Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

10.5. Államosítás mindenütt, 2010–2024

„Nem kell kishitűnek lenni, mert ha egy kormány valakinek azt mondja, hogy legyen szíves, adja vissza, annak nyomatéka van."

Orbán Viktor (2005)1

„Ennek a kormánynak az a küldetése, hogy a magyar cégeknek visszaszerezze a piacot és a külföldieket kitegye az országból.”

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter (2015)2

„[A] bankoknál 60, a médiában 66, az energiaszektorban pedig 71 százalékról indultunk, de mára mindenhol többségbe került a magyar tulajdon.”

Orbán Viktor évértékelő beszéde 2022. február 12-én

Ami nem valósult meg. Miután a Fidesz 2010-ben ismét kormányra került, az Orbán-rezsim hivatali ideje során számos nagy értékű cég visszaállamosítása is többször napirenden volt, így például

a Matáv, illetve jogutódjának, a Magyar Telekomnak a visszavétele,3
a MÁV által 2008-ban decentralizált értékesítéssel eladott MÁV Cargo (6.11.6., 9.5.9.) és
az osztrák Raiffeisen bank (6.9.3.) visszavásárlása.

Tervbe volt véve továbbá

a Fővárosi Csatornázási Művek 25% + 1 szavazatnyi részesedésének megszerzése,
a nagyvárosok távfűtését és az utcai közvilágítást biztosító cégek4 visszavétele, a 150 milliárdos közétkeztetési piac államosítása,5
az Omninvest influenzavakcina-gyártó cég kivásárlása, amelyet a Fidesz politikusai 2010 előtt amiatt támadtak, hogy offshore tulajdonban van,6,7
a vérplazma feldolgozást végző Humán Bioplazma Gyártó (HBP) Kft. megvétele,8
a művese-, a labor- és a diagnosztikai szolgáltatók9 visszaállamosítása,10 a kórházakban működő, magántulajdonú képalkotó MR- és CT-laboratóriumok államosítása,11
az alkoholkereskedelem, a meteorológiai szolgáltatás és a betegszállítás állami monopóliumának visszaállítása,

ám ezek a tervek a 2024 közepéig nem valósultak meg. Ugyancsak nem valósult meg a jelentős piaci részesedéssel rendelkező távközlési vállalat, az Invitel államosítása12 sem.

Ami viszont megvalósult. Messze túlmenve a korábbi, előzetes bejelentéseken és választási ígéreteken, a 2. Orbán-kormány átfogó államosítási politikát hirdetett meg a pénzügyi szektorban.13 Először a Takarékbank, valamint a mögötte álló takarékbanki hálózat, majd az MKB és a Budapest Bank, illetve két újonnan megalapított magánbank (Gránit Bank, Széchenyi Bank), illetve az állam által alapított FHB leánybankja, az FHB Kereskedelmi Bank államosítása került napirendre. Minderről a 2010-es választások előtt szó sem esett. Csak 2012 nyarán, egy nyilvános beszédben mondta ki először a miniszterelnök, hogy „[a] kormány új gazdasági modelljének része az is, hogy a bankrendszer 50% százaléka magyar kézben legyen. […] Ha ezt sikerül végigvinni, az unikális lesz egész Közép-Európában.”14,15

Amikor ezt a célt Orbán megfogalmazta, a hazai bankok – ideértve a 100%-ban állami tulajdonú bankokat is – mérlegfőösszeg alapján számított részaránya mindössze 21% volt. 2014 végére az államosítási cél már teljesült, sőt túl is teljesült. De mint utólag kiderült, a kormány szándékának ez a fajta előzetes nagydobra verése visszaütött: a potenciális eladók ugyanis bíztatást kaptak arra, hogy vastagon megkérjék az eladásra kínált bankok árát Ez pontosan ugyanaz a helyzet volt – csak éppen fordított előjellel –, ami az 1994–95-ös privatizációk során történt. Akkor a magyar állam mindenképpen eladni akart, ez leszorította az árakat; 2010-ben viszont mindenáron bankot akart venni – ez meg felvitte az árakat.

