Ekkortájt az erőmű az ország második legnagyobb villamosenergia-termelője volt. A társaság közvetlenül több mint 2000 főt foglalkoztatott, a beszállítói körrel és az ipari parkban dolgozókkal együtt összesen több mint 5000 embernek adott munkát. Miként korábban is, a társaság a saját bányáiból kitermelt lignitből, továbbá földgázból és biomasszából állított elő áramot.

2018 márciusában a német RWE az EPH cseh pénzügyi befektetői csoport és a Mészároshoz tartozó Opus Global-cégek konzorciumának, illetve Szíjj László Dunaaszfalt nevű cégének adta el részvényeit – az összes részvény 72,66%-át. A németek motivációja ismert volt: ki akartak vonulni Kelet-Európából és a hagyományos energiatermelési technológiákból is. Ámde a csehek pár nappal később kiléptek az üzletből a magyar fél javára. 2019 végéig nem derült ki, hogy Mészáros és a csehek kiválása után egyharmadnyi tulajdonnal rendelkező Szíjj összesen mennyit fizettek a részvényekért (piaci hírek szerint mindössze 6 Mrd Ft-ot2), illetve az, hogy a csehek mit nyertek a számukra pár napig tartó ügyleten. Akármi volt is a cél, az első két üzleti év a magyar tulajdonosoknak csak veszteségeket hozott (2017-ben 10,7 Mrd Ft-ot, 2018-ban 4,3 Mrd Ft-ot) – ugyanakkor mód nyílt arra, hogy Mészáros kivegyen a cégből 11 Mrd Ft készpénzt, azt, ami mégiscsak ott volt az eredménytartalékban a későbbi bezárásra. 2019 novemberében Szíjj is kiszállt az üzletből. 2020 elején vált világossá, hogy a masszívan környezetromboló ligniterőművet várhatóan egyre növekvő büntetőadó fogja terhelni, sőt még az is reális veszély, hogy az EU nyomására le kell majd állítani. Egy ilyen kolosszus bezárása viszont sok tízmilliárd forint költséggel jár, de a korábbi tulajdonosok ekkora nagységrendben nem tartalékoltak pénzt a későbbi bezárásra.

Ezek után nem volt meglepő, hogy Mészáros kijárta a kormánynál, hogy az 17,44 Mrd Ft-ért vegye vissza „a babaruhát”.3 Így került vissza a Mátrai Erőmű 2020 első felében az MVM-hez. Később, 2020 júliusában kiderült, hogy a tranzakció „mellékköltségei” között az MVM számára szükségessé vált 4,9 Mrd Ft tagi hitel visszafizetése Mészáros Lőrinc magántőkealapjának, továbbá 26,4 Mrd Ft-nyi tőkeemelés és egy ugyancsak 26,4 Mrd Ft értékű áthidaló hitelkeret is. Ezeket mind a magyar állam állta. Vagyis végeredményben összesen 75,14 milliárd forintra volt szüksége az MVM-nek, hogy megszerezze az erőművet.4

Az biztos, hogy Mészáros cégei nagy üzletet csináltak. Hogy ez az MVM-nek mennyi veszteséget okozott, csak utólag fog kiderülni. Az is biztos, hogy a Mátrai Erőmű szenes energiatermelése az emelkedő szén-dioxid-kvóta-árak emelkedése miatt egyre nagyobb veszteséget fog okozni. Bármilyen más energiatermelési mód esetén pedig az állam minden bizonnyal jobban járt volna egy zöldmezős beruházással, mint a Mátrai Erőmű megvásárlásával.