Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

10.5.1. A kisajátítás szabályozása a nemzetközi jogban

„Nem bíztatom sok jóval a magyarországi külföldi kiskereskedelmi szereplőket, sőt némelyik jól tenné, ha elhagyná az országot, és nem öntené ide az európai szemetet. […] Aki ma Magyarországon agrártermeléssel foglalkozik, ki van szolgáltatva a külföldi feldolgozói szektornak, és annak csökkentésével lehetne előbbre lépni.”

Lázár János kancelláriaminiszter (2016) 1

„Vissza kell foglalni az építésgazdaság összes elvesztett területét. Előnyt kell kapnia a magyaroknak. Tegyék le a lantot a külföldiek és ajánlják fel az üzletrészeiket magyar cégeknek. Ez nem korrupció, ez érdekvédelem, ugyanezt csinálják a németek és más nyugati országok is.”

Lázár János építési és közlekedési miniszter (2023) 2

Ha ragaszkodunk a jogtudomány fogalmi kereteihez, akkor ebből a definícióból kellene kiindulnunk: „A kisajátítás a magántulajdon kényszerű igénybevétele közcélra törvényes eljárásban és kártalanítás ellenében. Tárgya csak ingatlan vagy ingatlanhoz kapcsolódó jog lehet. A közhatalomnak nem minden tulajdon elvonása kisajátítás, nem az sem a büntető jellegű vagyonelkobzás, sem a társadalmi-politikai célú, vagyonátcsoportosítást szolgáló 20. századi szocializálás.”3 Nem ezt tesszük! Egyfelől kisajátításnak tekintjük mindenféle vagyontárgy államosítását, másfelől pedig nem tekintjük perdöntő kritériumnak, hogy a tulajdontól való megfosztást követi-e kártérítés. Egyszerűbben fogalmazva: a „kisajátítás” kifejezést az „államosítás” szinonimájaként használjuk.

Ennek ellenére indokolt egy rövid jogtörténeti kitérő. A római jog a kisajátítás intézményét nem ismerte, ezért a modern polgári jog kénytelen volt ezt önállóan kidolgozni. Ennek megalapozása Hugo Grotius De jure belli ac pacis (1625) című alapművében található. A gondolatmenet kiinduló pontja az, hogy a magántulajdon kialakulása nem szüntette meg teljesen a közösség „eredendő” jogait, sőt ezek a jogok (ius eminens) továbbra is az egyének joga (ius singulare) fölött állnak. Ez az érvelés azután beépült az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatába (1789) is.

2: Magántulajdon – köztulajdon

Tárgyunk szempontjából akár szimbolikus jelentőségűnek is mondhatjuk, hogy az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának utolsó, 17. cikkelye foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. „Tulajdonától – lévén a tulajdonjog szent és sérthetetlen – senki meg nem fosztható, legfeljebb csakis oly esetekben, amikor ezt a közösség érdekéből fakadó nyilvánvaló és törvényes úton megállapított szükségesség követeli meg – ám ekkor is csak igazságos és előzetes kártalanítás fejében.”4

Másfelől viszont azzal is tisztában vagyunk, hogy bizonyos esetekben mégis meg kell maradnunk a jog keretei között. Leginkább akkor, amikor egy-egy államosítási aktus következményeként nemzetközi jogi konfliktus keletkezik, és erről adunk beszámolót, leírást. Az állami kisajátítás (angolul: expropriation) ugyanis pontosan beilleszthető a nemzetközi jogrend keretei közé – szó sincs tehát arról, hogy minden államosítás eleve jogsértés lenne.

A mai általános jogfelfogás szerint négy feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy szuverén nemzetállam államosítási döntése ne legyen jogsértő:

Az elvont tulajdonra a közcélok megvalósítása érdekében van szükség.
Az államosítás nem lehet diszkriminatív.
Meg kell felelnie a jogszabályokban körülírt eljárási rendnek.
Az elvont javak tulajdonosát kárpótolni kell.5

Ezeket az elveket számos nemzetközi szerződés is nagyjából azonos tartalommal rögzítette – így például az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló, 1950-es római egyezmény is, amelyet Magyarország 1993-ban iktatott törvénybe.6

Az indokolatlan vagy aránytalan államosítással együtt járó igazságtalanságokat kívánta megelőzni a kártalanítás kötelezővé tételével az ENSZ 1974-es chartája,7 aminek Magyarország ugyancsak aláírója. Mindezen túlmenően napjainkban több száz olyan kétoldalú beruházásvédelmi megállapodás létezik – és Magyarország is sok ilyen szerződést írt már alá8 –, amelyben ez a négy pont pontosan ebben a megfogalmazásban szerepel.9

