A tárgyalások azonban – különféle jogi és üzleti akadályok miatt – igen lassan haladtak. Idő közben – egészen más okok miatt – megromlott Simicska viszonya Orbán Viktorral. Így részben új helyzet állt elő: 2015 folyamán Andy Vajna, az Orbán-kabinet filmügyekben illetékes kormánybiztosa lett a magyar kormány kijelölt vevője – pontosabban szólva strómanja. A tranzakcióhoz a 100%-ban állami tulajdonú Eximbank közel 6,72 Mrd Ft hitelt tett hozzá, és – később cáfolt hírek szerint – ugyancsak hitellel támogatta a tranzakciót az akkor éppen 100%-ban állami tulajdonú MKB bank is, amelyik Vajna több cégének is számlavezetője volt ekkortájt. Ez annál is inkább meglepő megoldás volt, mert az Eximbank alapesetben csak exportáló magyar cégeknek juttathat hitelt – így szükséges volt a bank működését szabályozó törvény gyors módosítása is. A hitelszerződésben fedezetként a TV2 reklámbevételeit kötötte ki az állam, amiről viszont köztudomású volt, hogy a fizetős reklámhirdetések jó részét éppen a kormányzat biztosította.2

A TV2 vételárát a felek nem hozták nyilvánosságra – de a jelek arra utalnak, hogy a saját pénzéből Vajna viszonylag keveset, 2,7 Mrd Ft-ot fektetett be csupán ebbe az üzletbe.3 A bejelentést követően heteken keresztül vezető hír volt a napi sajtóban, hogy egy bonyolult, előszerződéses konstrukcióval Simicska és egyik üzlettársa mégis el tudja csaklizni Vajnáék orra elől a TV2-t, de azután a Méditanács is, a cégbíróság is Vajna tulajdonszerzését támogatta. A perek azonban még 2016 közepén sem zárultak le.

Pecina mindenféle átszervezések után, egy évvel később 1,5 Mrd Ft-ért kivásárolta a Népszabadság kisebbségi, 27%-os tulajdonrészét az MSZP pártalapítványától, a Szabad Sajtó Alapítványtól. Bár az alapítványnál kezdettől fogva bizalmatlanok voltak az osztrákkal szemben, ezt akkor a szerkesztőségben és a pártban is megkönnyebbüléssel vették, mivel a lap és az alapítvány vezetése között évek óta feszült volt a viszony. A Szabad Sajtó Alapítványnak nem is nagyon volt más választása, minthogy eladja a részvényeit, a kiadóra érdemi befolyása – a 73%-os többségi tulajdonossal szemben – nem lehetett, közben az újság több létfontosságú és értékes eszközét, például a márkanevet a Mediaworks más cégeibe tették át.

A Pecina–Mészáros-üzletre alighanem csak később került volna sor, de az Orbán–Simicska-háború felpörgette az eseményeket, a 2016-os év eseményei pedig kristálytisztán megmutatták, hogy Pecina lépésről lépésre a Fidesz érdekei szerint dolgozik. Vagyis: Pecina eladta a Mediaworkst Mészárosnak, és még hitelt is tőle kapott. Ezt követően a Mediaworks 2016 augusztusában megvásárolta a négy megyei lapot (Fejér Megyei Hírlap, Napló, Vas Népe és Zalai Hírlap) kiadó Pannon Lapok Társaságát (PLT) a német Funke kiadóvállalattól, amivel döntő befolyást szerzett a megyei lapok piacán. 19-ből 13 megyei lap az övé lett. Alig két hónappal később Pecina bezáratta a Népszabadságot,6 majd két hét elteltével átadta a komplett médiaportfóliót a Mészáros Lőrinc-féle Opimus Pressnek. Pecinát a Mediaworks-botrány lecsendesedése után is használta a Fidesz – alig másfél évvel később vele fejezte be a megyei lappiac betakarítását. A Lapcom Zrt., benne a Délmagyarország és a Kisalföld megyei lapok megszerzése Andy Vajna feladata lett, a Russmediát, (az Észak-Magyarország, a Kelet-Magyarország és a Hajdú-Bihari Napló kiadóját) viszont úgyszint Pecina „szerezte meg” (Inform Média nevű cégén keresztül) a kormánynak 2017 nyarán. Ekkor már a Fidesz sem titkolta olyan nagyon a kapcsolatot: a HVG meg is tudta, hogy az üzlethez a kormány környezetéből felügyelt Takarékszövetkezeti Bank és MKB Bank adott hitelt.