Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

10.5.26. Levéltár-államosítás – alkotmánymódosítással

Tárgyunk szempontjából nem anyagi, hanem „jogtechnikai” jelentősége volt annak a küzdelemnek, amelyet a 2. Orbán-kormány kezdett a Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. (PTI, az egykori Párttörténeti Intézet) levéltárának, dokumentumainak, valamint az intézetnek helyet adót, patinás belvárosi ingatlan megszerzéséért. Az állami tulajdonban álló műemlék épületre az MSZP még 1989-ban jegyeztetett be használati jogot az intézet ott elhelyezett jogelődje számára.

Az államosítási szándék a 2012 őszén hatályba lépett új levéltári törvényben fogalmazódott meg.1 Itt nyilvánvalóan egybeesett több politikai-ideológiai cél:

egy baloldali elkötelezettségű kutatóintézet ellehetetlenítése,
az egykori pártállam, illetve a pártállam közvetlen irányítása alatt működő „társadalmi” szervezetek (pl. partizánszövetség, KISZ) iratanyagának megszerzése, illetve
a Kossuth tér és környékének visszaépítése a Horthy-korszak tradícióját követve. (Az Alkotmány u. 2. cím alatt található épületet, az egykori Igazságügyi Palotát ugyanis a kormány már korábban odaígérte a Kúriának.)
Az sem volt lényegtelen körülmény, hogy a PTI élén 1991-től Földes György állt (az egykori illegális kommunista, később MSZMP-s belügyminiszter-helyettes Földes László fia, az MSZP egyik befolyásos vezetője és tanácsadója) állt.

Menet közben a PTI ügye összekapcsolódott az ún. Városliget-projekttel, miután a kormány úgy döntött, hogy az egykori Kúria-épületből kiköltözteti a Városligetbe a Néprajzi Múzeumot: így már csak a PTI maradt volna a 12 000 m2-es épületben a maga 4000 m2-es bérleményével. Az MNV Zrt. ezért 2016 júniusában pert indított a PTI ellen a használati jog megvonásáért.2

Az ügy megjárta az Alkotmánybíróságot – a PTI vesztett –, majd polgári per kezdődött, ami a Kúriáig jutott, ahol a PTI 2020 szeptemberében jogerősen is vesztett. Fontos ugrópontja volt a jogi vitának, hogy a kormányzat 2013 tavaszán – azt követően, hogy a PTI beadvánnyal fordult az AB-hez – módosíttatta az Országgyűléssel az Alaptörvényt is, hogy ezzel jogalapot teremtsen az iratok keletkezéséhez képest visszaható hatállyal történő államosításhoz.

Az Alaptörvény 4. módosítása az Alapvetések című elvi részt a következő szöveggel egészítette ki: „A kommunista állampártnak, az annak közreműködésével létrehozott, illetve a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek a kommunista diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, azokat a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon, közlevéltárban kell elhelyezni.”

Ezek után már a levéltári törvény kifogásolt rendelkezése nem is volt alaptörvény-ellenes, és ezt az AB is megállapította. „Kevés példát ismerek arra, hogy egy magánintézmény és az állam közti jogvitát az állam úgy dönt el, hogy menet közben megváltoztatja a jogi feltételeket, és még az ország alaptörvényében is szükségesnek tartja rögzíteni egyes történelmi dokumentumokkal kapcsolatos politikai szándékait” – jegyezte meg Földes György.3 2013-ban a kabinet felajánlott használatra egy másik ingatlant, amit a PTI el is fogadott, ám a kormány később visszavonta az ajánlatát, és nem állt elő újjal. Az ügy még 2019 decemberében is lezáratlan volt.

Mindezzel párhuzamosan a PTI pert indított a magyar állam ellen a strasbourgi bíróságon, mivel a PTI jogértelmezése szerint állami kisajátítás történt, ám ilyen esetekben az államosított vagyonért kártalanítás jár. A strasbourgi perben a PTI több mint 1 Mrd Ft kártalanítást követelt a magyar államtól.

1	2012. évi LXI. tv. a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról.
2	HVG, 2016. jún. 9. Más források szerint 5500 m2-ről volt szó (https://telex.hu/belfold/2020/10/05/politikatorteneti-intezet).
3	NSZ, 2014. jún. 11. Az úgy bőséges sajtódokumentációját lásd itt: http://www.polhist.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=288&Itemid=63