Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések


10.5.4.7. … és néhány mellékszál
A paksi atomerőmű tervezett bővítésekor – Orbán egyik nyilatkozata szerint1 – először az volt a döntő szempont, hogy csak az orosz Roszatom fogadta el azt a feltételt, hogy az újonnan épített blokkok a magyar állam tulajdonában maradnak, pár nappal később viszont a projektért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy ha Brüsszel úgy kívánja, akkor a magyar állam gond nélkül átengedi a két új paksi blokk tulajdonjogát az építő orosz cégnek, vagyis az állami tulajdonlás mégsem olyan fontos szempont.2 Az is nehezen volt beilleszthető a privatizációellenes retorikába, hogy 2014 őszén az MVM és a Mol szlovákiai leányvállalata, a Slovnaft vevőként bejelentkezett a szlovák villamosenergia-társaság megvételére.3 (Nem sikerült megvenni.)
 
8: Két cinikus nyilatkozat
2014 végén született Matolcsy György jegybankelnök több mint 600 oldalas munkája, a 2010–2014 közötti időszak összefoglaló értékelése. Itt olvasható a nyilvánvalóan komolyan gondolt, mégis valójában cinikus megállapítás: „[A]z államnál van rosszabb tulajdonos: az a külföldi tulajdonos, aki belföldi monopóliumot vesz egy országban, s magas profitrátával termelődő jövedelmet kiviszi az országból”.4
 
2015. október 6-án Orbán Viktor legközelebbi embere, Lázár János kancelláriaminiszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága ellenőrző albizottságának ülésén a következő indoklást fűzte ahhoz, hogy miért tervezi a kormány 378 160 hektár állami termőföld – a még állami tulajdonban maradt termőföld kb. 50%-ának (!) – gyors ütemű elárverezését: „[E]ladtuk az összes mezőgazdasági cégünket. Rég túl vagyunk a gazdálkodáson. Nem csinálja a magyar állam. Miért? Mert nem tudott gazdálkodni. Mert szétlopták, ellopták és szétcsalták az állami mezőgazdasági cégeket. Kinek kell ez a világ? […] [A]mikor szocialista kormány van, akkor a szocialista menedzsment lopja szét, amikor fideszes kormány van, akkor a fideszes menedzsment lopja szét. Egyszerűbb, ha van gazdája, meg tulajdonosa ennek a földnek.5 Mint a nyilatkozatból kiderült, Lázárt konkrétan az bosszantotta fel, hogy egy a Miniszterelnökség által megrendelt KEHI-vizsgálat (8.2.1.) azt mutatta ki, hogy az állami erdőgazdaságoknál általános jelenség a pazarlás, a közpénzek átszivattyúzása magánzsebekbe.6
 
Paradox módon az Orbán-kormányok a termőföld-visszaállamosítása tekintetében akkor is csak visszafogottan cselekedtek, amikor ez törvényes kötelességük lett volna. Először a természetvédelmi területekről szóló 1995-ös törvény állapította meg, hogy a kárpótlás során kb. 250 ezer hektárnyi terület jogellenesen került ki az állami tulajdonból, és ezért ezeket a kormány köteles visszavásárolni. 2004-ig mintegy 150 ezer hektárt az egymást követő kormányok valóban vissza is vettek, és ezért úgy tűnt, hogy az 1995-ös törvény által megszabott 2015-ös határidő tartható lesz. Ám a Fidesz láthatóan nem akarta ezt erőltetni, mert úgy ítélte meg, hogy a visszavásárlás kényszer nélkül nem ment volna. Ezért előbb 2018-ra, majd 2018 nyarán 2022-re módosíttatta a határidőt az Országgyűléssel.7
Az antiliberalizációs lépések (10.5.1.) ellentettjére is volt jó példa: az otthoni és a bérmunkában történő pálinkafőzés 10 éven át tartó liberalizációja.
 
9: A pálinkafőzés mint szabadságharc
A 2. Orbán-kormány 2010 nyarán egyik legelső parlamenti döntésével, az ún. 29 pontos program 9. pontjaként, bárki számára – vagyis nemcsak a gyümölcstermelők, hanem minden felnőtt magyar állampolgár számára – lehetővé tette az otthoni pálinkafőzést – akkor is, ha boltban vásárolta a gyümölcsöt –, és egyúttal adómentessé is tette a tevékenységet. Mindehhez igencsak furcsa – és a történelmi tényekkel ellentétes – indoklást fűzött: „[A]djuk vissza az embereknek a szabad gyümölcspárlat-készítéshez való jogot. […] Ezzel egy 90 éves küzdelmet zárunk le. A vidéki magyar emberek, akik dolgoznak, gyümölcsfákat ültetnek, azokat gondozzák, nevelik, a termést összegyűjtik, 90 év óta hadakoznak a mindenkori magyar állammal, hogy a szabadságukat – amely a szomszédos államokban hasonló társaikat megilleti – a maguk számára megszerezhessék. Lehet nevetni ezen,8 de inkább azt mondanám, hogy ez a szabadságharc 90 év után a felkelők teljes győzelmével zárul.”
 
