kérdés: milyen szakmát válasszunk? A döntés hosszú távra szól, és sokszor külső körülmények is közrejátszanak. Ilyen lehet például a családi hagyomány, a szülők felől érkező nyomás, a barátok véleménye vagy éppen az aktuális trend az álláspiacon.

Nincs garancia arra, hogy a választott szakma valóban beváltja a hozzá fűzött reményeket. Elbizonytalanodhatunk, hogy valóban illik-e hozzánk az adott tevékenység, és el tudjuk-e magunkat képzelni benne évekig, évtizedekig. Ha szeretnéd tudni, hogy milyen munka illik igazán a személyiségedhez, olvasd el cikkünket!

A választott munka egy életre szól?

Mi alapján választunk állást?

Nem vagyunk egyformák, ezért mindannyian más és más tényezők mentén alakítjuk a pályaválasztást. Vannak, akik családi tradíciókat visznek tovább, például, ha generációk óta mindenki ügyvédként, orvosként vagy éppen építési vállalkozóként dolgozott, sok esetben a család elvárja, hogy maradjunk a kijelölt úton – akkor is, ha nekünk máshoz lenne kedvünk és affinitásunk.

Ugyanilyen „nyomást” jelenthetnek a barátok is, akik akarva-akaratlanul egyik vagy másik irányba terelhetnek minket. Arról nem is beszélve, hogy mindig akadnak divatszakmák, melyek vonzónak tűnnek, és remek fizetéssel csábítanak minket. Hiszen az anyagiak is fontos szempontot képviselnek. Olyan munkát szeretnénk, ami biztos megélhetést jelent nekünk és a családunknak.

Létezik álommunka?

Erre a kérdésre nehéz egyértelmű választ adni. Igen, akár létezhet is, ha olyan szakmát választunk, amit szívesen csinálunk, és amiben mindennap örömünket leljük. Ez azonban önmagában kevés. Ahhoz, hogy egy állás valóban álomszerű legyen, az is szükséges, hogy folyamatosan fejlődhessünk és feljebb léphessünk. Ritka, hogy valaki tíz-húsz-harminc évig ugyanazt csinálja változatlan lelkesedéssel.

Az álommunka persze a munkahelytől is függ. Még ha a szakma közel is áll a szívünkhöz, és lehetőségünk van előrébb jutni, aligha érezzük majd jól magunkat, ha a céggel akadnak gondok. Például az, hogy nem tartjuk etikusnak a működését vagy a tevékenységét. Gondot okozhat az is, ha a vállalat saját, belső kultúrájába és értékrendjébe nem illeszkedünk.

Milyen gyakran váltunk munkahelyet?

Szüleink, nagyszüleink idején még nem volt ritka, hogy egy ember egyetlen munkahelyen töltse el az egész életét. Ma már más a helyzet: átlagosan tizenkét munkahelyet fogyasztunk el karrierünk során – vagyis sokszor jön el a váltás ideje. Hogy miért? Például azért, mert az iskolát elvégezve elhelyezkedünk valahol, ami később csalódásnak bizonyul. Párját ritkítja, ha valaki az első munkahelyéről megy nyugdíjba.

Később is felmerülhet bennünk a váltás gondolata. Mondjuk azért, mert nem leljük örömünket a végzett munkában. A kiégés igen veszélyes jelenség, ilyenkor akár a karrierváltáson is érdemes elgondolkodni. Végül említsük meg azt, hogy sokszor nem rajtunk múlik, hogy váltanunk kell-e. A munkáltatónk megszűnik, létszámleépítést hajt végre, vagy akár az is előfordulhat, hogy nem elégedett a teljesítményünkkel.

A 7 legjobb teszt a személyiséghez illő szakma kiválasztásához

A személyiségünk meghatározza a szakmánkat?

Életünk során számtalan sztereotípiával találkozunk a szakmákat illetően. Ami azt illeti, olyan sokkal, hogy ezek egy idő után belénk ivódnak, és elfogadjuk őket, mint abszolút igazságot. A sztereotípiák azonban már csak olyanok, hogy időről időre érdemes megkérdőjelezni őket. Egyáltalán nem biztos, hogy egy humán beállítottságú ember ne állná meg a helyét reál környezetben vagy éppen fordítva. A „milyen munka illik hozzám” jellegű tesztek abban is segítenek, hogy árnyaltabb képek kapjunk önmagunkról.

Milyen a jó személyiségteszt?

Mióta világ a világ, az embereket érdekli a lélektan. Nem meglepő, hogy az első személyiségtesztek már a 19. században megjelentek. A pszichológia fejlődésével aztán egyre népszerűbbekké és kifinomultabbakká váltak, és az élet több területén bizonyultak hasznosnak. Napjainkban fontos szerepet töltenek be többek között az önismereti tréningeken, a coachingokon, a pályaválasztásban és a vezetőképzésben.

A „milyen munka való nekem” típusú tesztek túlnyomó többsége önbevalláson alapul, vagyis saját magunknak kell válaszolnunk a kérdésekre. Ez azért fontos, mert így derülhet fény az alapvető mentalitásunkra, a temperamentumunkra, a munkához való hozzáállásunkra és persze az erősségeinkre és gyengeségeinkre.

Ezek a leggyakrabban használt személyiségtesztek

DISC-személyiségteszt

Ha kíváncsiak vagyunk, hogy milyen állás passzolna hozzánk, előbb-utóbb alighanem találkozni fogunk a DISC-személyiségteszttel. Ez a típus ugyanis napjainkban az egyik legelterjedtebb, amit világcégek is alkalmaznak a HR-területen. A dr. William Marston pszichológus által kidolgozott módszer a Dominance (dominancia), Influence (befolyásolás), Steadiness (kitartás), Compliance (szabálykövetés) szavak kezdőbetűiről kapta a nevét, és ennek megfelelően négy személyiségtípust különböztet meg. Ezek a típusok egy-egy színt kaptak, és az alábbi tulajdonságok jellemzik őket:

• Piros (dominancia): határozott, irányító, kockázatvállaló, gyorsan dönt, problémamegoldó
• Sárga (befolyásolás): társaságkedvelő, nyitott, kreatív, optimista, csapatjátékos
• Zöld (kitartás): stabil, segítőkész, megfontolt, konfliktuskerülő, zárkózott
• Kék (szabálykövetés): precíz, tervező, eredményorientált, diplomatikus, megbízható

A DISC-személyiségteszt az interneten számtalan helyen kitölthető ingyenesen.

Myers–Briggs-típusindikátor – MBTI

Ezt a tesztet Katharine Briggs és lánya, Isabel Myers dolgozták ki, munkásságuk pedig erősen támaszkodott a híres pszichológus, Carl Gustav Jung elméleteire. A Myers–Briggs-típuselmélet ellentétpárokra épül, és az alábbi négy dimenziót állítja fel:

• introvertált – extrovertált
• érzékelő – intuitív
• gondolkodó – érző
• megítélő – észlelő

Ebből a négy ellentétpárból aztán tizenhat új kategóriába sorolhatjuk a személyiségeket, melyekhez egy-egy találó jelzőt is társíthatunk:

• Gondviselők: oltalmazók, felügyelők, ellenőrök, gondoskodók
• Racionalisták: lángelmék, tervezők, feltalálók, hadvezérek
• Idealisták: tanácsadók, gyógyítók, bajnokok, tanítók
• Életművészek: kézművesek, alkotók, előadók, vállalkozók

Az MBTI-tesztet nagyjából fél óra alatt tudjuk kitölteni. Az ingyenes verziók is jól használhatók (a hivatalos tesztért kb. 50 dollárt kell fizetnünk).

Enneagram teszt

Az Enneagram egy hamisítatlan önismereti teszt, ami természetesen a karrierválasztásban is igen hasznosnak bizonyulhat. Nevét a görög kilences ábra kifejezésről kapta, hiszen kilenc különféle személyiségtípust választ szét:

• Tökéletességre törekvő
• Segítő
• Eredményes
• Individualista
• Megfigyelő
• Kétkedő
• Rajongó
• Kihívó
• Békítő

A kilenc típus három nagy csoportba sorolható:

• Ösztönös: tökéletességre törekvő, kihívó, békítő
• Gondolkodó: megfigyelő, kétkedő, rajongó
• Érző: segítő, eredményes, individualista

A hivatalos Enneagram 12 dollárba kerül, és jó alapot jelent ahhoz, hogy mélyebben lássuk önmagunkat.

Big Five személyiségteszt

A Big Five, magyarul a Nagy Ötös személyiségteszt azért is számít közkedveltnek, mert mindössze hatvan kérdésből áll, vagyis viszonylag gyorsan ki tudjuk tölteni. A kérdések azonban ebben az esetben nem eldöntendők, hanem értékelésre várnak (a teljesen egyetértek és az egyáltalán nem értek egyet válaszlehetőségek közötti skálán).

A válaszaink kirajzolják, hogy az öt nagy személyiségtípus közül melyik illik ránk a leginkább. Fontos tudni, hogy a Big Five elmélet szerint valamilyen szinten mindegyik típusba tartozunk, a teszt azt mutatja meg, hogy a skálán hol helyezkedünk el.

• Lelkiismeretesség: a skála egyik végén az óvatos, szorgalmas, alapos és felelős személyiségek találhatók, míg a másik pontján a felületes, lusta és felelőtlen emberek.
• Barátságosság: ebben a dimenzióban barátságos, udvarias és jó természetű típusokat különíthetünk el barátságtalan, nyers és udvariatlan típusoktól.
• Érzelmi stabilitás: kiegyensúlyozott és higgadt személyiségek, illetve hirtelen, impulzív típusok.
• Extraverzió: A skála egyik végén pozitív, asszertív, társasági típusok állnak, a másik véglet pedig a visszahúzódó, csendes típusok.
• Nyitottság a tapasztalatokra: a két végpont ebben a dimenzióban a kíváncsi és kreatív típus, szemben a fantáziátlan, ösztönös személyiséggel.

Profiles XT személyiségteszt

A PXT kompetenciafelmérésként is ismert kérdőív egy igazán széles körben használt „milyen munka illik hozzám” kvíz. Már csak azért is, mert ez a teszt elsősorban azt vizsgálja, hogy mennyire vagyunk rátermettek egy-egy munkakörre. Ezért is lehet, hogy számos cég használja toborzásnál, egyéni és csoportos fejlesztéseknél, valamint tehetséggondozásnál. A PROFILES XT arra is rámutathat, hogy mennyire illünk majd a kollégák közé, a vállalati kultúrába, és mennyire tudunk majd együttműködni leendő főnökünkkel.

A kifejezetten a munkára koncentráló teszt a kompetenciákat helyezi a középpontba, valamint az alábbiakra is fényt derít: gondolkodási és tanulási stílus, viselkedés, érdeklődési körök és motivációk. A PXT jelenleg harminc nyelven érhető el, kitöltése kb. másfél órát igényel.

Clifton StrengthsFinder

Alighanem abban a munkakörben érezzük majd a legjobban magunkat, amelyikben a leginkább kidomborodhatnak az erősségeink. Igen ám, de honnan tudjuk, hogy pontosan miben is vagyunk kimagaslók? Erre a kérdésre adhat választ a Gallup-tesztként is ismert Clifton StrengthsFinder. A módszer abban segít, hogy megtaláljuk azokat a tulajdonságainkat, melyeket érdemes fejlesztenünk a sikeres karrier érdekében.

A CliftonStrengths felmérés mindezt elképesztő alapossággal támogatja, hiszen összesen négy nagy területen belül harminckét témát választ szét, melyeket közel ötezer, ún. előjelző pont alapján értékel. A Gallup-teszt ugyan nem olcsó, és igen időigényes is, az eredmény azonban komoly támpontokat ad a munkaválasztáshoz.

Custom Personality test

Annak sincs akadálya, hogy személyre szabott tesztet válasszunk. Nem vagyunk egyformák, ezért a standard kérdéssorok könnyen felszínes eredményre vezethetnek. A személyre szabott személyiségtesztek figyelembe veszik az életkörülményeinket, a preferenciáinkat, a vállalati kultúrát, a megpályázott pozícióhoz tartozó kompetenciákat és így tovább. Ezek a tesztek sokszor a meglévő módszerekre épülnek, de tovább is gondolják, személyre szabják őket. Az egyetlen hátrányuk, hogy bizony borsos árat kérnek értük.

A megfelelő személyiségteszttel könnyebb válaszolni a kérdésre

Mármint arra a kérdésre, hogy milyen munka illik hozzám? Vagy éppen arra a kérdésre, hogy milyen irányban kellene változtatnom a karrieremen, és vajon eljött-e a váltás ideje? Hiszen ne feledjük, a pályaválasztás nem egyszeri esemény az életünkben, hanem egy újra és újra megoldandó feladat. Ezzel együtt mi magunk is folyamatosan változunk.

Lehet, hogy az a munka, amit húszévesen örömmel végeztünk, negyvenévesen már nem tűnik kielégítőnek. Ezért is célszerű időnként elvégezni egy személyiségtesztet, hogy képben legyünk saját magunkkal, a képességeinkkel, és persze a munkáltatói oldal elvárásaival és aktuális trendjeivel.