Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések


10.5.8. Az állam megpróbált beletenyerelni a biztosítási piacba is

Váratlan fejlemény volt, amikor 2021 áprilisában a Belügyminisztérium megakadályozta a nagy múltú, hollandiai székhelyű Aegon Biztosítót abban, hogy magyarországi üzletágait az osztrák Wiener Versicherung Gruppénak (Vienna Insurance Group – VIG) adja el a 2020 novemberében elfogadott különleges, veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályok alapján.1 Mint később kiderült, a kormány szándéka az volt, hogy az Aegont valamilyen formában egy, a Fidesz holdudvarába tartozó magyar üzleti csoportnak játssza át.2 2021 utolsó napjaiban a Pénzügyminisztérium közölte, hogy a magyar állam (a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül) nemcsak az Aegonban, de az Union biztosítóban is 45%-os, kisebbségi részvénycsomagot kíván vásárolni. A részvénypakettek ára csak 2022 februárjában került nyilvánosságra: 350 M € (≈ 125 Mrd Ft). A jól ismert Aegon egyben nevet is váltott (Alfa Biztosító). A két tranzakció együttes mérete miatt fontos precedens volt – Brüsszel is kifogásolta.3,4 Lehet, hogy a brüsszeli kritika is hozzájárult ahhoz, hogy 2023 végén a magyar állam saját részesedését mindkét pénzintézetben 10%-ra csökkentette, a többit pedig eladta az osztrák félnek, vagyis „visszaadta a babaruhát”.
A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a német Talanx-csoport 2022 utolsó napjaiban szerződést kötött a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. és a Magyar Posta Biztosító Zrt. 66,9%-os üzletrészének adásvételéről is, így a Posta Biztosítók 2023 első felében állami tulajdonba kerültek. Ehhez képest meglepetés volt, hogy Corvinus Zrt. szeptember elején bejelentette, hogy a két megvásárolt részvénypakettet értékesíteni fogja. 5
Vélhetően a Postabiztosító megvásárlásával volt összefüggésben, hogy Mészáros Lőrinc és egyik üzlettársa 2022/23 fordulóján (felcsúti székhellyel) létrehoztak egy Magyar Biztosítóholding Zrt. nevű céget. A csupán 5 M Ft-os alaptőke ellenére az elnevezés nagyratörő álmot sejtet: azt, hogy a Magyar Bankholding mintájára a biztosítókból is összehoznának egy méretesebb „nemzeti” csapatot, amely aztán a kelet-európai térségben is terjeszkedve szintén Orbán „középhatalmi” törekvését szolgálhatná. Egyelőre a holding portfóliójában a magyar piac alig 2%-át birtokló CIG Pannónia volt. Az Orbán család tulajdonába került Wáberer Hungária Biztosító bekebelezése még csak tervnek tűnt.6
1 532/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó gazdaságvédelmi intézkedésről.
2 Lásd a neves magyar biztosítási szakember, Horváth Béla nyilatkozatát (https://www.portfolio.hu/uzlet/20210507/valamire-keszul-az-orban-kormany-nagy-nemzeti-biztosito-a-lathataron-482056?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link).
3 2021 októberében az Európai Bizottság vizsgálatot indított Magyarország ellen, amely azonban csak 2022 februárjában zárult. A Bizottság azt állapította meg, hogy a magyar állam megsértette a vonatkozó összefonódás-ellenőrzési rendeletet, és kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba. Figyelmen kívül hagyva az Európai Bizottság állásfoglalását a tranzakció 2022 márciusában mégis lezárult.
4 A lehetséges távolabbi következményekről lásd Brückner (2021b) oknyomozó riportját.
5 https://telex.hu/gazdasag/2023/09/05/az-allam-eladja-a-posta-biztositokban-levo-tulajdonreszet
6 Várhegyi Éva: „A szerzés mámora”, MaNcs, 2023. március 8.

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 102 3

Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave