Hypogonadotrop hypogonadismus
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__115/#m1181nbgh2_109_p1 (2024. 12. 03.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__115/#m1181nbgh2_109_p1)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__115/#m1181nbgh2_109_p1)
Hypogonadotrop hypogonadismus esetén a női nemi működés zavarához (primer vagy ritkán szekunder amenorrhoea, esetleg raromenorrhoea) alacsony, illetve nem emelkedett hypophysis gonadotropin (LH: luteinizáló hormon, FSH: follikulus-stimuláló hormon) szintek társulnak. A hypogonadotrop hypogonadismus primer és szekunder formái is ismertek; a korábban ismeretlen okú formákat az idiopathiás hypogonadtrop hypogonadismus (IHH) csoportjába sorolták. Az IHH-t más néven izolált GnRH-hiányként is ismerik (GnRH: gonadotropin releasing hormon). Az utóbbi években az IHH hátterében számos genetikai eltérésre derült fény, amelyek elsősorban a GnRH neuronok fejlődését, vándorlását és a GnRH elválasztását szabályozó molekuláris mechanizmusokat érintik.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__115/#m1181nbgh2_109_p2 (2024. 12. 03.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__115/#m1181nbgh2_109_p2)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__115/#m1181nbgh2_109_p2)
Az IHH 30 százaléka genetikai hátterű, és ezek körében a legfontosabb kórkép a Kallmann syndroma. A Kallmann syndroma típusosan a szagérzés zavarával (hyposmia vagy anosmia) társul, ami alapján a szagérzés zavarával nem társuló hypogonadotrop hypogonadismus formákat normosmiás idiopathiás hypogonadismusnak is nevezik (nIHH). Mindazonáltal a Kallmann syndroma és a normosmiás idiopathiás hypogonadismus génjei átfednek, egyes gének mutációi mindkét syndromatípust okozhatják.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__115/#m1181nbgh2_109_p3 (2024. 12. 03.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__115/#m1181nbgh2_109_p3)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__115/#m1181nbgh2_109_p3)
Az idiopathiás hypogonadotrop hypogonadismus felismerése általában serülőkorban történik a primer amenorrhoea, illetve telarche elmaradása miatt végzett kivizsgálás során. Ritkán felnőttkorban kerül felismerésre.