A matematika stimmelt (2010 – 90 = 1920, a trianoni békeszerződés éve), de az alapállítás nem: Magyarországon a Horthy-rendszerben sem lehetett adómentesen pálinkát – hivatalos nevén: gyümölcspárlatot – főzni otthon. Ám ennek semmi köze nem volt a trianoni békeszerződéshez. Más kérdés, hogy Magyarországon mindig is a bérfőzés volt az inkább elterjedt, és erre mindig is volt valamiféle adókedvezmény. Sőt, a csatlakozás előtt az MSZP–SZDSZ Brüsszelben is jóváhagyatta, hogy az EU elfogadja ezt az adókedvezményt (derogáció). Az Orbán-kormány 2010-ben tehát azzal, hogy eltörölte az adót, azt a megállapodást sértette meg, amit korábban eleve Magyarország (és több társa) harcolt ki.9
 
Ám ez a döntés nemcsak jogszerűtlen, az indoklását tekintve téves, de fiskális szempontból igencsak ártalmas is volt. A szeszipart közelről ismerő szakemberek a NAV adataira hivatkozva azt állították, hogy a lepárlás liberalizálása után, 2009–13 között a legális hazai alkoholforgalom 46%-kal csökkent, a költségvetés vesztesége pedig 80-100 Mrd Ft körül lehetett.10 2016-tól bevezették a párlatadójegy intézményét is.
 
A kiskereskedelmet és a vendéglátást elárasztó olcsó „házi” pálinka tönkretette a részben exportra is termelő, nagyobb magáncégek piacát is.11 Becslések szerint ekkortájt Magyarországon 23 ezer pálinkafőző készülék volt regisztrálva, s ezen túlmenően még legalább kétszer ennyi készülék működött bejelentés nélkül.12 Népegészségügyi szempontból is káros volt a pálinkafőzés liberalizációja, mivel az otthoni, kisipari lepárolóberendezések használatával nyert desztillált alkoholt sokkal több mérgező fémszennyeződést tartalmaz, mint a nagyipari berendezések által gyártott párlat.13 Nem segített az iparszerűen működő pálinkafőzdék helyzetén a népegészségügyi termékadó (neta, köznapi nevén: chipsadó) kiterjesztése sem – hiába lett ugyanis drágább a skót whisky és a többi legálisan forgalmazott alkohol, az otthon főzött pálinkára a neta nem vonatkozott. Ezzel szemben a legálisan főzött pálinka literenkénti adótartalma 2019-ben meghaladta az 5 ezer Ft-ot. 2020 végén azonban úgy döntött az Országgyűlés, hogy a 2021-es adómódosítások keretében de facto adómentessé teszi a pálinkafőzést. „A pálinka alapvető élelmiszer” – magyarázta álláspontját Orbán az Országgyűlésben.14
1 Lásd Orbán rádiónyilatkozatát 2014. nov. 25-én.
2 NSZ, 2014. dec. 5.
3 Hírek szerint ez kb. 2 milliárd eurós elkötelezettséget jelentett. A magyar pályázat egyébként 2015 augusztusában elbukott.
4 Matolcsy (2015: 583).
5 https://www.youtube.com/watch?v=xHlGVjqu5C4
6 http://magyaridok.hu/gazdasag/sulyos-visszaelesek-az-allami-erdogazdasagoknal-41711/
7 Népszava, 2018. júl. 18.
8 Mint az Országgyűlés ülésén készült felvételen jól látható, a pálinkafőzés szabadságharcnak való minősítésén először maga a miniszterelnök mosolyodott el, a T. Ház tagjai csak utána fakadtak nevetésre. Lásd itt: http://444.hu/2014/11/03/orban-palinka-szabadsagharcanak-ezennel-vege-de-igy-is-rengeteg-kart-okozott/. A pálinkafőzés engedélyezése és a trianoni békeszerződés ügyének összekapcsolása V. Németh Zsolt ötlete volt, miként azt a döntés 10. évfordulóján maga Orbán név szerint is megemlítette (https://index.hu/belfold/2020/09/27/orban_viktor_alkotmanyos_forradalomrol_beszelt/).
9 Emiatt az Európai Bizottság a magyar államot 2013 februárjában beperelte az Európai Bíróságon. 2014 áprilisában az EU bírósága kimondta, hogy Magyarország megsértette az uniós jogot. Ezt követően a 2015. évi költségvetési törvény lényegében visszaállította a korábbi állapotot, de nem teljesen, ezért Brüsszel ismételten kötelezettségszegési eljárást indított. 2019 őszén a magyar kormány – Szlovéniával együtt – az EU fórumain kezdeményezte a hatályos előírások lazítását (http://index.hu/gazdasag/2015/02/26/ujabb_eljarast_inditott_ellenunk_brusszel_a_hazi_palinkafozes_miatt/). Ekkor a kormány újabb adóemelési konstrukciót dolgozott ki, amellyel lényegében visszaállt az adóteher 2010 előtti szintje. Ezt a törvényt 2015 decemberében fogadta el az Országgyűlés. A kötelezettségszegési eljárást végül 2016 áprilisában zárta le az Európai Bizottság, amikor a magyar fél ígéretet tett arra, hogy a NETA-t kiterjeszti a legális pálinkafőzésre is. Ez persze újabb érvágás volt az iparág számára, ezért a magyar kormány még 2019 tavaszán is kereste a megoldást a teljes mértékben adómentes pálinkafőzés visszaállítására.
10 http://www.agrarszektor.hu/bor-italok/egyeb/ilyen_nincs_elarasztotta_az_egesz_orszagot_a_fekete_palinka.3590.html
11 Nagy-Husszein (2015).
12 https://444.hu/2019/06/13/orban-megnyerte-a-palinka-szabadsagharcot-epp-csak-a-magyar-palinkat-kellett-folaldoznia
13 Mihályi (2011c).
14 HVG, 2020, nov. 19., 13.

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 102 3

Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave