Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

10.5.7.3. Széchenyi Bank: állami tőkesegítség után csőd

A 2009-ben alapított Széchenyi Kereskedelmi Bank tulajdonosa 2010 márciusa óta a magyar magánszemélyek tulajdonában álló T&T Zrt. volt, ami valójában Töröcskei Istvánt és családját jelentette. A politikai szövetségesek szintjén a Fidesz gazdasági holdudvarán belül Töröcskei a Simicska–Nyerges-vonalhoz tartozott.1

A cég jogelődjét 2008-ban alapította SPE Bank néven 2 Mrd Ft-os jegyzett tőkével a Kajmán-szigeteken bejegyzett SPCP Hungarian Holdings Ltd. Működését ez a pénzintézet papíron 2009 áprilisában kezdte meg, ám érdemi tevékenységet sohasem folytattak. 2010-ben eredeti tulajdonosa a részvények 100%-át eladta a Töröcskei István és Boros Imre közös tulajdonában álló, dörgicsei székhelyű T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt.-nek, amely előbb Helikon Bankra, majd alig egy hónapon belül Széchenyi Bankra keresztelte át. A meghirdetett távlati cél az volt, hogy a Széchenyi Bank a nagy nemzetközi bankok versenytársa legyen. Öt éven belül 2 ezer vállalati és 10 ezer egyéni számlát szerettek volna nyitni. A valóságban azonban a bank nem fejlődött, négy év alatt 10 milliárdos nagyságrendben termelte a veszteséget. A tulajdonosok csak fiktív tőkeemelések sorozatával tudták fenntartani a működés formális banki feltételeit is.2

Érdekes epizódja volt ennek a történetnek, hogy a szövetkezeti bankok államosítására vonatkozó (10.5.2.1.) első törvény még úgy volt megfogalmazva, hogy hatálya kiterjedt a Széchenyi Bankra is. A jogszabály ugyanis minden olyan pénzügyi szervezetet belekényszerített az „integráció”-nak nevezett államosításba, amelynek betéteit 2013. január 1-jén még valamelyik takarékszövetkezeti intézményvédelmi alap védte. Később – a fejlesztési miniszter által benyújtott törvénymódosítással – bekerült a törvénybe egy olyan szabály, ami csak Töröcskei István bankjának kedvezett. Ez ugyanis azt mondta ki, hogy az integráció csak a takarékszövetkezetekre, a hitelszövetkezetekre és azokra a bankokra terjed ki, amelyek takarékszövetkezetekből jöttek létre. Mivel a Széchenyi Bank eleve bankként jött létre, nem kellett belépnie az integrációba, a többi banknak és takaréknak viszont benne kell maradnia.3

Egy 2012 decemberében született kormánydöntés alapján 2013. június 21-én a Nemzetgazdasági Minisztérium (azaz a magyar állam) tőkeemeléssel 3 Mrd Ft-ért 49%-os tulajdonrészt vásárolt a bankban. Ekkor már nyilvánvaló kellett, hogy legyen: nagy baj van. De semmi sem történt egy évig. Egy évvel később is csak annyi, hogy az állam leváltatta a felső menedzsmentet.4 A bank hivatalos közleményei azonban továbbra is azt állították, hogy jól haladnak a tárgyalások különféle orosz partnerekkel, akik készek tőkeemeléssel rendezni a bank elégtelen tőkemegfelelését – és ebből következően – az állam tulajdonában álló részvények megvásárlását. Ezek a tervek azonban dugába dőltek – nyilván részben a drámai ütemben romló oroszországi helyzet miatt. Ezért a Magyar Nemzeti Bank 2014. december 5-én visszavonta Töröcskei pénzintézeteinek5 működési engedélyét, egyúttal elrendelte a végelszámolását is. A cégcsoportnak összesen 4 ezer károsult betétese volt. Őket – első körben – az Országos Betétbiztosítási Alapból (OBA) kellett kártalanítani, maximum 100 ezer € értékhatárig, összesen 21,4 Mrd Ft-tal.6

Ehhez képest meglepetést keltett, hogy december utolsó napjaiban a kormány a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) fejezetéből csoportosított át 6 Mrd Ft-ot, amelyből létrehozta a betétesek kártalanítására szolgáló kárenyhítési keretet. Ezt megelőzően Orbán Viktor maga jelentette be, hogy a bank betéteseit az OBA által kifizetett kártalanítási összegen felül a bankban fennálló állami tulajdonrész mértékével arányosan, azaz 49%-osan kifizetik. Ez a megoldás nyilvánvalóan ellentétes az EU betétbiztosítási irányelvével, amelyeket éppen 2014 végén ültetett át a kabinet a hazai jogrendbe. Aggályos, hogy épp az állam sugallja a kártalanítási limit emelésével, hogy a tulajdonában lévő hitelintézetekre külön szabályok vonatkoznak.

Hosszú évek semmittevése után a Széchenyi Bank 15 vezetőjét – köztük Töröcskei Istvánt és feleségét – 2020 júniusában csődbűntett gyanújával őrizetbe vették. A fiktív tőkeemelésre épített vádirat 2023-ra készült el, a per 2023 júniusában kezdődött.

1	Részletesen lásd Brückner (2016c).
2	Erről az MNB utólagos vizsgálata részletes képet is adott. Lásd HVG, 2015. aug. 22.
3	http://hvg.hu/gazdasag/2014013_Uj_magyar_bankokkal_usztak_meg_az_allamos
4	2014 januárjában csődbe ment az ugyancsak Töröcskei érdekeltségi körébe tartozó Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet is.
5	A Széchenyi Bank mellett a másik két pénzintézet a Széchenyi István Hitelszövetkezet és a Széchenyi Lízing Pénzügyi Szolgáltató Zrt. volt. Ez utóbbit – 2015 nyarán – a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Duna Takarék Bank (DTB) vette át (HVG, 2015. jún. 6.).
6	http://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/irdatlan_penz_uszott_el_a_tavalyi_hat_magyar_bankcsod_miatt.209154.html?utm_source=index_main&utm_medium=portfolio_box&utm_campaign=portfoliobox