A mellékvesekéreg fokozott androgéntermelése
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__126/#m1181nbgh2_120_p1 (2025. 12. 07.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__126/#m1181nbgh2_120_p1)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__126/#m1181nbgh2_120_p1)
A hiperandrogenizmus másik forrása lehet a mellékvesekéreg fokozott androgéntermelése. A polycystás ovarium syndromában szenvedők 20–30 százalékában kimutatható a mellékvesekéreg androgéntermelésének növekedése. A mellékvesekéreg androgén-hiperszekréció hátterében több mechanizmus is elképzelhető, de mind ez idáig csak a PCOS csoportban észlelhető magasabb perifériás dehidroepiandroszteron (DHEAS) koncentrációemelkedés volt kimutatható, amit feltehetően a CYP17 gén (Cytochrome P450 Family 17 Subfamily A Member 1) által kódolt CYP17 enzim (enzimcsaládnak megfelelő elnevezés szerint P450c17 enzim, funkcionális elnevezéssel 17α-hidroxiláz/c17,20-liáz) fokozott működése eredményezett.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__126/#m1181nbgh2_120_p2 (2025. 12. 07.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__126/#m1181nbgh2_120_p2)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__126/#m1181nbgh2_120_p2)
Másik lehetséges mechanizmus lehet a kortizol-metabolizmus zavara. A kortizol reggeli értéke, diurnális ritmusa, az ACTH-ra adott kortizolválasz során mért koncentrációk egyike sem tér el PCOS-ben a fiziológiástól, de a 24 órás vizelet kortizolkoncentrációja PCOS-ben emelkedettebb az egészséges kontrollhoz képest. A kortizol metabolizmusában az 5-α-reduktáz és az 5-ß-reduktáz katalizálta irrevezibilis hepatikus inaktiváció és a 11-ß-hidroxiszteroid-dehidrogenáz izoenzimek által katalizált reverzibilis átalakulások játszanak szerepet.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__126/#m1181nbgh2_120_p3 (2025. 12. 07.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__126/#m1181nbgh2_120_p3)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__126/#m1181nbgh2_120_p3)
Az SRD5A2 gén (Steroid 5 Alpha-Reductase 2) által kódolt SRD5A2 enzim (funkcionális nevén szteroid-5α-reduktáz 2, 5α-reduktáz 2) a májsejtekben a kortizolt 5-α-dihidrokortizollá alakítva inaktiválja a biológiailag aktív hormont. Ismeretes, hogy ugyanez az enzim felelős a perifériás szövetekben a tesztoszteron 5-α-dihidrotesztoszteronná alakításáért. PCOS betegekben emelkedett 5-α-reduktáz aktivitást találtak, ami a fokozott kortizol-metabolizmus és a kompenzatorikusan fokozott ACTH-stimuláció miatt felelős lehet a fokozott adrenális androgén-hiperszekrécióért is, valamint a perifériás tesztoszteron-átalakítás serkentésével a bőrben kialakuló hiperandrogén tünetekért is.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__126/#m1181nbgh2_120_p4 (2025. 12. 07.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__126/#m1181nbgh2_120_p4)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__126/#m1181nbgh2_120_p4)
A 11ß-hidroxiszteroid-dehidrogenáz enzimnek két izoenzime ismert.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__126/#m1181nbgh2_120_p5 (2025. 12. 07.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__126/#m1181nbgh2_120_p5)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__126/#m1181nbgh2_120_p5)
- A májban és a zsírszövetben elhelyezkedő, inaktív kortizon → kortizol átalakításért felelős, HSD11B1 gén (Hydroxysteroid 11-Beta Dehydrogenase 1) által kódolt HSD11B1 enzim (enzimcsaládnak megfelelő nevén 11β-HSD1, funkcionális nevén 11β-hidroxiszteroid-dehidrogenáz 1 / kortizon reduktáz).
- A vesében, a kortizol → kortizon átalakításért felelős HSD11B2 gén (Hydroxysteroid 11-Beta Dehydrogenase 2) által kódolt HSD11B2 enzim (enzimcsaládnak megfelelő nevén 11β-HSD2, funkcionális nevén 11β-hidroxiszteroid-dehidrogenáz 2).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__126/#m1181nbgh2_120_p7 (2025. 12. 07.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__126/#m1181nbgh2_120_p7)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__126/#m1181nbgh2_120_p7)
A 11ß-HSD1 megváltozott működését összefüggésbe hozták a polycystás ovarium syndromában megfigyelhető adrenális androgén hiperszekrécióval. Munkacsoportunk pedig igazolta, hogy a HSD11B1 génben az enzimműködést gátló polimorfizmusok jelenléte véd a PCOS kialakulásával szemben, ami arra utal, hogy az enzim működése szükséges a PCOS kialakulásához, illetve gátlása potenciális terápiás célpont lehet. A hexóz-6-foszfát dehidrogenáz a 11β-hidroxiláz enzimekkel közös funkcionális egységet képez. Genetikai variánsainak összefüggése szintén erősíti ennek a mechanizmusnak a jelentőségét PCOS-ben.