2014 végén született Matolcsy György jegybankelnök több mint 600 oldalas munkája, a 2010–2014 közötti időszak összefoglaló értékelése. Itt olvasható a nyilvánvalóan komolyan gondolt, mégis valójában cinikus megállapítás: „[A]z államnál van rosszabb tulajdonos: az a külföldi tulajdonos, aki belföldi monopóliumot vesz egy országban, s magas profitrátával termelődő jövedelmet kiviszi az országból”.4

 

2015. október 6-án Orbán Viktor legközelebbi embere, Lázár János kancelláriaminiszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága ellenőrző albizottságának ülésén a következő indoklást fűzte ahhoz, hogy miért tervezi a kormány 378 160 hektár állami termőföld – a még állami tulajdonban maradt termőföld kb. 50%-ának (!) – gyors ütemű elárverezését: „[E]ladtuk az összes mezőgazdasági cégünket. Rég túl vagyunk a gazdálkodáson. Nem csinálja a magyar állam. Miért? Mert nem tudott gazdálkodni. Mert szétlopták, ellopták és szétcsalták az állami mezőgazdasági cégeket. Kinek kell ez a világ? […] [A]mikor szocialista kormány van, akkor a szocialista menedzsment lopja szét, amikor fideszes kormány van, akkor a fideszes menedzsment lopja szét. Egyszerűbb, ha van gazdája, meg tulajdonosa ennek a földnek”.5 Mint a nyilatkozatból kiderült, Lázárt konkrétan az bosszantotta fel, hogy egy a Miniszterelnökség által megrendelt KEHI-vizsgálat (8.2.1.) azt mutatta ki, hogy az állami erdőgazdaságoknál általános jelenség a pazarlás, a közpénzek átszivattyúzása magánzsebekbe.6

A 2. Orbán-kormány 2010 nyarán egyik legelső parlamenti döntésével, az ún. 29 pontos program 9. pontjaként, bárki számára – vagyis nemcsak a gyümölcstermelők, hanem minden felnőtt magyar állampolgár számára – lehetővé tette az otthoni pálinkafőzést – akkor is, ha boltban vásárolta a gyümölcsöt –, és egyúttal adómentessé is tette a tevékenységet. Mindehhez igencsak furcsa – és a történelmi tényekkel ellentétes – indoklást fűzött: „[A]djuk vissza az embereknek a szabad gyümölcspárlat-készítéshez való jogot. […] Ezzel egy 90 éves küzdelmet zárunk le. A vidéki magyar emberek, akik dolgoznak, gyümölcsfákat ültetnek, azokat gondozzák, nevelik, a termést összegyűjtik, 90 év óta hadakoznak a mindenkori magyar állammal, hogy a szabadságukat – amely a szomszédos államokban hasonló társaikat megilleti – a maguk számára megszerezhessék. Lehet nevetni ezen,8 de inkább azt mondanám, hogy ez a szabadságharc 90 év után a felkelők teljes győzelmével zárul.”

 

A matematika stimmelt (2010 – 90 = 1920, a trianoni békeszerződés éve), de az alapállítás nem: Magyarországon a Horthy-rendszerben sem lehetett adómentesen pálinkát – hivatalos nevén: gyümölcspárlatot – főzni otthon. Ám ennek semmi köze nem volt a trianoni békeszerződéshez. Más kérdés, hogy Magyarországon mindig is a bérfőzés volt az inkább elterjedt, és erre mindig is volt valamiféle adókedvezmény. Sőt, a csatlakozás előtt az MSZP–SZDSZ Brüsszelben is jóváhagyatta, hogy az EU elfogadja ezt az adókedvezményt (derogáció). Az Orbán-kormány 2010-ben tehát azzal, hogy eltörölte az adót, azt a megállapodást sértette meg, amit korábban eleve Magyarország (és több társa) harcolt ki.9

 

Ám ez a döntés nemcsak jogszerűtlen, az indoklását tekintve téves, de fiskális szempontból igencsak ártalmas is volt. A szeszipart közelről ismerő szakemberek a NAV adataira hivatkozva azt állították, hogy a lepárlás liberalizálása után, 2009–13 között a legális hazai alkoholforgalom 46%-kal csökkent, a költségvetés vesztesége pedig 80-100 Mrd Ft körül lehetett.10 2016-tól bevezették a párlatadójegy intézményét is.

 

A kiskereskedelmet és a vendéglátást elárasztó olcsó „házi” pálinka tönkretette a részben exportra is termelő, nagyobb magáncégek piacát is.11 Becslések szerint ekkortájt Magyarországon 23 ezer pálinkafőző készülék volt regisztrálva, s ezen túlmenően még legalább kétszer ennyi készülék működött bejelentés nélkül.12 Népegészségügyi szempontból is káros volt a pálinkafőzés liberalizációja, mivel az otthoni, kisipari lepárolóberendezések használatával nyert desztillált alkoholt sokkal több mérgező fémszennyeződést tartalmaz, mint a nagyipari berendezések által gyártott párlat.13 Nem segített az iparszerűen működő pálinkafőzdék helyzetén a népegészségügyi termékadó (neta, köznapi nevén: chipsadó) kiterjesztése sem – hiába lett ugyanis drágább a skót whisky és a többi legálisan forgalmazott alkohol, az otthon főzött pálinkára a neta nem vonatkozott. Ezzel szemben a legálisan főzött pálinka literenkénti adótartalma 2019-ben meghaladta az 5 ezer Ft-ot. 2020 végén azonban úgy döntött az Országgyűlés, hogy a 2021-es adómódosítások keretében de facto adómentessé teszi a pálinkafőzést. „A pálinka alapvető élelmiszer” – magyarázta álláspontját Orbán az Országgyűlésben.14