A tárgyalásokat nem a privatizációs szervezet, nem is Pénzügyminisztérium, hanem a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium bonyolította, méghozzá úgy, hogy nem vette igénybe nemzetközi tanácsadó cégek segítségét. Az adásvételt 2014. szeptember 29-én zárták le, a magyar fél 55 M €-t (≈17,2 Mrd Ft) fizetett az MKB részvényeinek 99,99%-ért. Piaci hírek szerint az OTP is érdeklődött, de ők a bank értékét mínusz 1 Mrd €-ra taksálták, vagyis pénzt kértek volna azért, hogy átvegyék a rosszul menő pénzintézetet.1 Ezek után érthető, hogy miért a magyar államot választották a bank német vezetői. Az adásvétellel egy időben a korábbi német tulajdonos teljesítette, amit korábban vállalt: végrehajtott egy 270 Millió €-s tőkepótlást.2 Nem sokkal később a bankot elvették az NFM-től, az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlójának – 2018 végéig – a Miniszterelnökséget, vagyis annak vezetőjét, Lázár Jánost jelölte ki Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter.

Gyanús színfoltja volt ennek a történetnek, hogy az MNB közvetlen beavatkozását a kormány, jogtechnikai szempontból, abból az ún. bankszanálási törvényből vezette le, amelynek elfogadását a 2008-as IMF–EU kimentési program egyik feltételeként szabtak meg az ország hitelezői, s amelyet az akkori kormánynak nem volt ereje kidolgozni. Ezt a törvényt végül 2014 nyarán fogadta el az Országgyűlés.6 Ha viszont az MNB-nek a szanálási törvényre való hivatkozása megáll a nemzetközi fórumok előtt is, akkor ilyen alapon a jövőben bármelyik másik magyar bank is az MNB uralma alá kerülhet.7 A törvény ugyanis arra is módot nyitott, hogy már akkor is átvegye az MNB egy magánbank irányítását, ha csak vélelmezhető, hogy a bank fizetőképtelensége 12 hónapon belül bekövetkezik.

Így tehát az MKB eladását a Magyar Nemzeti Bank lett jogosult levezényelni, a bankszanálásról szóló törvény – vagyis nem a vagyontörvény – rendelkezései alapján.8 2014. október elején az MNB be is jelentette, hogy meghívásos pályázat útján elindította a privatizációs folyamatot.

2014 decemberében az MNB szanálás alá vonta az MKB-t, és átvette a tulajdonosi jogok gyakorlását. Először bruttó 130 Mrd Ft értékű hitelétől piaci eladással szabadult meg a bank, 2015 decemberében pedig bruttó 213 Mrd Ft-nyi hitelt az MNB által felügyelt MARK Zrt. vett át kezelésre. Miután a MARK nem volt működőképes, az ugyancsak MNB irányítású Magyar Szanálási Vagyonkezelő (MSZVK) Zrt. vette át a maradék portfóliót 96 Mrd Ft-ért – vagyis a szanálás is hitelből történt.9 Mint később kiderült, a szanáló cég által átvett hitelportfólió piaci értéke a 96 Mrd-os összegnél 32 Mrd Ft-tal alacsonyabb volt, vagyis csak 64 Mrd Ft. Ez várható volt, hiszen a vagyonkezelő nem a piaci áron, hanem az annál alacsonyabb, ún. tényleges gazdasági értéken (REV) vette át az érintett hiteleket. A 32 Mrd Ft-os különbözetet nem a költségvetésből, hanem a Szanálási Vagyonkezelő hiteléből fizették ki, mégis állami támogatásnak számított, ugyanis a vagyonkezelő a tágan értelmezett államháztartás része. A szanálási folyamat 2018 őszén zárult le. Összességében a jegybank alá tartozó vagyonkezelők 150 Mrd Ft értékben vettek át rossz követeléseket a banktól, ezeket végül sikerült névértéken eladni, miután időközben az ingatlanpiac felélénkült. Így ezen a szanáláson az államháztartás nem bukott egy fillért sem.

