Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

10.5.7.2. A Budapest Bank baráti visszavásárlása a General Electrictől

Mind a két fél trükközött. 2014 novemberében sokak számára meglepetés volt, amikor nyilvánosságra került, hogy az GE eladásra kínálta fel magyarországi pénzintézetét, az 1995-ben privatizált Budapest Bankot – teljes nevén: a Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank (BB) Zrt.-t (6.9.8.) –, valamint a hozzá kapcsolódó valamennyi üzleti vállalkozást, így például a Budapest Alapkezelő Zrt.-t, a Budapest Autófinanszírozási Zrt.-t, a Budapest Lízing Zrt.-t és a Budapest Flotta Zrt.-t. Mint később kiderült, az amerikai cég nemcsak a magyar bankját kívánta áruba bocsátani, de hasonló módon járt el több más külföldi leánybankjával is – vagyis ez esetben sem a magyar fél volt a kezdeményező. Szemben az MKB-val, a BB folyamatosan nyereséget termelt, igaz, nem annyit, amennyit a GE részvényesei elegendőnek gondoltak volna. Ezért merült fel a konglomerátum pénzügyi vállalkozásainak világméretű leépítése. Az eladásra kínált magyar bankért két érdeklődő volt, a magyar állam, illetve a spanyol Banco Santander, amely korábban már vett egy hasonló pénzintézetet a GE-től.

A BB jövőjére vonatkozó döntés december első napjaiban született – az amerikaiak a magyar felet választották. A megajánlott vételárról ekkor még nem szivárgott ki hír. Az első piaci becslések a bank értékét 80–90 Mrd Ft-ra tették, amit még megnövelt a többi kapcsolt vállalkozás értéke. Végül a 2015. június 29-én kifizetett vételár 700 M USD lett (≈ 196 Mrd Ft), vagyis a piaci érték kétszerese, a könyv szerinti érték 1,7-szerese – bár ezeket a számokat hivatalosan sokáig nem erősítették meg. A Budapest Bank egyébként a magyarországi nagybankok közül a legkisebb volt: 2013 végén a mérlegfőösszege 883 Mrd Ft, hitelállománya 550 Mrd Ft, betétállománya pedig 473 Mrd Ft volt a magyar számviteli szabályok szerinti beszámoló alapján.

A 196 Mrd Ft-os vételár 1,7-szeres értékeltséget jelent a könyv szerinti értékhez képest. Bár nyereségesen működő bankról volt szó, a szintén nyereséges OTP-hez képest drága volt a bankcsoport: a legnagyobb magyar bank részvényei csak 1,1-szeres szorzón forogtak ugyanebben az időben, a régiós átlag is csak 1,5 volt. Ha pedig abból az optimista becslésből indulunk ki, hogy a bank a devizahitelek átváltása miatt megcsappant hitelállománya mellett 10 Mrd Ft körüli éves nyereségre képes, akkor 20-as P/E hányadost figyelembe véve szintén magasnak tűnik a vételár. AZ OTP-nél ugyanebben az időben 11,2, a régiós bankoknál átlagosan 14,7 volt.

Mint a december 4-én megjelent kormányrendeletből kiderült, az államadósság növekedésének álcázása miatt a vevő az MFB egyik 100%-ban tulajdonolt leánycége, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. lesz, amelynek a vásárláshoz szükséges hitelt – kormánygarancia mellett – az MFB fogja előteremtetni.1

2014/15 fordulóján azután az is kiszivárgott, hogy a magyar állam még egy jelentős – és talán kockázatos – szívességet is vállalt az amerikaiak felé. Tudnivaló ugyanis, hogy az amerikai adószabályok értelmében a vételi (vagyis a privatizáció idején a részvények 60%-áért kifizetett 87 M USD) és az eladáskori ár különbözete után a GE-nek hatalmas adóköteles jövedelme fog keletkezni. Forintalapon számolva ez akár 180–190 Mrd Ft-ot is elérhetett volna. A magyar kormány azonban késznek mutatkozott arra is, hogy a Budapest Bank eszközeit átvéve, 2,1 Mrd Ft-os alaptőkével, egy „tükörbank”-ot hoz létre CDM Hitel- és Fejlesztési Bank Zrt. (CDM) néven, és ezzel megmentse az amerikaiakat az otthoni tőkenyereség-adó megfizetése alól.

A két fél az adásvételi szerződést 2015. február 13-án írta alá – lapjelentések szerint konkrét ár megjelölése nélkül. A következő fejlemény az volt, hogy március közepén a kormány „nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak” minősítette a BB megszerzését, s ezzel kizárta annak lehetőségét, hogy a vásárlást, illetve a későbbre tervezett, MKB-val való fúziót a Versenyhivatal megvizsgálja. Ezt követően a CDM bankról hosszú hónapokig nem lehetett hallani, de az tény, hogy még 2014-ben alapított a magyar állam egy ilyen nevű vállalkozást, és éppen a BB székhelyére jegyeztette be.2 2016 júniusában – miután feladatát teljesítette – megkezdődött a CDM végelszámolása.3 Hogy mennyi adót sikerült így megtakarítania a GE-nek, arról nem szivárgott ki információ.

A visszavásárlást követő hónapokban a kormány nem nyilatkozott egyértelműen arról, hogy mit kíván tenni a BB-vel, ám később az EBRD-vel kötött megállapodásban megígérte, hogy legkésőbb 2018 végéig el fogja adni. A visszavásárlást bejelentő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány az MKB és a Budapest Bank összevonását, majd egy-két éven belül újbóli privatizálását tervezte.4 De nem egészen ez történt. Mint láttuk, az MKB-t 2016 közepén külön adták el. A BB viszont megőrizte a korábbi, GE-től átöröklött menedzsmentjét, és türelmesen várta, hogy tulajdonosa, az MFB, illetve a kormány kitalálja mihez is kezd majd a bankkal. A végső döntés 2020. október 30-án született meg. (Mint utólag kiderült, a kormány által leszerződtetett nemzetközi tanácsadói csapatban a Rothschild & Co. befektetési bank is szerepet vállalt. Ennek nyomán a piacon olyan spekulációk láttak napvilágot, hogy a francia bankház esetleg kész beszállni az új bankcsoportba.5)

A Budapest Bankot a magyar állam „beapportálta” az újonnan létrehozott Magyar Bankholding Zrt.-be, amelynek másik két tagja az MKB, illetve az egykori Takarékbank lett. Az új bankcsoportban a magyar állam a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. révén 30,35%, az MKB tulajdonosai 31,96%, az MTB tulajdonosai pedig 37,69% részesedést szereztek. Egy év végén született kormányrendelet6 ezt nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette, így a Versenyhivatali eljárás megkerülhetővé vált. A lényeg az, hogy itt is tranzitállamosítás történt. Miután a GE-től az állam megvette a BB-t, sokszoros átalakítással a bankirányítás magyar magánbefektetők, Mészáros Lőrinc üzleti szövetségeseinek kezébe került.

1	Mint jóval később, 2015 augusztusában egy MNB-jelentésből kitűnt, végül a kormányzat nem vállalta, hogy egy ilyen „trükközés” miatt szembekerüljön az Eurostattal. Így a BB megvételét végül is a kormány a nettó államadósság során számolta el.
2	http://www.ceginfo.hu/ceg/cdm-bank-zrt-35532815.html
3	HVG, 2016. jún. 9.
4	http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/allamositjak_a_nagybankot.590507.html
5	www.napi.hu, 2021. febr. 17.
6	574/2020. (XII.9.) Korm. rendelet.