Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

10.3.3. Az M5-ös autópálya részleges és időleges visszavásárlása

A Budapestet az ország déli határával összekötő autópálya építésére vonatkozó, 35 évre szóló szerződést 1994 májusában írták alá, vagyis a tárgyalásokat még az Antall-kormány bonyolította.1 Bár akkor nem így emlegették, valójában ez egy Public Private Partnership (PPP) konstrukció volt.

Amikorra elkészült az autópálya, kiderült, hogy a vártnál alacsonyabb forgalom mellett az út használati díja lényegesen magasabb, mint a többi pályán. Emiatt a média és az érintett települések lakói folyamatosan protestáltak, a teherfuvarozók demonstrációkat szerveztek. A kormány hónapról hónapra növekvő politikai nyomást érzékelt. Méghozzá két oldalról: akik már használták a megépült pályát, azok drágállották, azok a települések pedig, ahová még nem ért el a pálya, követelték a gyors befejezést. Erre azonban esély sem volt, mert az építőkonzorcium kifogyott a pénzből.

Így merült fel az a meggondolás, hogy az Állami Autópálya Kezelő Rt. vásárolja meg az építtető, az Alföldi Koncessziós Autópálya Rt. részvényeinek kisebbségi csomagját, egészen pontosan 39,48%-át.2 A vételár 82 M € (21 Mrd Ft) volt. Ezzel a megoldással a befektetők azonnali készpénzhez jutottak, és a kormányzat éves bérleti díj fizetését is vállalta. Ez együttesen lehetővé tette, hogy az M5-ös pálya is bekapcsolódjon az ún. matricás rendszerbe, vagyis csökkenjen az úthasználati díj és folytatódjon az építkezés Szeged felé.3 A tőkeleszállításból és az államnak eladott üzletrész befolyó bevételéből származó tőkével a külföldi tulajdonosok kompenzálták, hogy közel 5 évig tényleges osztalékot nem értek el.

Négy évig tehát az állam résztulajdonosa volt a működtető társaságnak. A szerződés módosításával a magyar állam opciós jogot kapott arra, hogy 2006–2009 között a maradék 60%-ot is kivásárolhassa egy előre rögzített, 100 Mrd Ft-os áron.4 A kormánynak és az egész tranzakciót felügyelő miniszternek, Csillag Istvánnak az volt a szándéka, hogy a határidő lejártakor kivásárolják a külföldi partner üzletrészét, majd egy újabb koncessziós pályázat során – most már az eredetinél sokkal jobb feltételek mellett – újra értékesítik az egészet. Az ellenzéki pártok – a Fidesz és az MDF – is a teljes kivásárlást sürgették, viszont ők újabb eladásról nem beszéltek. De nem az történt, amit a Medgyessy-kormány elhatározott.

2008 júniusában, amikor már két éve Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök, a magyar állam lemondott az opciós jogáról és megvált a nemrég megszerzett 40%-os részvénycsomagtól.5 Miután ezzel egyidejűleg az akkor már 25%-os részesedéssel rendelkező Strabag a PPP-projektet finanszírozó Raiffeisen Bankot is kivásárolta, az osztrákok az AKA 100%-os tulajdonosai lettek. Hogy mennyit fizettek a magyar félnek, arról egyik fél sem adott ki tájékoztatást. A Strabag honlapján csak annyi információ jelent meg, hogy az osztrák cég a 75%-os pakettért összesen 257 M €-t fizetett.6 Ebből visszaszámolva, ami nem biztos, hogy helyes kalkuláció, a 40%-os csomag ellenértékeként 137 M €-s (21 Mrd Ft) vételár adódik.

1	A szerződést Schamschula György írta alá a koncessziós pályázaton győztes Bouygues–Mol–Egis–Sreg konzorciummal.
2	A tárgyalásokat Csillag István (SZDSZ) gazdasági és közlekedési miniszter vezette. A tárgyalás részleteiről lásd Csillag visszaemlékezését (Csillag, 2020: 140–155).
3	A tárgyalások utolsó pillanataiban még felmerült az a lehetőség is, hogy az állam teljes egészében vásárolja vissza a koncessziós jogot, majd pedig adja át a Demján Sándor vezette Trigránit cégnek. De ebből a javaslatból nem lett semmi.
4	MH, 2004. febr. 11. Lásd még https://g7.hu/kozelet/20190723/negy-szerzodessel-annyit-dobott-ki-az-allam-mint-a-nyugdijpenztari-vagyon/
5	Ekkor Kóka János (SZDSZ) volt a tárgyalásokért felelős gazdasági és közlekedési miniszter.
6	http://www.strabag.com/databases/internet/_public/content.nsf/web/SE-PRESSE.COM-PRESSEMITTEILUNGEN–2008-STRABAG%20SE%20erstmals%20100%20Prozent%20Eigent%C3%BCmer%20einer%20Autobahnkonzes