Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

10.5.36. A sármelléki repülőtér visszaállamosítása

A Hévíz–Balaton nemzetközi repülőtér Magyarország öt nemzetközi repülőterének egyike. Keszthelytől mintegy 12 kilométerre délnyugatra, Sármellék és Zalavár között található. Ezen a helyen már az 1940-es években is volt ideiglenes magyar katonai repülőtér. 1961-ben az addig ott állomásozó magyar 47. repülőezred áttelepült Pápára, Sármellékre pedig egy szovjet repülőezred költözött. A szovjet légierő utolsó egységei 1990 őszén hagyták el a bázist.

A szovjetek kivonulása után a Mikromatika Holding bérelte ki a repülőteret. 1995 áprilisától az üzemeltetést átvette a Zalavár–Sármellék Airport Kft. A kft.-t két közeli település – Zalavár és Sármellék – önkormányzata alapította azzal a céllal, hogy a későbbiekben a repülőtér tulajdonjogára is szert tegyen. A kft.-ben üzletrésszel rendelkezett a Danubius Rt., amely szállodákat üzemeltet a közeli üdülőhelyeken, Hévízen és Keszthelyen. 2004 után egy ír és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport lehetőséget látott a repülőtérben, és megvásárolta az üzemeltetési jogát. A Cape Clear Aviation Kft. a környék turisztikai lehetőségeit felismerve további közel 2 milliárd forint befektetésével teljes értékű nemzetközi repülőtérré fejlesztette a sármellékit: új utasterminál, cargo-terminál és egy logisztikai bázis is megépült.

A nemzetközi pénzügyi válság nyomán, 2009 novemberében a Cape Clear Avitation Kft. ellen felszámolási eljárás indult, majd 2011-ben az üzemeltető FB Airport Kft. anyacége, az Aviation Group Zrt. ellen szintén. 2014 októberében a reptéri infrastruktúra nagy részét birtokló, felszámolás alá került cégben 700 M Ft-ért a Széles Gábor érdekeltségébe tartozó SGH Aviation Hungary Kft. 49%-os tulajdonrészt vásárolt. A fennmaradó rész 49%-a a hévízi önkormányzat tulajdonában maradt, míg 2% Zalavár önkormányzatának tulajdonába került. Ezt követően a repülőtér fejlesztésére 6,5 Mrd Ft-os támogatást helyezett kilátásba a kormány. Szélesnek a környéken más nagy befektetései is voltak (4 csillagos hotel, golfpálya és apartmantelep Zalacsányon).

A 2020-as koronavírus-járvány példátlanul súlyos csapást mért az idegenforgalomra – érthető, hogy Széles Gábor szabadulni akart a repülőtértől.1 2020 novemberében a repülőtér többségi állami tulajdonba került, miután a Hévíz–Balaton Airport Kft. 90%-os tulajdonrészét az MNV Zrt. 114 M F-ért megvásárolta. A tényleges tulajdonosi jogosítványok azonnal kikerültek az MNV Zrt. portfóliójából: a jogokat a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szerezte meg. 2021 áprilisában az MTÜ megvásárolta Széles Gábor ingatlanait is – ismeretlen áron.

1	A 2007. évi utasszám 106 ezer fő volt, ez 2019-re 9 ezer főre apadt, 2020-ban pedig gyakorlatilag egyáltalán nem volt személyi forgalom. A rentabilitás szintjét valahol 150–200 ezer fő körüli számra becsülték a cég menedzserei.