Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések


10.5.39. A Vodafone tranzitállamosítása 2023-ban

A Vodafone zöldmezős beruházásként 1999-ben jött létre, miután a V.R.A.M. és a Primatel alkotta konzorcium nyerte el az ország harmadik GSM 900/1800-as koncessziós engedélyt. A megállapodás 1999. november 30-i aláírását követően a konzorcium Vodafone márkanév alatt indította el hálózatát.
2022 augusztusában, az orosz–ukrán háború hatodik hónapjában az Orbán-kormány bejelentette, hogy a Mészáros Lőrinc birodalmába tartozó, tőzsdén jegyzett 4iG Nyrt. cégen keresztül szándékában áll kivásárolni a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.-t a londoni székhelyű holland anyavállalattól. A tranzakcióban a magyar államot az MFB által irányított Corvinus Zrt. képviselte, amivel 49%-os részvénypaketthez jutott. A 4iG nevében az évekkel korábban visszaállamosított Antenna Hungária volt a vevő. A döntés időpontjában, az előfizetés-részesedés arányában, a Vodafone – a német tulajdonban álló Magyar Telekom után – a magyar piac második legnagyobb szereplője volt. Ezzel megvalósult az egymást követő Orbán-kormányok 2010 után többször is beígért és eltervezett államosítási és/vagy cégalapítási szándéka.1 Az átvilágítást követően a felek a céltársaság értékét (Enterprise Value) 660 Mrd Ft-ban (1,7 Mrd €) állapították meg.
Már az első kommentárok is jelezték, hogy nagyon súlyos kockázatokat rejt magában ez a tranzakció. Egyfelől azt, hogy a 4iG már 2021 végén is nagyon el volt adósodva, s ez 2022-ben bizonyára csak folytatódott, másodsorban pedig azt, hogy az akvizíciót államilag garantált, 170 Mrd Ft-os MFB- és Eximbank-hitelkeretből finanszírozta a 4iG. Később kiderült, hogy a két állami magyar bank valójában a J.P. Morgan bankház által megszervezett szindikált hitelt utalta tovább a 4iG-nek. Ezeket a hiteleket végső soron három, állami befolyással működő kínai „policy bank” nyújtotta.2
Először is a cég 2020 és 2022 között minden évben veszteséges volt. Az is aggályos volt, hogy ebben az államosítási tranzakcióban a magyar állam kisebbségi tulajdont szerzett, ami azt jelenti, hogy a körülmények jövőbeni változása esetén – legyen szó akár kormányváltásról, akár a műszaki-gazdasági feltételek változásáról – az államot képviselő Corvinus Nemzetközi Zrt. ki lesz szolgáltatva egy magáncégnek. A vételár is magasnak tűnt, miután a magyar Vodafone adósságainak átvállalását is beígérte a magyar fél a vételár fejében.3 Később felmerült a gyanú, hogy valójában a magyar fél egy fizikai eszközökkel nem rendelkező pénzügyi entitást vásárolt, amelyet a Vodafone nemzetközi hálózatán kívül szinte lehetetlen lesz működtetni.4
Mint az pár héttel később, március végén kiderült, volt a Vodafone-projektnek egy előre eltervezett második része is: részvénycsereügyletet kötött az állam képviseletében eljáró Corvinus Zrt. és a 4iG Nyrt. leányvállalataként működő Antenna Hungária. A tranzakció eredményeképpen a Corvinus közvetett kisebbségi tulajdonrészt szerzett a Yettelben,5 az AH pedig 70,5%-ra növelte részesedését a Vodafone-ban. Másképpen fogalmazva, itt is tranzitállamosítás történt, a Vodafone-részvények több mint 70%-a magántulajdonba került. 2023 szeptemberében azután a Vodafone nevet is változtatott: az új név az angolos hangzású One lett. Igaz, a mindennapi kommunikációban ezt a nevet a cég nem használta, ilyen néven önálló honlapja sem volt még 2024-ben sem. A vonatkozó dokumentumokat csak per útján lehetett kikényszeríteni a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-ből 2024 májusában.
1 2011-ben MPVI néven hoztak létre vállalatot a Magyar Posta, a Magyar Villamosművek és az MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő együttműködésével. A vállalat még frekvenciákat is szerzett, azonban a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone megtámadta az aukció végeredményét. A Kúria végül 2013-ban a mobilszolgáltatók javára döntött, az MPVI pedig beolvadt a Magyar Postába (10.4.3.).
2 ICBC (Industrial and Commercial Bank of China), CCB (China Construction Bank), BOC (Bank of China) (https://telex.hu/gazdasag/2023/04/20/orban-viktor-kina-vodafone-4ig-kinai-hitel).
3 HVG, 2022. aug. 26., 6–8.
4 Lásd Mártha István nyilatkozatát a Partizán-csatornán (https://www.youtube.com/watch?v=7q0_59i6cYI).
5 Korábbi nevén: Telenor. Az Antenna Hungária a cseh PPF Telecom Group magyarországi leányvállalataiban (a Yettelben és a hálózati infrastruktúrát kezelő Cetin toronycégben) meglévő 25%-os tulajdonát cserélte el az állami Corvinus Zrt. által birtokolt Vodafone-részvények 19,5%-ára, vagyis az Antenna Hungária kiszállt a magyarországi Yettel–Cetin-leányvállalatokból, az állam pedig beszállt.

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 102 3

Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave