Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések


10.5.14. A Ferencvárosi Torna Club visszaállamosítása több lépcsőben

A patinás sportklub a 90-es évek vége óta szinte megszakítás nélkül a politika, és a politikához közel álló magyar üzletemberek játékszere volt. 1999-ben Torgyán József, a koalíciós kormány agrár- és vidékfejlesztési minisztere lett a klub elnöke,1 2011 őszén pedig Kubatov Gábor, a Fidesz-kampány menedzsere.2
A Várszegi Gábor által irányított Fotex Rt. 2001 nyarán vásárolt 80%-os részesedést az FTC Labdarúgó és Sport Kft.-ben. Az eredeti szerződés szerint a cég négy részletben fizette volna ki a 2,4 Mrd Ft-os vételárat. (A később részvénytársasággá átalakított cégben a Fotex részesedése időközben közel 100%-ra emelkedett.) Két éven belül azonban olyan mértékben megromlott a viszony a befektető és a Fradi-szurkolókat képviselő csoportok között,3 hogy Várszegi a kivonulást választotta. A tárgyalások elhúzódtak. Egy 2003. novemberi hír szerint a megállapodás lényege az volt, hogy a Fotex részvényeit visszaadja a Ferencvárosi Torna Clubnak. A Fotex által addig kifizetett 1,85 Mrd Ft ellenértékeként a Fotex Rt. megkapja az úgynevezett részleges kereskedelmi jogokat. Vagyis amit a Fotex Rt. létrehozott, azaz a Fradi TV-t, a 100% Fradi című újságot, az FTC.hu-t, a Fradi-sört, a Fradi-whiskyt és egyéb bevezetésre váró termékeket, a továbbiakban is ő üzemelteti, illetve bocsátja ki. 2009-ben Várszegi elköltözött Magyarországról.
Sok-sok meddő kísérlet és 6 tender után 2007-ben az FTC ingatlanvagyona tekintetében is megkezdődött a valódi privatizáció.4 Történt mindez azután, hogy a Fradi-szurkolók szimpátiatüntetést szerveztek a várva várt új tulajdonos mellett. Lényegében egyidejűleg több tranzakció is történt a többszereplős magyar oldal, illetve a skót származású brit befektető, Kevin McCabe között. Az MNV Zrt. 2,5 Mrd Ft bevételt realizált, a befektető összesen 4,8 Mrd Ft-ot fizetett.
 
  1. A stadionokat és az összes ingatlant (6 + 2 hektárt) a befektető által tulajdonolt Esplanade Kft. 2,5 Mrd Ft-ért5 vette meg az államtól, pontosabban a Kincstári Vagyoni igazgatóságtól (KVI) 2007 végén. Jogi értelemben a tranzakciót az MNV Zrt. zárta le 2008. április 9-én mint a KVI jogutóda.
  2. Ezzel egy időben adta el a kezelői jogot a befektetőnek az FTC további 1,5 Mrd Ft (+ áfa) ellenében.
  3. Az FTC a befektetőnek eladta a Labdarúgó Zrt.-t is további 0,8 Mrd Ft-ért, cserébe a befektető 25 éves használati jogot adott az FTC-nek. Ezenfelül a befektető megígérte, hogy 2 éven belül megújítja a labdarúgóstadiont és egy hatalmas bevásárlóközpont is épül.
 
