MTHFR gén (Methylenetetrahydrofolate Reductase)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__171/#m1181nbgh2_164_p1 (2025. 01. 29.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__171/#m1181nbgh2_164_p1)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__171/#m1181nbgh2_164_p1)
A metilén tetrahidrofolát reduktázt kódoló MTHFR gén (Methylenetetrahydrofolate Reductase) gyakori polimorfizmusainak szerepe lehet a magzati életképességben. E polimorfizmusok közül legnagyobb hatása a c.677C>T-nek van, amelynek eredményeképp egy alanin aminosav valinra cserélődik (p.Ala222Val). Hazánkban saját eredményeink alapján a c.677C>T mutáció homozigóta előfordulása 12 százalékra tehető. Funkcionális hatása az enzim termolabilitásában és csökkent funkcionális aktivitásában nyilvánul meg, ami a homocisztein–metionin átalakulását csökkenti. Az ún. hyperhomocysteinaemia érinti az endotheliális sejtfunkciót, és elősegíti a thrombusképződést. A plazma-homociszteinszint meghatározása és az MTHFR genotipizálás (leginkább a c.677C>T mutáció meghatározása) egymást kiegészítő vizsgálatok, mert az MTHFR polimorfizmus heterozigota és különösen homozigóta formája által okozott enyhe hyperhomociszteinaemia esetén folsav- és B6-, B12-vitamin szupplementáció ajánlott, hiszen a megfelelő folsavszint semlegesíti a mutáció potenciális káros hatását. Az összefüggés így az MTHFR polimorfizmus – emelkedett homociszteinszint – fenotípusos hatás (elsősorban artériás, kevésbé vénás thrombosis, illetve habituális vetélés) két szomszédos komponense között egyértelműen igazolt, de a két végpont között nem. Ennek oka pontosan a homociszteinszint externális befolyásolásának lehetősége és ezáltal a káros hatások kivédése.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__171/#m1181nbgh2_164_p2 (2025. 01. 29.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__171/#m1181nbgh2_164_p2)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__171/#m1181nbgh2_164_p2)
A természetes antikoagulánsok (protein C, protein S, antithrombin III) hiánya lényegesen ritkább, de az általuk jelentett thrombosiskockázat sokkal magasabb. Kombinált prevalenciájuk kevesebb, mint 1 százalék. Az antithrombin III-at a máj és az endotheliális sejtek termelik. Gátolja a thrombint és számos véralvadási faktort. A K-vitamin-függő protein C és protein S szintézisének helye főként a máj. A protein C enzimatikus aktivitású, fő funkciója az aktivált V-ös és VIII-as faktorok inaktivációja. Antikoaguláns aktivitásának kialakulásához szüksége van kofaktorra, a protein S-re.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__171/#m1181nbgh2_164_p3 (2025. 01. 29.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__171/#m1181nbgh2_164_p3)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2025. 01. 29. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__171/#m1181nbgh2_164_p3)
Az antithrombin III-hiány prevalenciája az általános populációban 1:6001:1000. Még ennél is magasabb lehet a protein C-hiány előfordulása (0,4 százalék), míg a protein S-deficiencia valószínűleg ritkább. A természetes antikoagulánsok kapcsolatának vizsgálata a habituális vetéléssel ritkaságuk miatt nehéz, nagyon kevés adat áll rendelkezésre.