Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

8.3. Kik azok a külföldiek, és miért jönnek Magyarországra?

„Amikor egy országban sikeres a gazdaság, akkor oda bejön a tőke, és nem viszi ki a jövedelmét. Amikor viszont egy ország rossz helyzetben van, akkor az úgynevezett nemzeti tőke sem viselkedik hazafiasan, hanem kisíbolja a pénzét.”

Tardos Márton1

Miért fontos a működő tőke importja? Mint azt korábban már részletesen is bemutattuk (1.1.6.8.), a magyar gazdaság liberalizációja, az exportvezérelt gazdaságpolitika és a privatizáció összefüggésrendszerében egyáltalán nem mindegy, hogy a külföldi vevő melyik országból jön. A hazai köznyelv gyakorta szinonimaként használja a multinacionális vállalat, illetve a transznacionális társaság (TNT) kifejezéseket, sőt, néha mindkettőt egyszerűen külföldi tulajdonosként említi.2 Tárgyunk szempontjából azonban fontos, hogy ezt a három kategóriát szigorúan megkülönböztessük

A különbségek érzékeltetésére álljon itt az ellenpélda: egy magyar és egy holland üzletember kétszemélyes vállalkozása nevezhető külföldi tulajdonnak, akár multinacionális cégnek, de TNT-nek semmiképpen sem. Érdemes még tovább is szűkíteni a fogalmi köröket. Magyarországon több balul elsült privatizációs kísérlet is bizonyította, hogy a volt szocialista országokból jött orosz, szlovák vállalatok többnyire nem jelentenek megoldást a megvásárolt magyar vállalat számára.

A TNT-k lényegéhez tartozik, hogy forgalmuk milliárd dollárokban mérhető, leányvállalataik a világ 5-10 vagy 50 pontján működnek, menedzsmentjük 2-5 vagy 10 ország állampolgáraiból áll.3 Ez tehát az a vállalati kör, amelybe lehet is, meg érdemes is beintegrálni a magyar gazdaság vállalatait. Két fontos érvünk van:

Tapasztalati tény, hogy a sok országban működő transznacionális vállalatok a globalizáció körülményei között szinte bárhol a világon képesek egyforma hatékonysággal működő leányvállalatokat létrehozni.4 Ezért ha Magyarország beengedi a magas termelékenységű TNT-ket, akkor gazdaságunk sokkal gyorsabban növekedhet, mint korábban.
Csak TNT-hálózatainkon keresztül tudunk eljutni a világpiacra abban a volumenben, ami lehetővé teszi a magyar gazdaság számára az exportorientált növekedést.

1	Tardos (1999: 15).
2	A nemzetközi diplomáciai és statisztikai gyakorlatban a transznacionális társaság fogalmát az ENSZ szakosított kereskedelmi szervezete, az UNCTAD, a multinacionális vállalat elnevezést az OECD használja.
3	Vannak olyan cégek – mint például a Vodafone vagy a Total –, amelyek esetében a cégvagyon több mint 85%-a az anyaországon kívül található. Azt is látni kell, persze, hogy a transznacionális vállalatokkal való együttműködés részben a nemzeti autonómia feladásával is jár. Bár a TNT-k üzletpolitikája a társaságcsoport összműködésének optimalizálására orientált, de ezen belül a preferenciákat elsősorban az anyaországban lévő központ érdekei határozzák meg.
4	A japán autógyárak Amerikában, az amerikai kereskedelmi láncok Brazíliában, a német autógyárak Magyarországon lényegében azonos termelékenységi szintet tudnak elérni, mint az anyaországban, ahol eredetileg a gyártási folyamat elindult. További példák: Lewis (2005).