Mint korábban már bemutattuk, a villamosenergia-iparban a visszaállamosítások kis lépésekben már 1995-öt követően is folytak, majd egy picit fel is gyorsultak Kocsis István működése idején (2005–2008). A 2010-es kormányváltást követően többször történt utalás nagyszabású további visszaállamosítási tervekre is, de csak annyi történt, hogy az MVM megvásárolta a pénzügyi gondokkal küzdő Bakonyi Erőművet, és bérbe vette a felszámolás alá került Ganz Röck kazángyár eszközeit,1 majd 2012-ben az MVM kivásárolta a két kisebb tulajdonost.2 A cég új neve MVM BVMT Zrt. lett. A háttérben – piaci hírek szerint – az volt a fő szempont, hogy az eladó, Demján Sándor két csatornán keresztül is pénzhez jusson. A tranzakció előtt ugyanis az erőmű 1 Mrd Ft hitelt vett fel az ugyancsak Demján tulajdonában álló Gránit Banktól, majd 1,7 Mrd Ft osztalékot fizetett ki a tulajdonosoknak. Ezután közel négy éven át szinte semmi sem történt!

 

Az persze a bejelentés pillanatában is világos volt, hogy a két áramszolgáltatót érintő tranzakció lebonyolítása hosszabb időt fog igénybe venni, mivel tőzsdei cégekről volt szó, így a tulajdonosi körben ott voltak a kisrészvényesek is. Az első hírek szerint a RWE-üzlet – a BÉT-en jegyzett, igencsak nyereséges Elmű–Émász-holding visszavásárlása – több tízmilliárdos nagyságrendű lett volna.3 Később már „500–1000 milliárd forintos tétel”-ként nyilatkozott erről az üzletről Lázár János.4 Ám ezekből a tervekből semmi sem valósult meg. Míg a gázszektorban a rezsicsökkentés után5 teljes volt az állami hatalomátvétel, az árampiacon nem volt ilyen sikeres a kiszorítás, pedig bőven voltak erre vonatkozó kormányzati tervek, csakhogy ebben az iparágban a rezsicsökkentés hatására nem kerültek olyan helyzetbe a külföldi cégek, hogy ki kelljen hátrálniuk a magyar piacról.6

 

 

Miután az összevonáshoz a magyar Versenyhivatal is hozzájárult, a fenti háromszereplős piacon már csak két szereplő – egy német és a francia multinacionális vállalat helyére belépett NKM Nemzeti Áramszolgáltató Zrt. – marad.7 Ennek megfelelően 2019 nyarán az E.ON ajánlatot tett az egyik rivális szektortárs, az Innogy az RWE egyik alvállalatának hálózati és kiskereskedelmi eszközeire – ami által az RWE és az E.ON gyakorlatilag összeolvadt, az Innogy pedig megszűnt. Ezt a felvásárlást és összeolvadást azonban az európai versenyjogi hatóságok csak olyan feltétellel engedélyezték, ha az E.ON több piacról, így a magyar piacról is kivonul, merthogy az összeolvadással az Innogy meglévő magyarországi cégei, az Elmű és az Émász is az E.ON-hoz kerülnének – vagyis a hat nagy magyarországi áramszolgáltatóból öt egy kézbe került volna (5 E.ON + 1 MVM). Ennek a bonyolult tranzakciónak az első lépéseként az E.ON az MVM-től megvette az összes Elmű- és Émász-részvényeket (15,86% és 13,11%) részaránynak megfelelő részvényt vett. Pár hónappal később az is kiderült, hogy a bonyolult tranzakciósorozat keretében az egykori Titász összes részvényét a Mészáros család vásárolta meg az E.ON-tól a tőzsdén jegyzett Opus-cégcsoportján keresztül.8 Hogy mennyit adott érte, arról nem szivárgott ki megbízható információ – csak annyi, hogy két olyan bank, amely Mészáros érdekeltségébe tartozott, a tranzakcióhoz 50 Mrd Ft-os hitelt biztosított. Az E.ON korábban is tulajdonolt kiskereskedelmi cégét, az E.ON Energiakereskedelmi Kft.-t viszont egy spanyol cégcsoport, az Audax Renewables Kft. vette meg 2021 közepén.