Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések


10.5.22. Informatikai cégek államosítása

2013 végén született döntés az uniós projektek nyilvántartását, monitorozását végző Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) működtetőjének, a Welt 2000 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-nek a megvásárlásáról. Fontos megjegyezni, hogy ennek a tranzakciónak is volt előzménye a szociálliberális kormányzás idején: 2008-ban Bajnai Gordon, mint az EU-s ügyekért felelős miniszter, már tett egy kísérletet a cég kivásárlására, de a tulajdonosok ellenálltak.1 Miután a Fidesz-kormány a lélektani erőszak alkalmazásától sem riadt vissza,2 végül a szerződést csak 2014. március 1-én írták alá a tulajdonosok.3 Ezzel azonban az ügylet nem zárult le, részben azért nem, mert a cég fő tulajdonosa, a korábban MSZP-s színekben is politizáló Komáromi András időközben, meglehetősen fiatalon, 47 éves korában, váratlanul elhunyt. 2014 novemberében egy külön kormányrendelet4 jelent meg arról, hogy a cég megvásárlása „nemzetstratégiai érdek”.5 Azután kiderült, hogy a kormányzat nem is tart igényt az EMIR-rendszerre – inkább kifejlesztett egy másikat a 2014–2020-as ciklusra.6
2017 augusztusában egy kormányhatározatból értesülhetett a közvélemény arról, hogy állami tulajdonba veszik az elektronikus közbeszerzési rendszer üzemeltetését végző magáncéget, a 7 főt foglalkoztató Electool Közbeszerzési Kft.-t.7 A részesedésvásárlásra 150 milliót, míg a cég tőkeemelésére 350 millió forintot különített el kormány. A történet különös sajátossága, hogy valójában egy vadonatúj, 2017 májusában létrehozott társaságot vett meg az állam, amelynek tulajdonosa az információtechnológiai szolgáltatást nyújtó Electool Beszerzési Kft. volt. A tulajdonos céget feltételezhetően nem érte váratlanul az állami felvásárlás híre.
2021 decemberében az állam 5,5 Mrd Ft-ért megvásárolta a Pan-Inform Kft.-t, amely a Magyar Telekom érdekeltségébe tartozó T-Systems digitális egészségügyi szolgáltatásokat végző leányvállalata volt (ez a cég vett részt az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) megalkotásában, amely a koronavírus-járvány idején vált ismertté a szélesebb közvélemény szemében).8 Az államilag felvásárolt cég nevet is váltott: az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (ESZFK) nevet kapta. Kormányrendeletekkel a céget olyan kizárólagos jogosítványokkal ruházták fel, amelyek alapján gyakorlatilag munka nélkül maradtak azok a hazai magántulajdonban álló informatikai cégek (kb. féltucatnyi vállalkozás), amelyek korábban kórházak, szakrendelők kiszolgálásával foglalkoztak.9 A kormány a cégvásárlást nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette, így a versenyhivatal sem vizsgálhatta a tranzakciót.
1 NSZ, 2014. márc. 20. Lásd még: http://atlatszo.hu/2015/02/13/miattuk-retteg-simicska-rejtelyes-halalesetek-hihetetlen-magyarazatok/
2 http://kapitalizmus.hvg.hu/2014/03/06/az-eroszakos-allamositas-elso-halottja/
3 http://444.hu/2014/02/13/igy-vesz-ceget-a-kormany/
4 282/2014. (XI.14.) Korm. rendelet a Welt 2000 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. társasági üzletrészének a magyar állam javára történő megszerzése nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítéséről.
5 Az államosítás után a cég új neve Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft. lett.
6 Külön kellemetlen része a történetnek, hogy a brüsszeli bizottság ellenőrei 2017-ben visszamenőlegesen súlyos szabálytalanságokat állapítottak meg az akkor még magántulajdonú Welt Kft. által megnyert pályázatok kapcsán, ezért az EMIR-projektre kifizetett EU-támogatást (kb. 18 Mrd Ft-ot) 100%-ban visszakérték a magyar államtól. Az EMIR ügyében kifizetett állami támogatások kapcsán a BRFK is nyomozni kezdett. Mindez nyilvánvalóan nem volt független attól, hogy 2002–2004 között Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára volt a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának elnökhelyettese, így az EMIR ügyeihez is lehetett köze.
7 Az elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetése régóta halogatott feladata volt Magyarországnak, amelyre európai uniós irányelv kötelezi hazánkat. Az Európai Bizottság (EB) az e-közbeszerzés előkészítésének hiányosságait korábbi Magyarországról szóló országjelentéseiben szóvá is tette (http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/ujabb_ceget_allamosit_a_magyar_kormany.645355.html).
8 https://telex.hu/gazdasag/2021/12/08/orulhetnek-a-magyar-telekom-reszvenyesei-a-ceg-remek-arert-eladja-a-pan-inform-kft-t-a-magyar-allamnak
9 https://novekedes.hu/mag/egy-agazati-it-piaci-szegmens-nekrologja

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 102 3

Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave