Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

10.5.13. A könyvpiac egy részének újraállamosítása

Mint arról már a privatizációs technikák széles palettájának ismertetése kapcsán beszámoltunk (3.6.4., 6.1.9.) a Tankönyvkiadó Rt. privatizációjára 2004/2005 fordulóján került sor. Akkor, amikor az egykori állami vállalatnak, az 1949-ben alapított Tankönyvkiadó Nemzeti Vállalat jogutódjának már közel két évtizede, vagyis 1985 óta nem volt monopolpozíciója az általános iskolai, középiskolai és felsőoktatási tankönyvek piacán. A cég átalakulása 1993-ban történt, akkor vette fel a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. nevet. A privatizációt követően az állam 25% + 1 szavazatnyi részvényt megtartott magának – a többségi pakett az MSZP holdudvarához tartozó Erdős Ákos által irányított Láng Kiadó és Holding kezébe került. 2006-ban a Tankönyvkiadóba többségi tulajdonosként beszállt a finn Sanoma médiacsoport.1 2013. február 1-től a kiadó Nemzedékek Tudása Könyvkiadó (NTK) néven folytatta működését, miután egy kormányrendelet kikötötte, hogy csak a 100%-ban állami tulajdonú vállalatok használhatják cégnevükben az „állami”, illetve „nemzeti” jelzőt.

A 2. Orbán-kormány működése során 2011-ben jelentek meg először hírek arról, hogy az oktatás területén kialakult magánpiacokat is állami kézbe kívánja venni a politika.2 Először is a tankönyvtörvény 2011 novemberében történt módosításával létrehozta és a 2013/2014-es tanévtől kezdődően bevezette az állami tankönyvforgalmazás új rendszerét.3 Az országos tankönyvellátást az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.-re (Kello) bízta. A 2013/2014-es tanév kezdetekor kiderült, hogy a Kello beszállt a tanszerek forgalmazásába is, méghozzá úgy, hogy szoros szövetséget épített ki a legnagyobb magánforgalmazóval, a Balázs-Diák Kft.-vel.4

A tankönyvgyártás évi 17 Mrd Ft-nyi forgalmat generáló piacán 2013-ban a kormány a piacon második helyen álló, egyébként magántulajdonú, szegedi székhelyű Mozaik Kiadót jelölte ki „piacvezető”-nek, majd ezzel egyidejűleg megkezdte az újonnan alapított Nemzeti Közszolgálati Tankönyvkiadó Zrt. feltőkésítését, amelyre a Mozaik Kiadó megvásárlása várt. Ez utóbbi cél érdekében a 100%-os állami tulajdonú cég több mint 300 millió Ft-os támogatást kapott EU-s forrásokból. Végül, ez a tranzakció nem valósult meg, mert a Mozaik ellenállt. Helyette a kormány egy másik kiadót, az Apáczai Kiadó Kft.-t vásárolta meg. Ilyen előzmények után nem volt meglepő a bejelentés 2013 októberében: a Sanoma tokkal-vonóval eladta az NTK-t a cég két vezető menedzserének, akik azután a céget továbbadták az államnak.5 A kiadókat 2014-ben beolvasztották az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetbe (OFI)6. 2017-ben az OFI önállósága is megszűnt: betolták az egri Eszterházy Károly Egyetem alá.

A tankönyvpiac államosításának költségeit nem hozták nyilvánosságra; csak annyit tudni, hogy a 2013-as költségvetésben erre a célra 9 Mrd Ft-ot zároltak a tartalékból. Mindezeket a változásokat egy új törvény is alátámasztotta,7 amit Balogh Zoltán 2013. december 15-én nyújtott be az Országgyűlésnek, s amit azután két nappal később el is fogadtak. Amennyiben a tárcavezető a beérkezett pályázatok közül egyre rábólint, akkor az összes iskolának kötelezően ezt a könyvet kell megrendelnie.8 Ezzel az addig liberalizált tankönyvpiac újra állami monopóliummá vált. A folyamat utolsó fázisa az volt, hogy 2019. április 1-től már csak azok a tankönyvek kerülhettek ingyenesen az állami oktatásba, amelyeket a kormányzat rendelt meg. Ennek a fejleménynek a legnagyobb vesztese a Mozaik Kiadó volt, amely 2013-ban piacvezetőként még több mint 4 millió tankönyvet adott el.9 2019 folyamán kénytelen volt feladni önállóságát a Krónika Nova Kiadó és a Műszaki Könyvkiadó is.

