Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

10.4. Visszaállamosítások az energiaszektorban, 2004–2022

„A populista baloldal és jobboldal 15 éve együtt teszi tönkre Magyarországot.”

Bokros Lajos (2015) 1

Az 1994–98 között lezajlott privatizációs folyamat egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy a vertikálisan integrált, 100%-ban állami tulajdonban álló villamosenergia-ipari holding, a Magyar Villamosművek Tröszt egymással versenyezni képes, nagyobb részt magántulajdonú cégekre bomlott (6.5.). A gyakorlatilag 100%-ban állami tulajdonú MVM kezében négy erőmű részvényei maradtak – erőteljesen különböző arányban: Paksi Atomerőmű (99,95%), Vértesi (42,91%), Mátrai (25,49%) és Dunamenti Erőmű (25,0%).2 Ezt a nagy tulajdonosi átalakulást a privatizációs szervezet, az ÁV Rt. irányította méghozzá úgy, hogy folyamatos csatában állt szinte az egész villamosenergia-ipari lobbival. Ennek következtében az eredeti privatizációs koncepció nem tudott teljes mértékben megvalósulni. Fontos – de az előbbihez képest – kisebb jelentőségű változás volt a hat regionális gázszolgáltató vállalat ugyanekkor lebonyolított privatizációja (6.6.).

A privatizációkkal párhuzamosan zajlott a szabályozási szféra EU-konform liberalizációja is. Bár közelről nézve ez a folyamat lassúnak tűnt, nemzetközi összehasonlításban végül is inkább gyorsnak volt mondható. Az OECD 2008-ra vonatkozó elemzése szerint, ha az energiaszektor liberalizációját egy 0–6 közötti skálán mérjük, akkor Magyarország az első volt a posztszocialista országok között.

10.2. táblázat. Az árupiacok liberalizációjának mértéke az OECD-országokban, 2008

Ország	Nemzetgazdaság	Ezen belül: energiaszektor
OECD-átlag	n. a.	2,69
OECD-minimum	0,96*	0,59**
Magyarország	1,54	1,94
Csehország	1,50	2,68
Szlovákia	1,52	3,02
Észtország	1,37	3,28
Lengyelország	2,04	3,73

Megjegyzés: Liberalizációs index (0 – 6 skálán): 0 = teljes liberalizáció; 6 = teljes állami szabályozás

* Hollandia ** Nagy-Britannia

Forrás: OECD Product Market Regulation Database (http://www.oecd-ilibrary.org/economics/data/oecd-product-market-regulation-statistics_pmr-data-en).

1998-tól kezdve a Fidesz meghatározó gazdasági szakemberei ideológiai megfontolások alapján elsietettnek és szükségtelennek tartották az 1995 végén végbement nagy energetikai privatizációkat. Még azt is vitatták, hogy a költségvetésnek egyáltalán szüksége volt-e ezekre a bevételekre. Így érvelt – például – Matolcsy (1998d) is, és ez szerepelt a Fidesz 1998-as választási programjában is.

Az igazi meglepetés azonban az volt, hogy az 1. Orbán-kormány hatalomra jutása után, 1998 nyarától kezdve a villamosenergia-lobbi újraszervezte a pozícióit, és fokozatosan megszerezte az MSZP energia-szakértőinek nyílt és egyöntetű támogatását is. A vertikális holding visszaépülése a 8 éven át kormányzó MSZP–SZDSZ-koalíció idején is folytatódott (2002–2010). Ez elsősorban az MSZP etatista tradícióinak és vonzalmainak volt a következménye,3 de tény az is, hogy a 90-es évek végén az SZDSZ-ben is kitapintható volt az állam szerepének bővítésére vonatkozó elképzelések térnyerése.

