Az első gyanús jel az volt, amikor Nagy Márton még a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadójaként 2021 júniusában a Portfolio egyik konferenciáján beszélt arról, hogy miért számít fontos ágazatnak az építőipar és azon belül is az építőanyag-gyártás. Mint akkor mondta, az építőanyag-gyártás 1813 Mrd Ft-os piac, ahol az árbevétel 54%-át külföldi tulajdonú cégek adják, mert erőfölényben vannak a sok kis magyar tulajdonú céggel szemben. Az már aggasztó fejlemény volt, hogy 2022-ben kormányrendeletben tiltották meg a Duna–Dráva Cement Kft.-nek,2 hogy engedély nélkül külföldre exportáljon, majd 2023 februárjában bevezették a többletbányászati díjat. Ennek eredményeként az említett német cégek leányvállalatánál minden eladott zsák cement után veszteség keletkezett.3 Ezt követően egy magyar cég levélben kereste meg a német tulajdonosokat és egy „visszautasíthatalan” vételi ajánlatot tett. Ezzel nagyjából egy időben Lázár János, mint az építési ágazatért felelős szakminiszter – 8 napos (!) határidővel – társadalmi vitára bocsátott egy koncepciószintű dokumentumot a magyar építészet jövőjéről, amelyben egészen szélsőséges ötletek fogalmazódtak meg,

Így például a tervezet tartalmazott egy Építésgazdasági intézkedések címre keresztelt fejezetet, amelyben olyan célok mellett, mint az import és export nyomon követése, az energiahatékonyság ösztönzése vagy a magyar alapanyagok védelme, szerepelt egy ún. Építésgazdasági intézkedésre okot adó állapot bevezetése nevű pontot. Ez olyan jogkörökkel ruházná fel a kormányt, ami árrögzítésre, kiviteli korlátozásra vagy a termelés fenntartására, esetleg növelésére utasítaná az ágazat cégeit. Ezenkívül a tervezet a magyar építőanyag-gyártás védelme és fellendítése érdekében a „gyárak és gyárlétesítmények elidegenítése esetén” elővásárlási jogot biztosítana az államnak. Arra is lehetőséget nyújtana a magyar állam számára, hogy a kivitelre szánt, regisztrált építőanyagokat felvásárolhassa a cégtől, hogy az áru export helyett továbbra is az országon belül maradhasson.4 Pár héttel később a Tüzépek tervezett államosítására vonatkozó terveket a tárca visszavonta.