Ha jobban belegondolunk, nyilvánvaló, hogy számos olyan eset van, amikor egy-egy ingatlan kisajátítása valóban közérdek: egy 19. századi német jogtudós 19 csoportba sorolta be a lehetséges eseteket (pl. közterek létesítése, útépítés, temetők létesítése). A magyar jogrendbe is így épült be a fogalom: először a vasutak és a csatornák építését szabályozó 1836. évi törvénnyel, amely lehetővé tette, hogy – mai kifejezéssel élve – magánvállalatok az állam nevében ingatlanokat sajátítsanak ki, amennyiben erre infrastrukturális fejlesztések céljából szükségük van.10 Ezt követte azután 1881-ben egy általános törvény elfogadása, amely lényegi változtatás nélkül 1951-ig hatályban maradt.11 Az 1881. évi törvény taxatíve 12 kisajátítási jogcímet sorolt fel, amihez azután egy záró pontban a jogalkotó engedélyezte a kisajátítást „mindazon esetekben, melyekben a kisajátítást külön törvény állapítja” meg. Ruszoly (1996) kiváló áttekintő tanulmánya a későbbi évek egyedi törvényeit 21 pontban sorolta fel. Így született kisajátítási törvény a Ferenc József híd építéséről, vágóhidak bővítéséről, kislakások építéséről stb.

Einstand, regulatory taking vagy reigyersztvo? A magyar köznyelv gyorsan megtalálta a megfelelő kifejezést: einstand. Először a magánnyugdíj-rendszer államosítása kapcsán, 2010 októberében, az országgyűlési és az önkormányzati választásokat követően került elő ez a jól ismert ifjúsági regényre vonatkozó utalás. Kozek András, a Stabilitás Pénztárszövetség elnökségi tagja egy siófoki szakmai konferencián használta először ezt a kifejezést12 arra az előző napi miniszterelnöki bejelentésre utalva, hogy 2010 novemberétől 2011. december végéig felfüggesztik a magánnyugdíj-pénztárakba történő járulékok átutalását. Pár héttel később az Országgyűlés egy politikai nyilatkozatban vállalt kötelezettséget arra, hogy a magánnyugdíj-pénztári tagokat a jövőben sem érheti hátrány.13 A kényszer és az ígéretek hatására a 3 millió pénztártag 97%-a eltűrte, hogy a törvény alapján visszakerüljön a társadalombiztosítási alapon működő ún. 1. pillérbe.14

3: Einstand – részlet a Wikipédiából

Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című népszerű regényéből (1906) közismertté vált régi pesti gyermeknyelvi kifejezés, amelyet olyan helyzetekre használunk ma is, amikor az erősebb jogán valakinek felháborító módon lefoglalják a tulajdonát.

Molnár Ferenc így ír erről: „Ez különleges pesti gyerekszó. Mikor valamelyik erősebb fiú golyózni, tollazni vagy szentjánoskenyér-magba – pesti nyelven: boxenlibe – játszani lát magánál gyöngébbet, s a játékot el akarja venni tőle, akkor azt mondja: einstand. Ez a csúf német szó azt jelenti, hogy az erős fiú hadizsákmánynak nyilvánítja a golyót, s aki ellenállni merészel, azzal szemben erőszakot fog használni. Az einstand tehát hadüzenet is. Egyszersmind az ostromállapotnak, az erőszaknak, az ököljognak és a kalózuralomnak rövid, de velős kijelentése.”15

Utólag visszatekintve erre a fejleményre azt kell mondanunk, hogy számítani kellett volna rá. Amikor Orbán 1998-ban első alkalommal kormányra került, az egyik első intézkedése az volt, hogy 6%-on befagyasztotta a magánnyugdíj-pénztári járulékkulcsot, ami jelentősen rontotta valamennyi pénztártag várományi pozícióját. Szakmai berkekben már ekkor felröppent az a gyanú, hogy a miniszterelnök az egész rendszer felszámolását fontolgatja.

Az einstand furcsa keveréke az erőszaknak és az erőszakkal való fenyegetésnek: mint emlékezetes, amikor a „vörös ingesek” elvették a Pál utcaiak golyóit, egyetlen pofon sem csattant el.

Az analógia azért találó, mert nyers erőszakkal, egy magántulajdonban álló cég vagyonának lefoglalásával, a korrupció bélyegének rásütésével, illetve a cégmenedzsment erőszakos eltávolításával a magyar állam csak néhány alkalommal – így például – a Pécsi Vízmű és a Pécsi Közlekedési Zrt. visszaállamosítása során, a Citadella vendéglátósaival, egy kínai piac kereskedőivel, a Welt Kft. tulajdonosaival szemben élt. Ilyen volt a nevezetes Munkácsy-festmény, a Golgota „védelem alá helyezése” is 2015 nyarán. Egy alkalommal a főváros is ehhez a durva eszközhöz nyúlt, amikor 2016 első napjaiban erőszakkal távolította el a Simicska Lajos cégbirodalmához tartozó Mahir Cityposter Kft. utcai hirdetőoszlopait. De ezek mégiscsak kivételek voltak.

4: Einstand – konkrétan (Munkácsy Golgotája)

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2014-től működtetett, 100 millió eurós műkincs-visszavásárlási Értéktár program részeként vásárolta meg Munkácsy Mihály Golgota című nagyméretű festményét, hogy teljessé tegye a trilógiát, miután a két másik festmény, az Ecce homo és a Krisztus Pilátus előtt16 már régebben az állam tulajdona volt. A történet azonban számos fordulatot produkált.

A hiányzó harmadik kép egy letéti szerződés alapján 1991 óta Magyarországon volt, és ez került később egy kalandos életű „amerikás magyar” üzletember, Pákh Imre tulajdonába. Pákh mindig is készen állt az eladásra, de az árban nem tudott megegyezni az MNB-vel, pontosabban a magyar állammal, melynek képviselőivel ugyanerről a képről már 2003-ban is folytak tárgyalások. Ilyen előzmények után, 2015 júniusában az MNB megszakította a tárgyalásokat, a Forster Központ műtárgyfelügyeleti irodája pedig elindította a festmény védési eljárását. Ez azt jelentette, hogy az állam elővásárlási jogot kap a festményre, a képet kivinni sem szabad az országból, vagyis Pákh nem viheti vissza az Egyesült Államokba az onnan 2012-ben Magyarországra, pontosabban Debrecenbe szállított képet. A magyar állam érdekei szerinti döntés 2016 márciusában született meg.17 Ez sem volt államosítás vagy elkobzás – csak éppen a tulajdonost a magyar állam abban korlátozta, hogy visszavigye a képet oda, ahonnan hozta. „Szerettük volna Pákh urat meggyőzni ezzel a barátságos lépéssel, hogy minden körülmények között érdemes megállapodni a magyar állammal” – mondta a döntésről Lázár János, aki ekkortájt éppen Orbán legbizalmasabb minisztere volt.18 Ám a jogerős döntés 2018 májusában mégis Pákhnak adott igazat. A megismételt elsőfokú eljárás jogerős ítéletének indoklásakor a bíróság kiemelte: a Kúria az ügyben kelt 2017. júliusi végzésében egyértelmű iránymutatást adott arról, hogy szigorúan el kell határolni az állam közhatalmi és tulajdonosi minőségét. Ezért a bíróság a védettséget megszüntette, Pákh azt csinálhatott a tulajdonában álló képpel, amit akar. Ennek ellenére pár héttel később az Örökségvédelmi Hatóság új eljárást elindított a védetté nyilvánítás érdekében. Másfelől a kormány előállt egy 10 millió eurós vételi ajánlattal is.19 Végül az MNV Zrt. 2019 januárjában 3 Mrd Ft-ot fizetett a Golgotáért.

Nem sokkal a program beindulása után a konstrukciót kifogásolta az Európai Bizottság is, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az MNB nem a saját igényei szerint, hanem a költségvetési finanszírozással működtetett magyar állami múzeumok „megrendelésére” vásárolt. Burkoltan tehát az MNB költségvetési feladatot vállalt át, ami tilos.

2014-ben az MNV Zrt. a 2024-re tervezett budapesti olimpiával indokolta az eredetileg közel 5 Mrd Ft-ért felépített és 2006-ban megnyílt Syma Sport- és Rendezvényközpont20 kisajátításának beindítását, jóllehet ekkor még Budapest be sem adta jelentkezését a NOB-hoz. Éppen ezért a vagyonkezelő formálisan a Puskás Ferenc Stadion átépítéséhez kapcsolódva kezdeményezte az állami telken álló rendezvény- és konferenciaközpont kisajátítását. Végül nem ez történt, a csarnokot felépítő 51%-ban svájci tulajdonos, a Syma Holding AG tárgyalások útján elérte, hogy az átadást több hónappal kihúzzák, és azt is, hogy végeredményben adásvétel lett a kisajátításból. A vételár nem került nyilvánosságra, de a média nem kapott hírt arról, hogy az eladó rosszul járt volna.

Az esetek többségében tehát a politika jogalkotással, peres úton és/vagy indirekt nyomásgyakorlással (durvább kifejezéssel: zsarolással) érte el a célját. A 2010 utáni időszak távlatából visszatekintve egyértelmű, hogy ugyanilyen einstand áldozata lett 1999-ben Leisztinger Tamás is, akitől az 1. Orbán-kormány a frissen privatizált Bizományi Áruházat vette el (10.2.3.).

Egyébként a fizikai erőszak a két pécsi esetben is csak a kezdet volt. Négy évvel később végül a Pécsi Vízmű francia tulajdonosaival is kártérítéssel járó pénzügyi megállapodás született, míg a másik pécsi ügyben még 2015 elején is tartottak a perek.21 Hasonló volt a Syma-csarnok története. Ezt az állami tulajdonú telekre épített rendezvényközpontot, amely 5 Mrd forintnyi svájci–magyar magántőkéből épült, a kormányzat 2014 októberében megpróbálta kisajátítani. Az indok az volt, hogy a 2024-es budapesti olimpia miatt van szükség a telekre, s ezért rögtön felmondta a 2005-ben 30 évre kötött ingatlanbérleti szerződést is. Közel kétéves tárgyalás után végül a kormány nevében tárgyaló MNV Zrt. lemondott a kisajátításról és adásvételi szerződést kötött.22

A 2. Orbán-kormány egyik első lépése volt, hogy módosítsa a 2008-ban életbe lépett ingatlankisajátítási törvényt.23 Először 2011-ben a munkahelyteremtő beruházás jelent meg a kisajátításra jogosító közérdekű célok között. Ez még ugyanabban az évben kiegészült az energiatermeléssel, különös tekintettel arra az esetre, ha a kisajátítás nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetében lévő ingatlan megszerzését célozza. 2012-től a nemzeti emlékhely örökségvédelmi érdekei is felkerültek a listára. Ezt követte a víziközmű-szolgáltatás, majd a sport-infrastruktúra fejlesztése, mint fontos közcél. 2013-ban jött a környezetkárosodás felszámolása, majd az Országgyűlés hivatalainak elhelyezése.24

2014-ben a kisajátítás lehetőségét kiterjesztették a részvénytulajdonra is.25 Így lehetőség nyílt arra, hogy zártkörű részvénytársaságból az állam – vagy bárki más nagyrészvényes – akaratuk ellenére szorítson ki tulajdonosokat. Az érintett cégek listáját 2015 januárjában tették közzé a Cégközlönyben. Ebbe a kategóriába sorolták az MVM-et – ahol a kisebbségi tulajdon aránya ekkor 0,13% volt –, a Főgázt, továbbá több regionális vízművet, illetve a Volán-társaságokat.26 E törvény alapján az MNV Zrt. fel is szólította tulajdonostársait, hogy 2015. június 3-ig adják le a „hiányzó” 359 darab MVM-részvényt. Miután ennek a tulajdonosok nem tettek eleget, a részvényeket az MVM érvénytelenítette, s a helyettük kibocsátott részvényeket az MNV Zrt. kapta meg.27 Ettől kezdve nincs szükség többé arra, hogy az MVM Zrt. közgyűlést hívjon össze – a céget az MNV Zrt. közvetlenül utasíthatja bármire.

Bár az einstand kifejezés közérthető minden kicsit is műveltebb magyar olvasó számára, valójában akkor járunk közelebb az igazsághoz, ha az angolszász jogi nyelv kategóriáját, a „regulatory taking”-et tekintjük a megfelelő terminus technicusnak. Ezt a nevet arra a politikára használják megnevezésül, amikor egy ország kormányzata – a közérdekre való hivatkozással – úgy változtatja meg a gazdasági szabályozókat, hogy ennek nyomán az állam magához vonja az adott cég gazdasági tevékenysége nyomán elérhető profitot – ám ezt anélkül teszi, hogy ténylegesen a tulajdonjogot is átvenné.28 Ha viszont egyszer ez az állapot létrejön, akkor a szóban forgó cég eminens érdekévé válik, hogy a nyereséget nem termelő céget az államnak önként, akár nagyon alacsony áron is értékesítse. Azt is mondhatjuk, hogy „nincs új a nap alatt” – nagyjából hasonló módon zajlott le a magyar ipar és a pénzügyi szektor államosítása 1945–1948 között. Amit az imént regulatory takingnek neveztünk, azt Gerő Ernő – és nyomában a magyar gazdaságtörténet29 – „száraz államosítás”-nak titulálta (1.1.9.5.).

És végül a teljesség kedvéért érdemes megemlíteni az orosz nyelvben kialakult reigyersztvo (céglopás) kifejezést, amely eredetileg az angol raid (kifoszt) szóból származik. Ezzel az orosz nyelvű szakirodalom azt a folyamatot írja le, amikor az egymással vetélkedő üzleti csoportok Oroszországban (de Ukrajnában és Kazahsztánban is) ellenséges felvásárlás útján szerzik meg az irányítást riválisaik cégei felett, ám eközben erőszakot gyakorolnak, hamis vádakat terjesztenek és igénybe veszik az adóhivatal, a szabályozó hatóságok, az ügyészség és a bíróság elfogult segítségét is.30 Ilyesmire 2021-ig nem volt Magyarországon nyilvánosságra került példa, de a Dunaferr sokadik pénzügyi válsága idején, amikor az orosz és ukrán részvényesek egymás torkának ugrottak pontosan ez történt: 2021. április 16-án 500 felfogadott biztonsági ember kívülről behatolt a gyár területére és megpróbálta erőszakkal eltávolítani a cég vezetését. A céget a rendőrség 50 fős alakulata védte meg.31

5: Reigyersztvo, ahogy Orbán Viktor rokona elmesélte

Vitézy Tamás, aki részben Orbán Viktorhoz fűződő rokoni kapcsolatának köszönhette horvátországi meggazdagodását a kétezres évek elején32, egy interjúban így foglalta össze tönkremenetelének és háziőrizetbe kerülésének történetét:

„Egy szigorú játékszabályok szerint működő, kiművelt, szisztematikus hálózatról beszélünk, amelyben minden szereplő pénzt kap. A dolog mindig onnan indul, hogy a más vagyonára szemet vető maffiatag vállalkozó kapcsolatot keres a bankkal, hiszen alig van olyan cég, amelynek ne lenne hitele. A kiszemelt adósnak a bank elkezdi szigorítani a feltételeit, egyre nagyobb pénzzavarba kerül, majd a vele szembeni követelést megveszi valaki potom áron. A vállalkozás ellen felszámolás, végrehajtás indul, a vagyonát, ami a hitel fedezete, leértékelik, így esélye sincs, hogy rendezze a tartozását, s végül elveszíti mindenét. Ebben a láncolatban minden résztvevő cinkos, a nyerészkedni akaró vállalkozó, a bank, a követeléskezelő, a vagyonértékelő, a végrehajtó, a felszámoló, a bíró. Esetemben az ügyészek is, akik akadályozzák, hogy az általam tett feljelentéseket tisztességesen kivizsgálják. Ez a módszer kész bűnözői rendszerré vált, hatalmas céghálók épültek rá.

[…] Teljességgel érthetetlen, miért van ez a valami rajtam tavaly november óta. Az egész azzal indult, hogy 2020 tavaszán név szerint elkezdtem feljelenteni azokat a szereplőket, akik egymással összedolgozva tönkretettek. Behívtak és meghallgattak, ám két héttel később kilenc ügyész és két rendőr rontott ránk házkutatást tartani a lakásunkon. A halálra rémült feleségem előtt megbilincseltek, majd rabszíjon vezetve bevittek, és 72 órára benn tartottak.”33

* * * * *

A külföldi befektetők maguktól is menni akartak… A visszaállamosításokon túlmenően az ország versenyképességét érintő fontos fejlemény volt az is, hogy számos, korábban Magyarországon megtelepedett multinacionális cég üzembezárással távozott vagy eszközeit más, esetenként magyar magánvállalkozásoknak értékesítette.

