Minimális közfigyelem mellett ment végbe az ún. 4G-s állami mobiltelefon-frekvenciák 15 évre szóló koncessziós értékesítése 2014 szeptemberében és 2021 januárjában 130, illetve 150 Mrd Ft ellenében. Ezeknél jóval kisebb tétel volt a 3400–3800 megahertz közötti sávon belüli frekvenciák értékesítése 2016 júniusában, amiből 896,6 M Ft állami bevétel származott.1 2018 végén 11 Mrd Ft-ért került 10 éves meghosszabbításra a Magyar Telekom 2100 MHz-es frekvenciasávjában 2019. december 27-éig fennálló frekvenciahasználati jogosultsága. 2019 nyarán kezdődött és 2020 márciusában zárult le az 5G-s állami frekvenciák 15 évre szóló koncessziós értékesítése a 700 MHz-es, a 2100 MHz-es, a 2600 MHz-es és a 3600 MHz-es frekvenciasávokban. Ebből az államnak 128,5 Mrd Ft egyszeri bevétele származott.

Az viszont már nagy figyelmet keltett, hogy nem sokkal a 2022-es választások előtt, 2021 júniusában a kormány, minden előzmény nélkül, egy EU-s tendereljárás útján, 3 hetes (!) jelentkezési határidővel meghirdette a teljes magyarországi gyorsforgalmi úthálózat 35 évre szóló koncesszióba adását. Ez az jelentette, hogy több évtizedre egy magáncég kezébe kerül a teljes, csaknem 2000 kilométeres magyar autópálya-rendszer fejlesztése, felújítása, üzemeltetése és bővítése és vele a teljes autópályadíj-bevétel (kb. 300 Mrd Ft/év). Becslések szerint ennek a tranzakciónak a koncessziós értéke 2500–2800 Mrd Ft volt a meghirdetés időpontjában.2 A nyomban felrepült piaci hírek szerint a pályázat a Duna Aszfalt Kft.-re, egy Orbán-közeli üzletember, Szíjj László3 építőipari cégére lett kidolgozva.4 Pályázott még két másik szereplő is: az osztrák Strabag AG vezette konzorcium (tagjai a Strabag Motorway GmbH., a Colas és a Societé de Partenariats et de Projects Nouveaux), amelyek egy ausztriai versenyjogi eljárás miatt kiestek a pályázatból; a harmadik pályázó pedig a Dömper Kft. volt. A pályázat eredményét csak a választások után ismerte meg a nyilvánosság – az lett, amit vártak. Mészáros Lőrinc (3) és Szíjj László (4) magántőkealapjai a Themis magántőkealap védernyője alatt konzorciumként pályáztak és nyertek. A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. (MKIF) által fizetett egyösszegű koncessziós díj teljes értéke nem érte el a 18 Mrd Ft-ot. A konstrukció belső bizonytalanságaira jellemző, hogy 2023 áprilisában – titokban – a kormány módosíttatta a koncessziós szerződést és a vonatkozó jogszabályok egy részét is. Az elvégzendő útfelújítások és a rendelkezésre álló pénz is csökkent.5

2022 augusztus közepén, ugyancsak 35 évre, hasonló koncessziós pályázatot hirdettek meg a hulladékok begyűjtésére, előkezelésére és kereskedelmére. Ezt a pályázatot a Mol egyik leányvállalata, a Mohu (Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.) nyerte meg, ami senkit sem lepett meg, tekintettel arra, hogy az egész ötlet a Mol vezetésének a fejéből pattant ki még 2020-ban.6 A Rogán Antal felügyelete alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda 12 napos (!) beadási határidővel hirdette meg a teljes magyar hulladékgazdálkodási rendszert évtizedekre meghatározó koncessziós pályázatot. Kevéssé meglepő módon ezen a pályázaton csak egy pályázó indult.7