2014-ben kezdődött, de igazából csak 2019-től indult be teljes gőzzel az állami egyetemek „kváziprivatizáció”-ja. Két év alatt szinte az összes egyetem és főiskola – szám szerint 21 – az Országgyűlés által újonnan alapított, Fidesz-közeli vezetők által irányított, közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) tulajdonába került (5.6., 10.10.2.). 2024 elején számos fejlemény azt mutatta, hogy a kormány az oktatási intézmények alapítványoknak történő átjátszását a középiskolákra is megpróbálja ráerőltetni.16

*****

Összességében jelentős vagyoni kört, közel 220 céget érintettek a 2010 utáni államosítások. Ennek ellenére mindezek egyedi intézkedések voltak.17 Visszaállamosításra vonatkozó külön törvényt nem hoztak,18 míg egyes posztszocialista országokban – például Szerbiában – 1994-ben külön törvény intézkedett 436 privatizációs szerződés utólagos érvénytelenítéséről és az önigazgatási struktúra visszaállításáról.19 A 2–4. Orbán-kormány idején meghozott jogszabályok többsége „csak” a tulajdonjogok csorbítását, a kipécézett iparágak jövedelmezőségének mesterséges rontását célozta és eredményezte. Ez lényeges különbség, amire Soós (2013b) okkal hívta fel a figyelmet. Sőt, mint majd látni fogjuk, az államosítási tranzakciók jelentős része szűken vett jogi értelemben nem is volt államosítás, mert nem a magyar állam és nem a privatizációs szervezet lett a korábban magántulajdonban álló cég részvényeinek, illetve üzletrészeinek a többségi tulajdonosa.20

A továbbiakban azt is látni fogjuk, hogy milyen nehézségekkel találja magát szemben a kutató, amikor a visszaállamosítások szerteágazó folyamatát számokkal próbálja meg összefoglalóan jellemezni. A 10.4. táblázat is csak arra alkalmas, hogy a nagyságrendeket és a főbb arányokat tükrözze vissza.

10.4. táblázat. Az Orbán-kormányok jelentősebb visszavásárlási tranzakciói, 2010–2024

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1266peam3_3014/#m1266peam3_3014 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1266peam3_3014/#m1266peam3_3014)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1266peam3_3014/#m1266peam3_3014)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Megjegyzések:

* Ebből 128 takarékszövetkezet.

** Ebből 19 különféle PPP-projekt, amelyek mögött projekttársaságok álltak.

*** A pénztári vagyonban devizában denominált külföldi részvények is voltak, összesen 98,1 Mrd Ft értékben.

**** Ezek túlnyomó része a csődbe ment devizahitelesektől visszavásárolt, majd az eredeti tulajdonosoknak kedvezményesen eladott magánlakás volt (kb. 30 ezer).

A táblázat, bár bizonyosan nem teljeskörűen, de tartalmazza az önkormányzatok tranzakcióit is. Szerepelnek továbbá a táblázatban a magánnyugdíjpénztárak által tulajdonolt 20 társaság kisebbségi részvényei és üzletrészei összesen 190 Mrd Ft értékben, amelyek 2011-ben ellentételezés nélkül, ingyenesen kerültek állami tulajdonba.

Forrás: A szerző számításai.