Az ígéretekből semmi sem valósult meg, ezért a befektető 2010 végén 50 M €-s (≈14 Mrd Ft) „kikiáltási áron” meghirdette a klubot és az ingatlanokat tulajdonló Ferencváros Labdarúgó Zrt. eladását.6 Ez nem hozott eredményt, ezért 2011 tavaszán a skót befektető az FTC egyesület javára 1 euróért lemondott az FTC focicsapatát működtető vállalkozás tulajdonjogáról. A stadion tulajdonjogától azonban nem vált meg. Pár hónappal később a privatizáció ügyében rendőrségi feljelentés is született (9.3.1.), ezt követően az MNV Zrt. pert indított McCabe cége, az Esplanade Kft. ellen.7
A 2011-es év utolsó napjaiban kormányhatározat született, amely arra utasította az MNV Zrt.-t, hogy 5 Mrd Ft ellenében vásárolja vissza a klubhoz kapcsolódó ingatlanokat a skót befektetőtől.8 A kormányhatározat arra is kitért, hogy az MNV Zrt., a versenyeztetés mellőzésével, 50 évre kössön vagyonkezelési szerződést a Fradiváros Vagyonkezelő Zrt.-vel. Így tehát a Ferencvárosi Torna Club másnap 5 Mrd Ft-ért visszavásárolta az FTC Labdarúgó Zrt. részvényeinek 99%-át is a skót tulajdonostól, elengedett 1,2 Mrd Ft-nyi kötbért, és minden bizonnyal a megindított pert is visszavonta.9 Ugyancsak döntés született arról, hogy az állam visszavásárolja a Fotextől a marketing- és kereskedelmi jogokat is, és elhangzott egy 12 Mrd Ft-os új stadion építésére vonatkozó ígéret. Ezt követően rövid idő alatt lebontották az Üllői úti stadiont és megkezdődött egy új sportkomplexum építése. Az Fradi-stadiont, Groupama néven, 2014-ben adták át.
Végeredményben 2012 elejére az a helyzet állt elő, hogy valamennyi budapesti NBI-es labdarúgócsapat stadionja az államé lett.10 De ez sem volt egy konzekvens döntés: 2020 nyarán az állam ingyenesen a Ferencváros tulajdonába adta a 2022-es kézilabda-vb (nettó) 78 Mrd Ft-ért épülő kézilabda-stadionját.
1 1990–94 között Harza Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára töltötte be ezt a pozíciót. Őt – a választások után – Szerdahelyi Péter, a tárca közigazgatási államtitkára követte.
2 A Fidesz és a Fradi kapcsolatáról lásd Bartus (2013).
3 2003. május 31-én a bajnokságot eldöntő Ferencváros–Debrecen-találkozó után botrány és tömegverekedés tört ki az Üllői úti pályán. A szurkolók egy része durva antiszemita támadások keretében Várszegit hibáztatta a 0:0-s döntetlenért, illetve az 1. hely elvesztéséért (http://www.freeweb.hu/fanatics/ftcbotrany/ftcbotrany.htm).
4 Ezt megelőzően már öt sikertelen privatizációs pályázat volt. Ezek egy részét a vagyonkezelő funkciót birtokló Sportfólió Kht. bonyolította, a továbbiakat már a KVI.
5 Külön vita tárgyát képezte a későbbiekben, hogy ezt a tranzakciót terhelte-e áfafizetési kötelezettség.
6 www.hirszerzo.hu, 2010. nov. 22.
7 MTI, 2011. szept. 19.
8 Magyar Közlöny, 2011. dec. 23.
9 Ezt a visszavásárlási tranzakciót Tátrai Miklós, az MNV Zrt. korábbi vezérigazgatója, akit Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos 2011 márciusában az ügyészségen jelentett fel a Fradi-pálya eladása kapcsán, bő egy héttel később hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanújával maga jelentette fel a Központi Nyomozó Főügyészségen. Tátrai számítása szerint a visszavásárlás kapcsán minimum 2,5 Mrd Ft kár érte a magyar államot (NSZ, 2012. jan. 13.). A visszavásárlási tranzakció ügyében egyébként 2011. december 7-én már Császy Zsolt, az MNV Zrt. ugyancsak megvádolt jogi igazgatója is tett feljelentést az ügyészségen (Császy Zs. személyes közlése).
10 http://www.origo.hu/sport/magyarfoci/20120106-furjes-balazs-a-fradistadion-visszaszerzeserol.html

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 102 3

Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave