Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

8.2.7. Felszámolásból is lehet vásárolni!

A privatizáció mellett és ellene szóló érveket tárgyalva nem szabad elfeledkezni arról, hogy az 1991. évi csődtörvény megnyitotta annak a lehetőségét, hogy a befektetők az állami vagyonkezelő szerveket kikerülve, közvetlenül felszámolásból vásároljanak meg vállalatokat (3.8.). Noha az ilyen technikával megvalósított vásárlások összértéke eltörpül a normál privatizáció útján megszerzett vagyon értékéhez képest, azért akadtak jelentős tranzakciók. Ezek közül kiemelkedik a Videoton ipari parkjának létesítése, ahol csak az ipari park van magyar vállalkozók tulajdonában, de a Videoton egykori épületei, csarnokai részben külföldiekhez kerültek. Ugyancsak a híradástechnikai ágazat története az Orion jászfényszarui telephelyének eladása, ami végül a Samsunghoz került. Az Orion budapesti üzemét – átmeneti időre – egy orosz cég vásárolta meg, onnan került a szingapúri Thakral céghez. Ugyancsak felszámolás sorsára jutott a Mechanikai Labor pécsi gyáregysége, amelyet előbb egy olasz cég vett meg, majd továbbadta a Nokiának. Hasonló lett a sorsa az orosházi öblösüveggyárnak, amely amerikai tulajdonba került stb.

A csődbe ment egykori állami cégek ingatlan- és telekvagyona is sokszor így hasznosult. Bevásárlóközpontok, raktárak, irodák, szállodák lettek a feleslegessé vált épületekből. Példa erre a Duna Plaza, a Lurdy-ház, a Budafoki út, a Váci út1 és Dél-Pest számos létesítménye.2

A gyakorlatban az ún. zöldmezős beruházások is valamilyen módon kapcsolódtak egykor volt szocialista vállalatok maradványaihoz. Amellett ugyanis kevés érv szól, hogy egy beruházó igazi mezőgazdasági területet vásároljon meg – mint ahogyan a kifejezés sugallja. Jó példa erre a japánok által Esztergomban újonnan épített Suzuki Autógyár, amelyet a közvélekedés egyértelműen zöldmezős beruházásnak könyvelt el. Azon a területen ugyanis, amit megvásároltak, korábban a Labor Műszeripari Művek (Labor MIM) újonnan épített gyára folytatott jelentős termelést,3 és a japánok számítottak is a gyártási, illetve gyári tapasztalatokkal rendelkező helyi munkaerőre. Nem véletlen, hogy az angol nyelv ilyen esetekben gyakran a barnamezős beruházás (brownfield investment) kifejezést használja – jelezve, hogy a földterületre inkább az ipar maradványaiból származó barna-fekete szín a jellemző, mintsem a zöldellő határ színe.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1266peam3_188/#m1266peam3_188 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1266peam3_188/#m1266peam3_188)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1266peam3_188/#m1266peam3_188)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

8.4. ábra. Az esztergomi Labor Műszeripari Művek gyára 1971-ben

Megjegyzés: Az épület a vállalat megszűnése után bútoráruházként funkcionált.

1	A Váci út átalakulásának építészszemmel észlelhető leírását lásd Vadas József (2018) találó címmel megjelent rövid tanulmányában: „Hol gyár állott, most iroda”.
2	Minderről részletesen és további példákkal bővítve lásd Diczházi (1998: 47–49).
3	A jórészt katonai megrendelésre termelő központ és két gyáregység Esztergomban, egy gyáregység Budapesten volt. A vállalat 1979-ben 3633 főt foglalkoztatott, ebből 2527 fizikai dolgozót. A vállalat 1991-ben részeire bomlott – több kft. ma is a nevében hordozza az eredeti elnevezés egy részét.