1	A 2006-os választásra készülve nyilatkozta ezt Orbán Viktor egy Kőszegen megrendezett fideszes tanácskozás után 2005. aug. 27-én (http://index.hu/belfold/kamp1525/).
2	A miniszter nyilatkozata egy sajtókonferencián azt követően, hogy a Philip Morris és a Spar panasza nyomán a brüsszeli bizottság diszkriminatív adóztatás miatt felfüggesztett két újonnan kivetett adót (NSZ, 2015. júl. 17.).
3	Lásd https://www.portfolio.hu/vallalatok/telekom/komolyan-gondolja-a-kormany-es-ujabb-szektort-forgat-fel.273409.html?utm_source=portfolio&utm_medium=mail&utm_campaign=hirlevel_hirfutar
4	György István, fideszes országgyűlési képviselő, Budapest városüzemeltetéséért felelős főpolgármester-helyettese 2013 tavaszán azt kezdeményezte az Országgyűlésben, hogy állami vagy önkormányzati tulajdonba kellene venni a közvilágítási közműveket is. Egyes találgatások szerint ennek az lett volna az értelme, hogy így a pártok csak engedéllyel helyezhettek volna ki választási plakátokat a villanypóznákra. Pár héttel a benyújtás után azonban ezt a javaslatot a képviselő visszavonta, így az ügy 10 évre lekerült a napirendről. 2023 telén került elő újra az ötlet azzal az indoklással, hogy a kormány „segít” az önkormányzatoknak a „rezsit csökkenteni” (https://nepszava.hu/3185908_kozvilagitas-orban-kormany-rezsitamogatas-onkormanyzatok).
5	Az ötletet a nyilvánosság előtt Lázár János vetette fel. A célok között szerepelt a magáncégek profitjának letörése és a színvonalegységesítés. Lázár szerint az ország szegényebb régióiban az iskolákban és óvodákban „lisztfőzeléket” és virslinek épphogy nevezhető húskészítményt esznek, míg például Budán éttermi minőségű a koszt. Visszatérő érv volt az államosításra az is, hogy a pártokkal ilyen-olyan módon összefonódott nagy közétkeztető cégek leosztották egymás között a piacot és vitatható közbeszerzésekkel (vagy olykor anélkül), felbonthatatlan szerződésekkel betonozzák be magukat az adott településre (https://hvg.hu/itthon/20170119_menza_allamositas_kozetkeztetes).
6	A hosszú távú állami szerződésekkel rendelkező, Cipruson bejegyzett cég 2010-ben Romániába helyzete át székhelyét, 2015 elején pedig nevet váltott, és Fluart Innovatív Vaccines Kft. néven működött tovább Pilisborosjenőn (HVG, 2015. márc. 7.). Két és fél évvel később már arról szóltak a hírek, hogy a cég „utódaként” egy állami vakcinagyár fog épülni Debrecenben (Népszava, 2017. szept. 16.). Ez az ötlet a koronavírus-járvány idején 2020-ban ismét felmerült, de két éven át egy kapavágás sem történt. 2023 végén még mindig bizonytalan volt, hogy a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványon keresztül folyatott 17 Mrd Ft közpénzből végül is milyen oltóanyaggyár fog épülni (HVG, 2023. nov. 2., 58–60.).
7	http://privatbankar.hu/kkv/omninvest-nem talaltak-bizonyitekot-a-penzmosasra–262343
8	Zsidai (2012).
9	Kisebb lépések azért történtek: 2013-ban a hatvani kórházban 9 év után felmondták a röntgenszolgáltatást nyújtó cég szerződését. 2022 elején az I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikán több mint 30 éve működő gyermekdialízis-állomás került államosításra, és piaci hírek szerint a kormány csak a választások közeledte miatt halasztotta el a dialíziscégek államosítását.
10	A szándék első bejelentéséről lásd Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárral interjúját (www.medicalonline.hu, 2011.okt. 13., http://www.medicalonline.hu/cikk/szocska__megszunik_a_jatek_a_betukkel_es_a_szamokkal); az öt évvel későbbi helyzetről a NSZ, 2016. febr. 27. cikke tudósít. Figyelemre méltó az írás főcíme: „Egészségügy: A kormány ki akarta szorítani a privát üzletet a kórházakból, ám belebukott.”
11	Ezt a tervét a kormány 2023 nyarán jelentette be.
12	A céget egy román magáncég, a Digi vásárolta, amit azután egy kormányközeli magyar cég, a 4iG szerzett meg.
13	Lásd Király (2015) áttekintő tanulmányát.
14	Orbán Viktor beszéde a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségével folytatott tárgyaláson. 2012. júl. 17. (http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/felereszben_magyar_bankszektort_akar_orban_mennyi_most_az_arany.170232.html).
15	Persze Orbán Viktor korábban egészen mást mondott. Például azt, hogy „a magyar gazdaság mindaddig működésképtelen marad, amíg az állami nagybankokra van alapozva. Kizárólag a pénzintézetek magánkézbe adása segíthet” (6.9.5.).
16	HVG, 2024, márc. 14., 16–18.
17	Az első három év fejleményeiről jó áttekintést ad Voszka (2013a).
18	Ebből a szempontból hasonló volt a helyzet Lengyelországban, ahol a Kaczyński-féle vezetés 2016-tól ugyancsak több magáncéget államosított – anélkül, hogy erre külön törvényi felhatalmazást kért volna. A hivatalos indoklása szerint minden esetben egyedi „üzleti döntés” született (Kozarzewski–Baltowski, 2016).
19	Lazić–Pešić (2011).
20	A jelen alfejezet rövidített és szerkesztett változatát lásd Mihályi (2023b).