Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

10.5.29. Sarokházvásárlás – műemléki trükkel

2017 tavaszán a kormány egy több mint 4500 m2-es ferencvárosi ingatlanra vetett szemet. Erről a külvilág úgy szerzett tudomást, hogy Lázár János kancelláriaminiszter kormányhatározatban1 adott műemléki védettséget a Lónyai utca 30–32. és a Kinizsi utca 12. szám alatti épületnek, s ezzel egyben elővásárlási jogot is biztosított az államnak. Az L alakú, klinkertéglás homlokzatú saroképület 1901–03 között épült, Révész Sámuel és Kollár József tervei alapján, és évtizedeken át a Magyar Királyi Központi Zálogház központja volt. Később a BÁV fióktelepeként funkcionált, mígnem 2007-ben megvette egy 3 M Ft-os tőkével jegyzett, „szállodai szolgáltatásokat” nyújtó cég, a Catalonia Hungary Kft., amely még 2017-ben is tulajdonosa volt az üresen álló saroképületnek. Az elővásárlási joggal élve a Miniszterelnökség mintegy 3,3 Mrd Ft-ért vette meg az épületet, hogy azután azt ingyen a Károli Gáspár Református Egyetemnek, az egyetemen keresztül pedig a Magyar Református Egyháznak adja. Ennél is többet, közel 8 Mrd Ft-ot fizettek a Szent István-bazilika mellett álló Ybl-bérházért, amelyet a 2020-ra tervezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve, közpénzből vásárolt meg a kormány. Vélhetően a későbbiekben ez a műemlék is egyházi tulajdonba kerül majd.

2017 végén ezt a trükköt a kormány általános módszerré fejlesztette. Egy – karácsony és újév között kihirdetett – kormányrendelettel2 8 világörökségi helyszínen3 – a rendelet mellékletében tételesen felsorolva – több mint 80 ezer, nem lakáscélú ingatlan (pl. garázs,4 raktár, üzlethelyiség) elidegenítése kapcsán új szabályokat hirdetett ki. A helyrajzi számmal jelölt, javarészt külterületi ingatlanok között társasházak, üzlethelyiségek, borospincék, közterek, sőt, még templomok is találhatók, például a budavári Mátyás-templom. Az új rendelkezés lényege, hogy ha a tulajdonos eladná az ingatlant, akármilyen szerződést tervezne a leendő vevővel, az állam 8 napon belül úgy dönthet, hogy pontosan ugyanolyan feltételekkel ő maga veszi meg. Az elővásárlási jog ilyen „tömeges” kiterjesztésének a hivatalosan deklarált célja a külföldiek ingatlanszerzésének korlátozása volt, de a piacot ismerő szakértők szerint ez a jogszabály azt is lehetővé tette, hogy az államapparátus bevonásával egyes ingaltanok áron alul kormányközeli személyekhez kerüljenek, miután azt nem tiltja semmi, hogy az állam a megszerzett ingatlant egy későbbi időpontban szabadon értékesítse.5

Trükközésre trükközés a válasz. Először egy Mészáros Lőrinchez, majd egy Schmidt Máriához köthető ingatlanbefektető jött rá arra, hogy a kapkodva született kormányrendeletet könnyű kijátszani: nem az ingatlant kell megvásárolni, hanem az ingatlant tulajdonló céget. Ebben az esetben ugyanis az államnak nincs elővásárlási joga.6 Hamar kiderült az is, hogy az állam elvileg is nehezen tud élni elővásárlási jogával, mert a rendelkezésre álló 8 napos beavatkozási határidő alatt nem lehet vagyonértékelést végezni.7 Ezzel együtt is 2021 folyamán számos 200 m2-nél nagyobb lakás kapott értesítést a hatóságoktól, hogy a magyar állam elővásárlási jogot jegyeztetett be az ingatlanukra.

1	Magyar Közlöny, 2017. ápr. 7., https://epitesijog.hu/fooldal/2071-megveszi-az-allam-a-volt-bav-szekhazat
2	455/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet a világörökség védelmével összefüggésben a magyar államot megillető elővásárlási jog gyakorlásának szabályairól.
3	A világörökség részeként meghatározott területek egész tájegységeket fednek le, nem pedig egyes épületeket vagy földterületeket, vagy nem konkrét műemlékekről van szó. Az érintett tájegységek az alábbiak: Aggteleki-karszt, budapesti Duna-partok, Budai Várnegyed, Andrássy út, Fertő kultúrtáj, Hollókő ófalu, Hortobágy-puszta, Pannonhalmi Bencés Főapátság, Pécs ókeresztény temetője és Tokaj történelmi borvidéke.
4	A garázsok esetében súlyos „mellékhatás”, hogy azokat jellemzően a lakással együtt értékesítik, így a rájuk terhelt elővásárlási jog a lakással való szabad rendelkezést is akadályozza.
5	Az első ismertté vált ügylet, ahol az állam bejelentette, hogy élni kíván újonnan szerzett jogával, a budapesti Sofitel hotel eladása volt. Az ingatlan francia tulajdonosai 2017/18 fordulóján egy amerikai cégnek szerették volna eladni az épületet. Az amerikaiak, a Starwood Capital Group a szomszédos, egykori Malév-székházat is meg szerették volna vásárolni, de az állam elővásárlási jogával ezt megakadályozta. Ezek után a franciák a Sofitelt is eladták a kormányközeli Jellinek-csoportnak. A székház egyébként az ugyancsak kormányközeli magyar üzletember, Závodszki Zoltán tulajdonában volt. Jogi értelemben véve a kérdéses telkek, illetve az építmény nem műemlék, de ún. MJT-n (műemléki jelentőségű területen) vannak. Az ilyen területekre korábban általánosan nem létezett állami elővásárlási jog – ezt teremtette meg a törvénymódosítás (https://index.hu/gazdasag/2018/04/04/egy_amerikai_ceg_hotelvasarlasat_hiusitotta_meg_a_kormany/). Az állam 8,2 millió €-t (≈ 2,6 Mrd Ft) fizetett ebben a tranzakcióban. Később ugyanez történt az Andrássy út 70. alatti ingatlan esetében is, amit a Miniszterelnökség vásárolt meg az állam elsőbbségi jogával élve (HVG, 2021. szept. 9., 7.).
6	Schmidt Mária cége, a BIF az Andrássy út 80-at szerezte meg ezzel a trükkel. Mészáros pedig az Andrássy-palotának nevezett sarokházat (I. kerület, Fő utca 11–13., Bem rakpart 6–7.) (https://index.hu/gazdasag/2018/04/20/schmidt_mariaek_kiskapuval_kerulgetik_a_vilagorokseges_rendeletet/).
7	https://g7.24.hu/allam/20180420/schmidt-maria-megmutatta-hogyan-lehet-kicselezni-egy-kormanyrendeletet/