Az energiaszolgáltatás területén az első fontos fejlemény volt a francia GDF International S.A. távozása, valamint a német RWE tulajdonában álló Elmű–Émász-csoportnak az a döntése, hogy egy magyar vállalkozásnak eladja az általa birtokolt Sinergy Kft.-t. 2017-ben a Tigázt birtokló olasz ENI is távozott, a részvények – mint már fentebb említettük –Mészáros Lőrinchez kerültek. 2012-ben az amerikai tulajdonban álló AES-csoport leállította a Tisza-II. hőerőművet, miután számos nemzetközi fórumon is pert vesztett a magyar állammal szemben.
2017 végén döntés született arról, hogy a német RWE és a vele együttműködő EnBW eladja a tőzsdére bevezetett, 7500 munkavállalót foglalkoztató, ámde erősen környezetszennyező és ezért évi 10 milliárdos büntetőadót fizető, villamosenergia-ipari cég, a visontai Mátrai Erőmű Zrt. 72,62%-os tulajdonrészét Mészáros Lőrincnek, Orbán Viktor miniszterelnök barátjának. Egyébként az RWE által kiírt pályázaton az MVM is indult, de az Opus–EPH jobb ajánlata nyert.34
2014-ben hozott döntést 75 tagból álló magyarországi benzinkúthálózatának eladásáról az orosz Lukoil. 2016-ban a 173 benzinkutat üzemelő olasz Agip is elment, a kutakat a Mol vette át. 2015 végén kivonult a PB-gáz-szektorból a 40%-os részesedésével piacvezető, holland SHV Energy, az 1993-ban privatizáció útján létrejött Prímagáz (6.6.2.) tulajdonosa.35
A feldolgozóipar számára veszteség, hogy 2010-ben megszűnt a TDK rétsági transzformátorgyára, majd 2013 őszén leállt a munka a Sanyo Hungary Kft. dorogi napelemgyárában is. 2014-ben bezárta itteni termelőüzemét a Nokia Komárom Kft., a Samsung SDI Magyarország és a budapesti Douwe Egberts kávé- és teagyár. 2015-ben a Danone budapesti üzeme, a Bonbonetti nagykanizsai üzeme és a Triumph fehérneműgyár magyarországi üzemei is leálltak. 2018 elején leállt a Heineken sörgyár martfűi üzeme. Nagy veszteség volt a magyar gazdaságnak az amerikai General Electric vezetésének az a 2018 elején született döntése, amelynek nyomán – ismeretlen áron, a 100%-ban állami tulajdonú Eximbank hiteléből – egy befektetői csoportnak, illetve a cég magyar menedzsmentjének értékesítette az egykori Egyesült Izzó (Tungsram) néven ismert budapesti fényforrásgyárat, továbbá vidéki gyáregységeket is.36 És ezzel a folyamat még nem is ért véget: az év folyamán a GE elhatározta, hogy megszabadul az orvosi berendezéseket gyártó üzletágától is, és ez szintén több magyarországi GE-leányvállalatot érint. Leállította magyarországi gyógyszertermelését az izraeli tulajdonban lévő Teva Gyógyszergyár Zrt. is, miután az Amerikai Gyógyszerhatóság (FDA) súlyos minőségi-biztonsági problémákat talált a cég gödöllői gyárában.37
2018 folyamán a Telenor Magyarország Zrt. (2010 előtti nevén: Pannon GSM) részvényeit egy regionális csomag részeként eladta a norvég telekommunikációs szolgáltató cég egy csehországi pénzügyi befektetői csoportnak, a Petr Kellner által 1991-ben alapított Első Privatizációs Alapnak, a PPF-nek (1.2.8.2.).38 2006-ban jelent meg a magyar piacon a romániai tulajdonú DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft.,39 ami azután 2022 januárjában úgy vonult ki a magyar piacról, hogy eszközeit eladta a 4iG érdekeltségébe tartozó Antenna Hungáriának, amely pedig 2023 júniusában ezeket 68 Mrd Ft-ért eladta a 100%-ban állami tulajdonú Pro-M Zrt.-nek.40
A pénzügyi szektor számára érzékeny veszteség, hogy kivonult Magyarországról a Hypobank (2010), a Credigen (2010–2014), a Crédit Agricole Bank (2012), a HSBC (2012), a Banco Popolare (2013), az ING Alapkezelő (2014), az American Express (2017). 2015-ben felszámolta lakossági üzletágát a Citibank is. 2016-ban kivonult a belga tulajdonban álló AXA bank, amely 2007-től fióktelepet működtetett Magyarországon. 2019 elején bejelentette kivonulását a portugál Banco Primus is, amely a 2008-as pénzügyi válság előtt nyitotta meg budapesti fióktelepét. 2022-ben a német Commerzbank 1993 óta működő magyar leánybankja zárt be. 2017 során kiszorították a magyar piacról az angol–dán tulajdonban álló a G4S-cégcsoportot, amely pénzszállítással, bankautomaták töltésével és lakások őrzésével foglalkozott. Helyükre egy Garancsi Istvánhoz köthető vállalkozás lépett.41 2023 őszén a német tulajdonosok a kvázi állami MBH Holdingnak adták el a Fundamenta Lakástakarékpénztárt (10.5.7.).
A kiskereskedelemben a Match, a Profi és a Cora élelmiszer-üzletláncok, illetve Bricostore, a Baumax és a Praktiker42 barkácsáruházláncok távozása volt fontos fejlemény. Az elektronikai termékek piacáról a Saturn üzletlánc 2012-ben vonult ki. A személyautó-forgalmazásban a Chevrolet márka 2015-ös kivonulása volt említésre méltó fejlemény. 2017-ben az osztrák Dorotheum cég, az egykori Óra- és Ékszer Vállalat jogutódjaként létrejött Orex-lánc tulajdonosa jutott arra a következtetésre, hogy jobban jár, ha kivonul. Helyére a Nagy Elek tulajdonolta BÁV lépett be. 2017 nyarán bezárta utolsó üzleteit a brit Marks&Spencer (M&S) kiskereskedelmi hálózat, amely Magyarországon elsősorban a ruházati szektorban volt aktív.
2015 végén kivonult Magyarországról az a portugál ingatlanfejlesztő cég,43 amely Leisztinger Tamástól 2007-ben vásárolta meg a Kopaszi-gát néven ismert, 56 hektáros XI. kerületi ingatlant, amely az ország legnagyobb új építésű iroda- és lakóparkja lehet. A terület nagy része Garancsi Istvánhoz került. 2019-ben a francia Klepierre-ingatlancsoport (a BNP Paribas ingatlanbefektetési cége) is kivonult Magyarországról; ingatlanait a Jelinek Dávid által irányított, részben amerikai tulajdonú Indotek Group vásárolta meg.
A média- és tankönyvpiacról kivonult a finn Sanoma, bizonyos műsorcsatornáit Luxemburgba költöztette az RTL-csoport. 2018/19 fordulóján kivonult a tankönyvpiacról a német Georg Westermann kiadó, amely a Dinasztia Tankönyvkiadót működtette.44
2014 januárjában bezárta magyarországi irodáját a hazai politikai közvélemény-kutatások terén már 2010 óta nem aktív Magyar Gallup Intézet. Kivonult a magyar piacról az Ipsos (2009) és a Kantar is.
Másfél évi működés után, 2016 nyarán felfüggesztette működését Magyarországon az amerikai alapítású Uber taxis cég (10.5.6.).
25 évi működés után, 2016 nyarán kivonult az amerikai Universal Leaf Tobacco Zrt., amely korábban a Magyarországon felvásárolt dohányt nyíregyházi üzemében dolgozta fel. Így csak egyetlen dohányfermentáló üzem maradt az országban, a Lázár János kancelláriaminiszterhez közel álló Continental-csoportba tartozó Dofer Zrt. (10.5.6.).45
2018 januárjában kivonult a magyar piacról az amerikai PepsiCo is. A gyártóüzemet egy magyar befektető – Balogh Levente – és az olasz Pasquale család tulajdonában álló cseh cég, a Karlovarské Minerální Vody (KMV) vásárolta meg.
2021/2022 fordulóján a Sberbank előrehaladott tárgyalásokat folytatott magyar leánybankjának értékesítéséről. Ez csak azért nem valósult meg, mert az orosz–ukrán háború kitörése után pár héttel az MNB elrendelte a magyar leánybank végelszámolását, majd pedig – érvényt szerezve az EU által meghirdetett szankcióknak – kb. 300 Mrd Ft értékben zárolta az orosz leánybank vagyonát.46
2023-ban a német Salamander cipőgyár mind a 19 boltját bezárta Magyarországon, miután a korábbi öt évben a lánc csak veszteséget termelt.

Aggasztóak az aggregált adatok is. A KSH nyilvántartása szerint 2008 és 2018 között a külföldi irányítású, nem pénzügyi vállalkozások száma 16%-kal csökkent; ha csak az EU-n kívüli országokat nézzük, a csökkenés mértéke 28% volt. Az Opten adatbázis szerint különösen jelentős volt a kínai cégek számának csökkenése, ami erősen kétségessé teszi, hogy az Orbán-rezsim keleti nyitás politikájának (10.5.3.) volt-e kézzelfogható gazdasági hozadéka. 2010 végén még 3077 darab volt a Magyarországra bejegyzett kínai érdekeltségű cégek száma, azonban ez a szám 2016 végére 1186 darabra esett, ami 61%-os zuhanás.47 Egyébként az 1989–2018 közötti egész időszakra érvényes az, hogy Kínából viszonylag kevés működő tőke érkezett Magyarországra – Kínát még Japán és Dél-Korea is megelőzte.48

Ugyanakkor ellentétben állt a külföldi tőke elleni gyanakvást serkentő médiakampányok logikájával az ún. letelepedési kötvényprogram 2013 júniusa és 2017 márciusa között. Ennek keretében a külföldi igénylőknek előbb 250 ezer, majd 300 ezer euróért kellett speciális, 2%-os hozamot garantáló, euróban denominált államkötvényekbe fektetniük.49 Cserébe a befektetők és családtagjaik azonnal megkapták a magyarországi, életre szóló letelepedési engedélyt, amivel azután korlátlanul utazhattak az Európai Unió összes tagállamában.50

1	A miniszter heti kormánytájékoztatóján elhangzott szavait idézi NSZ, 2016. jún. 17.
2	Előadás az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetégének (ÉVOSZ) konferenciáján, 2023. november 23-án (https://mfor.hu/cikkek/makro/lazar-janos-selyemzsinort-kuldott-a-kulfoldi-epitoipari-cegeknek.html).
3	Ruszoly (1996: 267).
4	Mika Sándor fordítása (http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/228.htm).
5	UNCTAD (2012: 1).
6	1993. évi XXXI. tv. az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről.
7	Lásd Az államok gazdasági jogairól és kötelezettségeiről (Charter of Economic Rights and Duties of States), 2. szakasz c) pont.
8	Egészen pontosan 58 beruházásvédelmi megállapodása van Magyarországnak (http://investmentpolicyhub.unctad.org/IIA/CountryBits/94#iiaInnerMenu).
9	Mint láttuk (2. fejezet), a magyar jog szótára lényegesen különböző tartalommal használ olyan kifejezéseket, amelyeket a köznyelv szinonimaként: kártérítés, kártalanítás, kárpótlás, kárrendezés.
10	1836. évi XXV. tvc. az Ország köz-javát és kereskedését gyarapító magányos vállalatokról.
11	1881. évi XLI. tvc. a kisajátításról.
12	MTI, 2010. 10. 14.
13	Az Ogy. 2010. dec. 22-i politikai nyilatkozata a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagok védelméről.
14	A rokkantnyugdíjasok is sokat vesztettek. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény lehetővé tette, hogy a korábban megállapított rokkantsági nyugdíjakat a kormány csökkentse. Az ügy megjárta az AB-t, a strasbourgi bíróságot, és csak 2021-ben került sor valamelyes korrekcióra.
15	https://hu.wikipedia.org/wiki/Einstand (2015. aug. 14-i letöltés).
16	Ezt a képet 2015-ben vásárolta meg az MNB a Hamilton Galériától 5,7 millió dollárért.
17	A képpel kapcsolatos jogvitán kívül Pákh Imrének volt egy függőben lévő bűnvádi ügye is egy üzleti alapon működő, őssejtbeültető klinika 2007–2009 közötti tevékenysége kapcsán. Sokan gondolhatták, hogy a kormány ezzel az üggyel is zsarolni próbálta Pákhot. Ez a per végül 2018 novemberében zárult, Pákhot a bíróság pénzbüntetésre ítélte.
18	Idézi NSZ, 2015. szept. 26. Lásd még http://hvg.hu/kultura/20150611_Pakh_Imre_Bunkosbottal_nem_lehet_kiverni
19	HVG, 2018. nov. 29., 2019. jan. 17.
20	Korábbi nevén, 2000–2003 között, SAP csarnok.
21	Figyelő, 2015. 1–2. szám.
22	NSZ, 2016. ápr. 12.
23	HVG, 2017. júl. 27.
24	A kisajátítás feltételeire vonatkozó szabályok is változtak 2014 után: egyre kevésbé kellett a kormányzatnak indokolnia, hogy miért is elkerülhetetlen ez a lépés.
25	2014. évi XCI. törvény egyes törvényeknek a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról 7. §.
26	www.index.hu, 2015. febr. 2.
27	Cégközlöny, 2015. júl. 16.
28	A kérdéskör angolszász irodalmának rövid összefoglalását lásd a Fundementum c. folyóirat 2005. évi 4. számában „Gazdasági alkotmányosság” címmel.
29	Berend (1962: 195–265).
30	Viktorov (2019) szerint a 2000-es években legalább ezer ilyen ügylet ment végbe Oroszországban.
31	https://telex.hu/gazdasag/2021/04/17/miko-istvan-dunaferr-visszamennek
32	Vitézy a 100 leggazdagabb magyar listáján 2002-ben – vagyis négyévi Fidesz-kormányzás után – a 67. helyen volt.
33	https://hvg.hu/360/20211215_Vitezy_Tamas#utm_source=hvg_weekly&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_12_15&type-id=HvgWeekly&user-id=0D16FBA2%23utm_content=top
34	Bakács István 2023. február 6-i. tájékoztatása szerint.
35	A céget a Wallis-csoportból ismert nagyvállalkozó, Nagy György vásárolta meg 2015 decemberében egy projektcégen keresztül (http://vs.hu/gazdasag/osszes/jol-fialo-ceget-szemelt-ki-maganak-a-met-egyik-tulajdonosa-0104#!s17).
36	Öt gyárról (Budapesti Fényforrásgyár, Nagykanizsai Fényforrásgyár és Logisztikai Központ, Kisvárdai Halogén- és Autólámpagyár, Zalaegerszegi Alkatrészgyár, valamint Hajdúböszörményi Alkatrészgyár) és több mint 4 ezer munkahelyről volt szó. Egyes piaci hírek szerint valójában a magyar állam arra készült, hogy megszerezze az újonnan alakult Tungsram 2018 csoport részvényeit (HVG, 2018. ápr. 5., 21, 59). Végül nem ez történt. A kezdettől fogva életképtelen vállalkozást az Eximbank sok tízmilliárdos hitellel támogatta – de így is csődbe ment (HVG, 2023. aug. 24., 50–51).
37	Később az eszközök egy részét a Tevától egy indiai cég vásárolta meg, amelynél a magyar állam 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány idején jelentkezett be vételi szándékkal (HVG, 2020. ápr. 9., 16).
38	Kellner a kelet-európai térség egyik leggazdagabb embere, a Forbes magazin listáján a 88. helyen állt – akkor, amikor Csányi Sándor helyezési száma 1999 (sic!) volt (Népszava, 2018. márc. 22.). Ekkor már az egykori csehszlovákiai alapítású cég, a PPF Hollandiában volt bejegyezve.
39	A cég elődje az EPA-HCS Kft. volt, melyet 1994-ben alapított Teszári Zoltán romániai magyar vállalkozó.
40	https://telex.hu/belfold/2023/06/30/digi-4ig-mobilhalozat-pro-m-1800-mhz
41	HVG, 2017. nov. 9.
42	Ezt az anyacég szintjén 2013 óta pénzügyi gondokkal küszködő, Magyarországon 19 barkácsáruházat üzemeltető üzletláncot Veres Tibor, a Wallis-csoport meghatározó tagja vásárolta fel 2016-ban.
43	A Mota-Engil, Finibanco és Estia portugál cégek alkotta vállalatcsoportról van szó.
44	Ez a kiadót a Móra Kiadó vásárolta meg (HVG, 2019. márc. 7).
45	HVG, 2016. jún. 30.
46	HVG, 2023. ápr. 13., 48.
47	www.portfolio.hu, 2017. nov. 28.
48	MaNcs, 2018. jún. 14.
49	Ráadásul mindezt csak kiválasztott (vagyis Fidesz-közeli), offshore hátterű cégeken keresztül tehették meg, amelyek ezért – becslések szerint – 162 Mrd Ft nyereséget könyvelhettek el.
50	Ehhez hasonló rendszert (aranyútlevél, aranyvízum stb. néven) Magyarországon kívül több más uniós ország is működtetett – egészen az Ukrajna elleni orosz invázióig.