2016 elején Matolcsy György a Bank of Chinának ajánlotta fel, hogy vegye meg a bankot.12 Más források azonban azt valószínűsítették, hogy ez valójában csak elterelő hadművelet volt: az MNB vezetésének az volt a valódi szándéka, hogy – egy külföldi magántőkealapon keresztül – az MNB e célból létrehozott alapítványai és más Fidesz-közeli üzletemberek vásárolják meg az MKB részvényeinek meghatározó részét, míg a többit szétporlasztott struktúrával a BÉT-en keresztül kívánják értékesíteni.13 Ez is történt!

Végül csak kiderült, hogy tényleg tranzitállamosítás történt, és ennek érdekében többször is strómanüzlet köttetett. A bank új külföldi tulajdonosai 2017 áprilisában eladták részvényeiket Matolcsy György MNB elnök-bankár unokatestvérének, Szemerey Tamásnak, illetve Balog Ádámnak, akit Matolcsy küldött az MNB-ből az MKB-ba. Május utolsó napjaiban pedig a Metis Magántőkealap részvényei kerültek át Mészáros Lőrinc érdekeltségébe – így ő lett a bank meghatározó tulajdonosa. Mint 2018 tavaszán kiderült, az MKB még további állami segítséget is igényelt azt követően, hogy a Fidesz holdudvarához köthető hazai magánbefektetők vették át az irányítást. Az MFB által közvetlenül tulajdonolt MKK Magyar Követeléskezelő Zrt. jelentősnek mondott, de pontos értékét tekintve titokban tartott összegért, bukott hitelektől szabadította meg az MKB-t.24

Ezek a fejlemények persze visszamenőlegesen több kérdést vetettek fel, mint amennyire normális válasz adható. Az Index szakújságírója – például – a következőket vetette fel: „Minek kellett hónapokig azzal bohóckodni, hogy egy titokzatos indiai üzletember Szingapúrból úgy érezte, hogy kell neki egy korábban szétlopott, rosszul működő nagy magyar bank, aminek egyébként például meghagyná a menedzsmentjét. Pláne nem kellett volna összesen milliárdos tanácsadói díjakat kifizetni olyan nagy cégeknek, mint a J.P. Morgannek, a KPMG-nek vagy épp a DLA Pipernek, ha a legelején is azt mondhatta volna az MNB, hogy ez Orbán és Matolcsy bizalmasainak kell, és kész.”26 És nem lett tisztább a helyzet a későbbiekben sem, amikor kiderült, hogy a bank olyan Fidesz-közeli cégeket, illetve üzletembereket hitelez, amelyek/akik közvetve vagy közvetlenül a visszaállamosítási folyamatban is szerepet játszottak: Matolcsy Ádám, Mészáros Lőrinc, Andy Vajda, Csányi Sándor, Hegedüs Éva, Szíjj László stb.27

2018 augusztusában azután még tovább egyszerűsödött a bank tulajdonosi struktúrája. Különféle cégek és alapok láncolatán keresztül 49% a Mészáros családé lett, 36% maradt a Matolcsy-rokonnak, Szemerey Tamásnak, 5,4% pedig a bank egyes dolgozóihoz került (MRP). És még fennmaradt 10%-nyi részvény – annak a tulajdonosát viszont továbbra is homály fedte.

Ahhoz képest, hogy a visszaállamosított MKB részvényeit a magyar állam lépésenként, különféle tulajdonosoknak – köztük a legnagyobb tulajdonosnak, Mészáros Lőrincnek – összesen 37 Mrd Ft-ért adta el, a pénzintézet kapitalizációja ezen a mesterséges árfolyamértéken 160 Mrd Ft-nak felelt meg – vagyis ily módon számolva a tranzitállamosítás nyertesei hatalmas üzletet csináltak. Ha ők voltak valóban a végső tulajdonosok, és nem pusztán a kormány és a Fidesz strómanjai. Ez utóbbi gyanút mindenesetre nagyban megerősítette az a 2020. májusi bejelentés, miszerint a kormányzat az MKB és a Takarékbank összevonására adott „parancsot” a tulajdonosoknak.