Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

10.5.4.6. Kellenek a multik vagy sem?

Miközben a kormány több alkalommal is kampányt folytatott a multinacionális cégekkel szemben, ezzel párhuzamosan sok ilyen céggel – 2012. július 20. és 2019 december 3. között szám szerint 82-vel – az ország újraiparosítására való hivatkozással1 stratégiai partnerségi megállapodást kötött. Ez az új konstrukció a 2010 és 2012 között felhalmozódott nagyvállalati elégedetlenséget volt hivatott levezetni.2 Ennek keretében számos multinacionális cégnek (pl. Audi,3 Bosch,4 BMW,5 Samsung6) a kormány jelentős beruházási és K+F támogatásokat, továbbá adókedvezményeket7 is nyújtott. Az egyedi kormánydöntéssel megítélt, közvetlen támogatások értéke 2011 és 2017 között 256 Mrd Ft volt, ami éves szinten végső soron szimbolikus jelentőségű tétel, de – mint a 10.6. ábrán is látható – a 2. és 3. Orbán-kormány idején jelentős növekedés ment végbe az előző 8 évhez képest. Vagyis a szavakban multiellenes Orbán-kormányok nagyobb tételben támogatták a multikat, mint a korábbi szociálliberális kormányok.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1266peam3_3309/#m1266peam3_3309 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1266peam3_3309/#m1266peam3_3309)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1266peam3_3309/#m1266peam3_3309)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

10.6. ábra. A multinacionális vállalatoknak nyújtott közvetlen állami támogatások alakulása, 2004–2017 (Mrd Ft)

Forrás: A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai alapján, https://g7.24.hu/allam/20180201/ketszer-annyi-penzt-adott-a-multiknak-a-fidesz-mint-az-mszp/

De Orbán más módon is igyekezett egyes nyugati partnercégek kegyében járni. A Budapest Bank és az MKB magas áron történt visszavásárlása kifejezetten szívességi gesztus volt az amerikai General Electric (GE) és a német Bayerische Landesbank felé. Hasonlóképpen amerikai cégek érdekét szolgálta a bányászati törvény 2014. végi – lényegében titokban tartott – módosítása, amely megnyitotta az utat a palagáz kitermelése előtt, továbbá a 2016-tól érvényes, új társasági adó–hitel konstrukció bevezetése, amely szintén a GE-nek kedvezett (10.5.6.). Ugyancsak ilyen, erőteljes baráti gesztusnak tekinthető a magyar állam – saját tőkéhez viszonyított – 161%-os árfolyamon történt, 2016-os 15%-os részesedésvásárlása az osztrák Erste Bankban 39 Mrd Ft-ért.

1	Ezt a célkitűzést a 2. Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztereként Matolcsy György dobta be a köztudatba 2011 novemberében (http://archivum.magyarhirlap.hu/online/matolcsy__az_ujraiparositas_a_jovo_zaloga.html). Az ún. Irinyi-tervben (10.9.1.) számszerűsített cél az volt, hogy az ipar aránya a GDP-ben a 2015-ös 23,5%-ról 30%-ra emelkedjen 2020-ig, s ezzel Magyarország legyen az az EU-tagállam, ahol a GDP-n belül a legnagyobb szeletet az ipari termelés adja. A valóságban ennek az ellenkezője történt, 2018-ra ez a hányad visszaesett 21,6%-ra. És az EU-országok listáján is hátrébb kerültünk.
2	A teljes listát lásd http://www.kormany.hu/hu/kulgazdasagi-es-kulugyminiszterium/strategiai-partnersegi-megallapodasok (2018. júl. 31-i letöltés).
3	Nagyságrendje miatt említésre méltó, hogy 2011-ben a kormány 45 Mrd Ft (150 M €) támogatást adott a győri Audinak, méghozzá úgy, hogy a nyilvánosság és az EU felé csak 11 Mrd Ft-ot ismert be. Minderre 2014 novemberében derült fény, a brüsszeli bizottság vizsgálódásai nyomán (http://index.hu/gazdasag/ado_es_koltsegvetes/2014/11/21/negyszer_annyival_tamogatjuk_az_audit_mint_hittuk/). 2016 elején az ugyancsak német Thyssenkrupp-cégcsoport magyar leányvállalatai kaptak közel 11 Mrd Ft-os támogatást egy összességében 30 Mrd Ft körüli magyarországi beruházási tervhez, ami egyébként áttételesen ugyancsak az Audi érdekeit szolgálta.
4	2015 egyik utolsó kormánydöntése alapján a német cég magyarországi leányvállalata 5,3 Mrd Ft-os, öt évre elosztott támogatást kapott. Lásd A Kormány 1976/2015. (XII. 23.) Korm. határozata.
5	Ez a cég 12,3 Mrd Ft támogatást kapott munkahelyteremtésre.
6	Magyarország 2018-ban értesítette a brüsszeli bizottságot arról, hogy 108 m €-s (≈ 36 Mrd Ft) állami támogatást kíván nyújtani a Samsung gödi 1,2 Mrd €-s lítium-akkumulátorgyár építéséhez.
7	Mint utólag kiderült, 2012–2014 között a kormány összesen 80 Mrd Ft értékben biztosított adókedvezményt néhány kivételezett multinak – az Audinak (40 Mrd Ft), a Hankooknak (17 Mrd Ft), a Hamburger Hungária erőműnek (9 Mrd Ft) és a Bridgestone-nak (6,6 Mrd Ft) stb.