Új világgazdasági helyzet – kétszer is. Részben a gázpiac átalakulása, az olajárak csökkenése és a villamosenergia-ár összeomlása miatt a hazai villamosenergia-szektor is teljesen új helyzetbe került (6.5.14.). A 2007 közepén kirobbant nemzetközi pénzügyi válság, az ezt követő általános recesszió, illetve a fukusimai erőműbaleset (2011) nyomán a trendek megtörtek. Csak két adat: a német piacon a zsinóráram átlagára 2008-ban 65 €/MWh volt, ez 2016-ra 29 euróra csökkent; az amerikai piacokon jegyzett olajár (WTI) 2008 májusában 127 USD/hordó volt, ez 2015 végére 37 dollárra zuhant vissza, vagyis itt még nagyobb arányú volt a világpiaci árcsökkenés.

Ily módon hirtelen feleslegessé váltak olyan termelőkapacitások, amelyek pár évvel korábban készültek el, és még inkább azok, amelyek még csak a tervezőasztalon léteztek (10.3. táblázat). Ez nem csupán magyar probléma volt, a nyugat-európai nagy cégek is hasonló gondokkal küszködtek.4 Mi több, a nyugat-európai kapacitástöbbletek olcsó import formájában a magyar piacon is elérhetők voltak, és ezáltal a helyzet még súlyosabbá vált. 2014-ben a behozatal aránya 31% volt.5,6

10.3. táblázat. Tervezett és elhalasztott erőműépítések, 2010–2013

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1266peam3_2840/#m1266peam3_2840 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1266peam3_2840/#m1266peam3_2840)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1266peam3_2840/#m1266peam3_2840)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Forrás: Kaderják Péter előadása a Magyar Közgazdasági Társaság 2013. évi vándorgyűlésen.

2021 végén viszont az ellenkező irányba fordult az energiapiac. A korábbi feleslegek miatt lelassultak, leálltak a fejlesztések és a pótlások, s amikor a koronavírus-járvány okozta minirecesszióból7 kilábalt a világgazdaság, hirtelen energiahiány lépett fel, ami azonnal áremelkedést okozott. Az olaj tőzsdei ára – például – 90 $-ra szökött fel 2022. január végére. Hat héttel később – jórészt az orosz–ukrán háború nyomán – a tőzsdei ár már 135 dollárnál járt.

1	Bokros Lajos Facebook-bejegyzése, 2025. aug. 5., http://mandiner.hu/cikk/20150805_bokros_lajos_ki_tette_tonkre_magyarorszagot, részletesebb kifejtésben lásd Bokros (2016).
2	Az MVM és a Mol történetének szisztematikus összehasonlítását lásd Mihályi–Sztankó (2015) tanulmányában.
3	Mint azt Bokros (2015) meggyőző módon bizonyította, a Medgyessy-kormány 2002-től kezdve a gazdaságpolitika számos egyéb területén is a Fidesz demagóg kampánystílusát követő, populista intézkedéséket tett.
4	The Economist, 2013. okt. 12.
5	2014-ben az ország két legnagyobb villamosenergia-termelő erőműve, a paksi és a mátrai 89, illetve 74%-os kihasználással tudott csak működni, a Dunamenti Erőmű viszont csak 2%-kal, a csepeli 12%-kal. Az elsősorban hőtermelésre ráállított erőművek közül a budapesti, az ajkai vagy az oroszlányi 30-40%-os kapacitáskihasználást tudott felmutatni. Az E.ON korszerű gönyűi erőműve 18%-ot ért el (NSZ, 2015. aug. 1.).
6	Részben az új helyzet, de még inkább a 2010-es kormányváltás ténye a kormány szemében elegendő indok volt arra, hogy 2030-ig szóló új stratégiát, hivatalos nevén Nemzeti Energiastratégiát dolgoztasson ki, amit azután az Országgyűlés 2011-ben el is fogadott. De a tényleges folyamatokat ez a dokumentum a valóságban egyáltalán nem befolyásolta – mindig ad hoc döntések születtek.
7	A járvány 2020 januárjától kezdett terjedni és 2022. március közepéig tartott. Magyarországon a népegészségügyi korlátozó intézkedéseket 2002. március 7-től vonták vissza.