Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

10.5.16. A magyar állam külföldön is vásárolt

Eleinte kevés figyelmet keltett az a 2018-ban indított tranzakció, melynek során a magyar állam egyik szinte ismeretlen cége közel 9 millió €-ért egy 120 szobás wellness-komplexumot vásárolt a szlovéniai Lendva településen, ahol említésre méltó magyar közösség él.1 Az ügylet a miskolci székhelyű Comitatus-Energia Beruházási, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.2 és a lendvai Sava Turizem között jött létre.3 Ugyancsak 2018-as tranzakció volt az erdélyi Szatmárnémetiben található Dacia szálló (korábbi nevén: Pannónia) megvásárlása.4 A tranzakciót az MNV Zrt. egyik leányvállalatán, a Manevi Zrt.-n keresztül bonyolították – a vételárat titokban tartották.5 2020 nyarán a jogalkotó ezekre a feladatokra egy új alapítványt is létrehozott, Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány néven, majd pedig ebbe az alapítványba apportálta a Manevi Zrt.-t és a Comitatus-Energia Beruházási, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-t.6 2021-ben a 100%-ban állami tulajdonban álló MVM egy szlovákiai energiaszolgáltató, az SSE 49%-át az EPH nevű csehországi tőkealaptól. A tranzakciót a szlovák kormány kezdettől fogva ellenezte.

Ennél sokkal nagyobb tétel volt az, amikor a magyar állam 2019-ben tengeri kikötőt próbált vásárolni az olaszországi Triesztben a magyar vállalkozások számára. Pontosabban, a magyar állam egy 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező, 32 hektáros területet akart megszerezni 31 millió €-ért, egy még 54 éves futamidővel bíró koncessziós szerződés keretében. A vámszabadkikötőnek számító területen közel 100 millió eurós infrastrukturális beruházást is terveztek, hogy a magyar vállalkozások innen bonyolíthassák le exporttevékenységüket, amely várhatóan mintegy 2 millió tonna, avagy 78 ezer konténer lesz évente. A tranzakció 2020/2021 fordulóján zárult le.7 A kikötő üzembe helyezését a felek 2026-ra ígérték. A kikötő fontos eleme lehet a Kínából Európába vezető Belt and Road Initiative (BRI) együttműködésnek, amelynek Olaszország és Magyarország egyik alapító résztvevője volt.

A közvélemény számára az is meglepetés volt, amikor 2019 végén bejelentették, hogy A magyar kormány felvásárolta a brit–osztrák Hirtenberger Defence Systems fegyvergyárat, az október 29-én aláírt szerződés alapján a magyar tulajdonú HDT Védelmi Ipari Kft. gyakorolta a tulajdonosi jogokat a nagy múltú fegyvergyárban, mely már 160 éve foglalkozott tüzérségi eszközök (pl. aknavetők), valamint lőszerek fejlesztésével és gyártásával. Hogy mennyiért vásárolta meg a magyar kormány az ausztriai fegyvergyárat, azt „üzleti titokra” hivatkozva nem árulták el. A nyilatkozó illetékes mindössze annyit mondott, hogy a gyárat hitelből vették, vagyis szerinte „a költségvetésnek nem jelent extra kiadást”. Később kiderült, hogy az MFB hitele volt a vásárlás alapja: 38,8 M € (≈ 12,8 Mrd Ft). Azt a magyar állami céget, amely megvette HDS-t, HDT Védelmi Kft.-nek hívják, és az MNV Zrt. 2019 júliusában alapította alig 3 M Ft-os tőkével. A dátumok alapján szinte biztosra vehető, hogy kimondottan a HDS megvásárlására létrehozott projektcégről van szó. Alapításkor a cégnek egyetlen alkalmazottja volt.

2024-ben került napvilága, hogy két évvel korábban egy jó magyar kormányzati kapcsolatokkal rendelkező portugál üzletember 150 millió €-ért megvette az Euronews nevű tv-csatornát. A pénz nagy részét egy magyar állami tőkealap és a kormányzati propagandagépezet egyik régi szereplője biztosította.8

Azt is érdemes megemlíteni, hogy a magyar állam közvetlenül és közvetve futballklubokat támogat a határon túl sok milliárd forintos nagyságrendben. Szinte mindenütt van egy-egy kiválasztott csapat, ahova dől a magyar kormányzati pénz. Erdélyben és Szlovákiában kettő is: Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy, illetve Dunaszerdahely és Révkomárom csapata.9

2024 májusában egy kiszivárogtatott kormányzati dokumentumból kiderült, 2010 és 2023 között 23 db külföldi ingatlant is vásárolt a magyar állam 30 Mrd Ft-ért, melyek többségét a külügyi apparátus kapta Münchenben, Tiranában, Pozsonyban, Kassán, Belgrádban, Washingtonban, Kijevben és Triesztben. Az állam lakásokat is vásárolt ezekben a városokban a magyar diplomaták elhelyezésére, ám ez a tétel nincs benne a 30 milliárdos számlában.10

1	https://index.hu/gazdasag/2020/02/15/szloven_wellnesskomplexumot_vett_a_magyar_allam_9_millio_euroert/
2	Ez a cég 2018 végéig az MNV Zrt. portfóliójába tartozott, ezt követően viszont a Külügyminisztériumhoz került.
3	A Muraközben élő szlovéniai magyarok speciális helyzetben vannak. Miközben ez a legkisebb létszámú (a becslések 5-15 ezer emberről szólnak, de közülük nagyon sokan már inkább vegyes nyelvűek és identitásúak) Kárpát-medencei magyar nemzetiség, ők rendelkeznek a legtöbb joggal: kétnyelvű oktatás, erős helyi magyar kisebbségi önkormányzat, magyar nyelvű média, állandó parlamenti hely Ljubljanában. Lendva a magyar határtól mindössze 6-10 kilométerre van.
4	Az 1995-ös privatizáció idején az akkori alkalmazottak vették át a szállodát működtető cég részvényeit. 2007-ben egy román üzletember vásárolta meg a céget 1,7 millió euróért, aki a szálloda felújítására készült, de terveit a gazdasági válság meghiúsította.
5	A Manevit 1997-ben alapította a vagyonkezelő, tevékenységéről szinte semmi érdemi információ nem hangzott el az azt követ két évtizedben. 2018-ban a cég átkerült a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz.
6	A határon túli „magyar” épített örökség védelmével a Miniszterelnökség alá tartozó Teleki László Alapítvány is foglalkozott, amely a 2015-ben elindított Rómer Flóris-terv keretében 100-nál is több erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, drávaszögi, vajdasági, délvidéki templom, kastély és kúria karbantartását és felújítását támogatja (http://www.romerterv.hu/muemlekeink/).
7	Az az elgondolás, hogy Magyarországnak érdekében állna tulajdont szerezni valamely adriai kikötőben már 1990 előtt is napirenden volt. Logisztikai szempontból erre a szlovéniai Koper tűnt a legalkalmasabbnak. 2020-ban a magyar fél ezért felmelegítette a koperi közös beruházás és/vagy egy koncessziós szerződés lehetőségét. Lásd Élet és Irodalom, 2020. máj. 8., 2021. nov. 12.
8	https://www.direkt36.hu/bizalmas-iratok-leplezik-le-hogy-orbanek-titokban-finansziroztak-az-egyik-legnagyobb-europai-tevecsatorna-megvasarlasat/
9	https://atlatszo.hu/2018/12/11/megszereztuk-feldolgoztuk-es-nyilvanossagra-hozzuk-a-hataron-tuli-fociakademiak-tamogatasarol-szolo-szerzodeseket/, https://atlatszo.hu/2019/02/08/foci-templom-iskola-84-milliard-forint-allami-tamogatas-ment-tavaly-a-hataron-tulra/
10	https://rtl.hu/belfold/2024/05/07/fu-alatt-30-milliard-forintert-vasarolt-be-kulfoldi-ingatlanokbol-az-orban-kormany