A Kaposvári Húskombinát egyike volt az 1990–92 között felszámolás sorsára jutott 6 állami húsipari cégnek – a 19-ből. Így került a kombinát – közérthetőbb nevén: vágóhíd – olasz tulajdonba. De így sem tudott eredményesen működni. Egyetlen olyan év sem volt, amikor pozitív előjelű adózott eredményt ért volna el, minden évben jellemzően több százmillió vagy akár több milliárd forint volt a veszteség. Hol a város, hol a központi költségvetés tartotta életben a helyi munkaerőpiac szempontjából fontos céget. A vitatható és vitatott jogszerűségű támogatás nyomán a cég 2015-ben már nyereséges volt, nagymértékben növelte árbevételét és csaknem megduplázta dolgozói számát.

A Gyulai Húskombinát2 1992-ben alakult át részvénytársasággá, 1995 tavaszán túlnyomórészt kárpótlási jegyért került eladásra. Előbb a céget átmenetileg a finanszírozó K&H Bank, 1996-tól a nádudvari Hajdúsági Agráripari Rt. (HAGE) lett a többségi tulajdonos. Az elmúlt negyedszázadban több nagy külföldi szakmai befektető kacérkodott a kombinát megvásárlásával, de a kedvezőtlen gazdasági, pénzügyi és technológiai helyzet mellett azért sem szálltak be, mert nem üzemet, hanem brandet akartak venni. A pénzügyi gondok 2007-től váltak egyre feszítőbbé, nyereség nem volt, a céget már csak az államilag garantált hitelek tartották életben. 2012-ben a fentebb említett 1,8 Mrd Ft-os állami támogatás a Gyulahús névre keresztelt új vállalkozáshoz került, amit Gyula város önkormányzata alapított a kormánytól erre a célra megcímkézett állami támogatás felhasználásával, majd az alapítás után ebbe a másik cégbe apportálták a csődbe jutott, majd 850 M Ft-ért kivásárolt Gyulai Húskombinát eszközeit.3 Ennek a tranzakciónak az idején – 2013 szeptemberében – az üzem 70%-os kapacitással működött és 270 főt foglalkoztatott. A kormányzat egyik motivációja az lehetett, hogy rontsa a gyulai cég konkurenciájának számító és Csányi Sándor agrárbirodalmát működtető Bonafarm piaci helyzetét.4

A közgazdasági szaksajtó nyomon követte a Pápai Hús 1913 Kft. sorsát is.5 A korábbi állami kivásárlás, a szakminisztérium 400 M Ft-os segélye és az ugyancsak állami MFB által biztosított hitelek nem sokat segítettek. 2009 és 2014 között az állam – különböző csatornákon keresztül – közel 11 Mrd Ft-ot öntött ebbe a vállalatba. Ennek ellenére a cég még 2015 nyarán is veszteséges volt, és az önkormányzat sikertelenül próbált befektetőt találni.6 Novemberben a pápai önkormányzat úgy döntött, hogy felszámolást kezdeményez a Pápai Vagyonhasznosító és Értékesítő Kft., illetve a Pápai Hús Kft. ellen. Pár nappal később azonban kiderült, hogy trükközésről van szó: a kormány a céget rendeleti úton „stratégiai jelentőségű”-nek nyilvánította, megteremtve ezzel a kivételes jogalapot a cég újból kimentésére. Végül a kormány mégis elállt szándékától és a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit (NRN) Kft., mint felszámoló, 2015 végén meghirdette eladásra a három utódcéget. A legnagyobb értékű részt, a húsüzemet 1,134 Mrd Ft-ért egy tajvani befektető, Frank Liu vásárolta meg 2016 nyarán.7

A három hasonló tranzakció felkeltette az EU versenyhatóságainak gyanúját is. Az első vizsgálat azt állapította meg, hogy a magyar állam ügyesen megkerülte a jogi akadályokat, miután az állami támogatást nem a csődbe jutott állami cég kapta. 2015 nyarán azonban új vizsgálat indult.8