Pár hónappal később viszont – egyéni képviselői indítvány formájában – olyan törvényjavaslat került az Országgyűlés elé, amely nemcsak a műemléki ingatlanok, de minden önkormányzati és állami tulajdonú lakás esetében jogot adna a bérlőknek, hogy a piaci érték 10–30%-ának megfelelő áron megvásárolhassa lakását és a későbbiekben korlátozás nélkül értékesíthesse. Az első becslések szerint az érintett körhöz több mint 100 ezer lakás tartozott. Nyilvánvaló módon ez a törvénymódosítás elsősorban a budapesti és a nagyvárosi települési önkormányzatok elleni küzdelem jegyében született, hiszen ezeken a zömében ellenzéki irányítású településeken maradt meg egyáltalán valamekkora lakásállomány a polgármesteri hivatalok kezében. Egyösszegben kifejezve hatalmas értékről volt szó, 25 millió Ft-os átlagértékkel számolva 2500 Mrd Ft-ról, az éves GDP 5%-áról. Végül a törvényjavaslat 2021 júniusában oly módon került elfogadásra, hogy alapjában véve csak a budapesti műemléklakásokat érinti, és kizárólag a Várnegyedet érintően bekerült a szövegbe, hogy az itt megvásárolhatóvá váló mintegy 800 lakás közül a földszinti elhelyezkedésűeknél a rendeltetés kereskedelmi, szolgáltató és kulturális rendeltetésre módosítható, továbbá az a korlátozás, hogy a Várban nem vásárolhatnak bérlakást cégek, és magánszemélyek birtokában is legfeljebb két lakás lehet, valamint tulajdonjoghoz csak európai uniós állampolgár juthat. A törvény aláírását ebben a módosított formában is megtagadta Áder János, így az Alkotmánybíróság elé került, amely a törvényt teljes egészében meg is semmisítette.