2020 nyarán – a közvélemény számára minden előzmény nélkül – döntés született az Alföldi Nyomda visszaállamosításáról. A Magyar Közlönyben szombaton (!) megjelent rendelet közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette azt a tranzakciót, amelynek keretében az állami kézben lévő Könyvtárellátó Közhasznú Nonprofit Kft. (Kello) megszerzi az 1998-ban privatizált Alföldi Nyomda Zrt. 97,71%-os részvénycsomagját. Arra nem adott senki magyarázatot, hogy miért volt szükség a nyomda tulajdonosától, György Géza magánszemélytől egy olyan céget megvásárolni, amely az előző évet 8,7 Mrd Ft nettó árbevétel mellett 457 M Ft adózás előtti eredménnyel zárta. A vételárat is titokban tartották.10

1	Ekkortájt a Sanoma Európa vezető média- és oktatási vállalata volt. Több mint 10 000 szakembert alkalmazott több mint 20 országban. 2012-ben a csoport nettó árbevétele elérte a 2,4 milliárd eurót. A Sanoma a helsinki Nasdaq OMX tőzsdén jegyzett cég.
2	Andor (2014a), Andor (2014b).
3	A piac három közvetlenül érintett, de kis piaci részesedéssel rendelkező magáncége (a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt.) Strasbourghoz fordult, ahol nyertek is. De a károsultak csak 2022 tavaszán kaptak anyagi elégtételt, és abból is kevesebbet, mint amit vártak. Az EJEB kimondta: az átalakítás tisztességtelen terheket rótt az érintett vállalatokra, megfosztva őket korábbi vevőkörüktől, a változtatások pedig gyakorlatilag monopolpiac kialakulásához vezettek az iskolai tankönyvellátásban. Az EJEB szerint a törvényileg meghatározott átmeneti időszak rövid volt, mindössze 1,5 évig tartott, a szóban forgó cégeket pedig nem kérték fel részvételre az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. által kiírt új, zárt tenderek semelyikén, és annak ellenére sem kaptak semmilyen kártérítést veszteségeik után, hogy gyakorlatilag teljesen kiszorultak a piacról. Az ítélet szerint a hatóságok ezzel megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magántulajdon védelméről szóló cikkét.
4	HVG, 2013. aug. 31.
5	Közben névváltás is történt: a Nemzeti Tankönyvkiadó felvette a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó nevet.
6	Bizonyára nem véletlen, hogy az OFI egyike volt a Microsoft korrupciós botrányában érintett magyar állami intézményeknek (https://hvg.hu/gazdasag/20190801_A_SEC_szerint_a_rendorseg_es_a_NAV_is_erintett_a_Microsoftbotranyban#utm_source=hirlista&utm_medium=aggregator&utm_campaign=hvg).
7	A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII.tv.
8	Ezeket a piackorlátozó intézkedéseket az Alkotmánybíróság utólag, 2015 elején jóváhagyta, vagyis elutasította Mozaik Kiadó beadványát. A többségi álláspont indokolása szerint „[a]z a körülmény, hogy az indítványozó hosszabb időn keresztül kiterjedt tankönyvkiadói és forgalmazói tevékenységet folytatott, amelyből rendszeres bevételre, jövedelemre tett szert, nem jelenti azt, hogy az említett gazdasági tevékenység […] tulajdoni várománynak lenne tekinthető, és mint ilyen az Alaptörvény XIII. cikkének oltalma alatt állna”. Ab IV/1206/2014. határozata. Ugyanakkor egy másik károsult cég, a Romi-Suli Könyvkiadó Kft. közigazgatási pert nyert 2015 elején az Oktatási Hivatallal szemben, amiért az 2013-ban nem adta ki a kiadó egyik tankönyvének az engedélyhosszabbítását (HVG, 2015. márc. 14., 69).
9	HVG, 2019. márc. 7.
10	A www.atlatszo.hu portál adatigénylését csak 2022 májusában, a Kúria döntése után teljesítette a Kello Kft.