Hypothalamus–hypophysis–ovarium tengely
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__128/#m1181nbgh2_122_p1 (2025. 01. 29.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__128/#m1181nbgh2_122_p1)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__128/#m1181nbgh2_122_p1)
PCOS-ben a hypothalamus–hypophysis–ovarium tengely működése több ponton módosul. A syndromára jellemző egyik legismertebb neuroendokrin eltérés az emelkedett LH/FSH arány. A magas LH-szint hozzájárul a PCOS-re jellemző anovulatorikus ciklusok kialakulásához, valamint emeli az ovariális androgén hormonok szintjét. Az emelkedett LH/FSH arány a betegek 35–90 százalékában fordul elő. Az emelkedett LH/FSH arány változó incidenciájának hátterében az elhízás állhat. A túlsúlyosság csökkenti az LH szérumszintjét, a BMI és az LH között negatív korreláció áll fenn. PCOS-ben az androgén hiperszekréció, a csökkent progeszteronszint, illetve a progeszteron iránti érzékenység csökkenése egyaránt emelte a GnRH pulzusgenerátor frekvenciáját, ami következményesen növekvő LH-szekrécióhoz vezetett.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__128/#m1181nbgh2_122_p2 (2025. 01. 29.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__128/#m1181nbgh2_122_p2)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__128/#m1181nbgh2_122_p2)
PCOS-ben további fontos neuroendokrin tényező a GnRH-stimulációra adott fokozott LH-válasz (az LH-termelés GnRH iránti érzékenységének fokozott volta), ami összefügghet az LH-receptort kódoló LHCGR gén (Luteinizing Hormone/Choriogonadotropin Receptor) esetén kimutatott és a PCOS-sel összefüggést mutató polimorfizmusok jelenlétével.