Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

10.5.9. A Mal államosítása – kétszer egymás után

2010. október 4-én nemzetközi viszonylatban is súlyos baleset történt a 90-es évek közepén privatizált (3.6.3.1.), egykori Hungalu cég egyik leányvállalatánál, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (Mal) devecseri vörösiszap-tározójában. A tározó gátjának átszakadása miatt 6-700 ezer m3 mérgező folyadék árasztott el három falut, közel 800 ha területet. A baleset közvetlenül 8 ember halálát okozta, két ember a későbbiekben hunyt el, a sérültek száma 123 fő volt. Több mint 700 embert azonnal ki kellett telepíteni otthonából.

Egy nappal később a 2. Orbán-kormány – meg sem várva a felelősség megállapítására indított szakértői vizsgálatok eredményét –a tulajdonosokat hibáztatta a balesetért és rendeleti úton a „magyar állam felügyelete alá vonta” a céget.1 Szűk egy héttel később ezt a kormányrendeletet – formai hibák miatt – módosítani kellett. Pontosabban szólva az Országgyűlésnek előbb a honvédelmi törvény módosításával (lex Mal) kellett felhatalmazást adni a kormánynak egy efféle rendkívüli helyzetben való államosítási eljárásra. Ez október 11-én meg is történt. Ezt követően – október 12-i dátummal – a kormány kétéves időtartamra kormánybiztost nevezett ki a Mal irányítására.2 2010 végétől egy országgyűlési bizottság is vizsgálta a történteket,3 a személyes felelősség kérdése pedig egy 2020 végéig húzódó büntető per tárgya volt.4

Pár héttel később a cég tulajdonosai – Tolnay Lajos, Bakonyi Árpád és Petrusz Béla – a belügyminiszterhez írt levelükben jelezték, hogy készek elfogadni a tulajdonosváltást. Ennek ellenére a cég de jure államosítása végül is nem történt meg.5 Mint arra jogászi körökben azonnal rámutattak, az Országgyűlés példátlanul laza kritériumokat állapított meg az államosítás feltételeként, amikor módot adott a mindenkori kormánynak arra, hogy rendeleti úton állami felügyelet alá vonjon bármilyen gazdálkodó szervezetet.6 2011 szeptemberében a területileg illetékes zöld hatóság a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt, azután rendkívüli vízszennyezési és természetvédelmi bírság jogcímén, összesen 137 Mrd Ft-nyi bírságot mért ki a vállalatra, ami – függetlenül a döntés jogszerűségétől7 – nyilvánvalóan kifizethetetlenül nagy összeg volt. Ebből is per lett, ami még 2020-ban is folyamatban volt.

A katasztrófát megelőzően a Mal éves szinten mintegy 40 Mrd Ft-os forgalmat bonyolított le, főként exportra termelt, több mint 1000 embernek adott itthon munkát és további 500-nak külföldön. A cég európai szinten mért piaci részesedése 13% volt – ezzel kevés magyar iparvállalat büszkélkedhetett. A katasztrófa után a cég pénzügyi helyzete megroppant, és veszélybe került a szomszédos Bakonyi Erőmű (6.5.6.) jövője is. A Mal ugyanis 1,5 Mrd Ft-os adósságot halmozott fel energiaszállítójával szemben, ami felvetette azt a megfontolást is, hogy a magyar állam mindkét céget államosítsa vissza. Ez persze azt is jelentette volna, hogy a magyar államra száll vissza mindazon kártérítési követelés és 135 Mrd Ft-os bírság is, amelyet magánszemélyek, illetve különféle kormányzati apparátusok a Malra kiróttak, illetve a Malon követeltek.

De nem ez történt, hanem az, hogy az állam a céget 2012 őszén stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek nyilvánította. Amikor pedig 2013 tavaszán a bíróság elrendelte a Mal felszámolását, az állami vagyonfelügyelő, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. ezen a jogcímen vette át a társaság irányítását.8 2013. április 23-án 5 M Ft jegyzett tőkével megalakult a Nemzeti-Mal-A-Alumíniumtermelő Zrt. (Mal-A Zrt.), amely egy időre átvette a felszámolás alatt álló Mal Zrt. irányítását. Végeredményben tehát itt sem történt de jure államosítás, az állam felszámolás útján jutott a korábban államosított magáncéghez. Az eredeti terv, amelyet születésekor Hegmanné Nemes Sára vagyonpolitikai államtitkár képviselt, az volt, hogy az új állami cég fogja átvenni a Mal eszközeit, de miután Hegmanné megbukott és 2014-ben már kimaradt az új kormányból, a koncepció lekerült a napirendről. A Mal-A Zrt. továbbra is létezett, de semmit sem csinált.9

Jó másfél évvel később, 2014 novemberében egy újonnan bejegyzett veszprémi vállalkozás, az IC Profil Kft. eredményesen pályázott a felszámolónál a Mal ajkai gyártóbázisának egy részére, az Alufémet pedig a győri Lendinvest Kft. vásárolta meg. Így végeredményben a magyar alumíniumipar utolsó megmaradt jelentős vállalkozásának egyes részei ismét magántulajdonba kerültek. Hogy milyen hosszú időre, azt nem lehet tudni, egyes vélemények szerint csak átmeneti időről van szó, mert az IC Profil mögött álló végső tulajdonosoknak nincs szükségük a Mal kapacitásaira – még akkor sem, ha olcsón jutottak hozzá.10 Annyit a sajtó kiderített, hogy az új tulajdonosok az egykori Hungalu háza táján kezdték pályafutásukat.11 A Mal más vagyonelemeit – például a vörösiszap-tározókat – még 2016 elején is sikertelenül próbálta meg értékesíteni a felszámoló.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1266peam3_3666/#m1266peam3_3666 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1266peam3_3666/#m1266peam3_3666)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1266peam3_3666/#m1266peam3_3666)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

10.16. ábra. A Mal vörösiszapkatasztrófája 2010. október 4-én

Utólagos elszámolások szerint a Mal katasztrófája utáni helyreállításra a magyar állam 38 Mrd Ft-ot költött. Az első elképzelések szerint ebből az EU utólag elvállalt volna egy bizonyos hányadot, de erre végül nem került sor, mert Brüsszel álláspontja szerint ilyen esetekben a „szennyező fizet” elvet kell érvényesíteni.

1	„Nem ismerünk olyan okot, hogy természeti okai lettek volna a katasztrófának. Emberi mulasztás történt” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök (http://inforadio.hu/hir/belfold/orban-viktor-emberi-hiba-okozhatta-a-vorosiszap-katasztrofat-384112).
2	2010. évi XCIII. tv. a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény módosításáról, 1213/2010. (X. 12.) Korm. hat., 247/2010. (X. 12.) Korm. rendelet, 245/2010. (X.6.) Korm. rendelet.
3	117/2010. (XI. 30.) OGY hat. a Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgálóbizottság felállításáról.
4	A Győri Ítélőtábla által 2019 decemberében meghozott jogerős ítélet a 15 vádlott közül 3-at bűnösnek talált és letöltendő szabadságvesztésre ítélt (2-től 4 évig). 2020 novemberében a döntést a Kúria is jóváhagyta, és 2022 júniusában hasonlóképpen döntött az Alkotmánybíróság is.
5	http://www.fn.hu/belfold/20110527/fordulat_mal_ugyben/
6	A vonatkozó törvényt egy magánszemély három napon belül megtámadta az Alkotmánybíróság előtt. Ezzel a beadvánnyal az AB soha nem foglalkozott – már csak azért sem, mert hamar okafogyottá vált. 2011. július 1-én a magyar állam megszüntette a Mal feletti állami felügyeletet.
7	Az alapvető jogi dilemmát az okozta, hogy a büntetés kiszabásakor még nem állt rendelkezésre olyan, bíróság által is elfogadott szakvélemény, amely egyértelműen megállapította volna a Mal tulajdonosainak felelősségét a baleset bekövetkeztében. A Mal Zrt., mint vállalkozás, felelősségét egy közbenső bírósági ítélet – első fokon – 2012 őszén állapította meg. Ezt megelőzően pár héttel kezdődött a Mal 15 vezetője elleni büntetőper is. A jogerős ítélet 2019 decemberében született meg: közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt három vezető többéves végrehajtandó börtönbüntetést kapott, hárman pedig felfüggesztett börtönt. A 137 Mrd Ft-os bírság végrehajtását a Veszprémi Törvényszék már 2012-ben felfüggesztette, 2015 végén pedig az egész döntést – jogerősen – hatályon kívül helyezte, és elrendelte, hogy új eljárásban kell dönteni a bírság mértékéről (HVG, 2015. dec. 5.). A Mal jogi képviselőjének álláspontját lásd http://jog-asz.blog.hu/2015/11/27/eszmeletlen_birsag
8	NSZ, 2013. febr. 28.
9	Figyelő, 2016. 7 szám, 56–58.
10	500 munkahely ezzel megmenekült, a vételár azonban töredéke volt a 17 Mrd Ft-os irányárnak (HVG, 2015. febr. 28.).
11	Lapjelentések szerint a valódi tulajdonos két magánszemély, akik cégek bonyolult hálózatán keresztül jutottak a Mal egyes üzemegységeihez (NSZ, 2015. márc. 21.).