Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

10.6. Az önkormányzatok is államosítottak

Az is fontos körülmény, hogy nem minden államosítási döntés volt kormányzati döntés. Számos esetben a települési önkormányzatok vásároltak vissza korábban éppen általuk privatizált kommunális és infrastruktúracégeket. Ebben – Budapest és Pécs mellett – Székesfehérvár járt az élen.1

14: Vízműháború és egy felhőkarcoló visszavásárlása Pécsett

2009 októberében Pécs város fideszes polgármestere, Páva Zsolt – éppen az a politikus, akinek első regnálása során, 1995-ben történt meg a Pécsi Vízmű privatizációja – többéves háborúskodással visszavette a városnak a francia Suez cég által koncessziós szerződés keretében működtett vízművállalatot. Ez a fejlemény nem volt teljesen váratlan, miután egy évvel korábban az akkori MSZP-s városvezetés is egy ilyen lépést fontolgatott.2 Mindenesetre a telephelyek erőszakos elfoglalásakor, illetve a franciák által kinevezett magyar menedzsment kiebrudalásakor az önkormányzat arra hivatkozott, hogy a cégnél nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés, sikkasztás, a számviteli fegyelem megsértése, illetve magánokirat- hamisítás gyanúja merült fel, és ezért már korábban feljelentést is tettek. Az önkormányzat akkori érvelése szerint mindezt egy korábban megrendelt szakértői véleményre alapozták. Négy és fél évi pereskedés után végül a város rákényszerült arra, hogy kiadja egy újságírónak a szóban forgó dokumentumot, amiből azután kiderült, hogy a felkért szakértő semmiféle jogsértésnek nem lelt nyomára. Az önkormányzat egyszerűen blöffölt…3

A pécsi magasház (másként 25 emeletes ház) Pécs egykori legmagasabb panelháza volt a maga 83 méterével. Építését a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat 1974-ben kezdte meg, a kész épületet 1976-ban adták át. A házban összesen 250 db egy-, illetve másfél szobás lakást alakítottak ki. Az építési technológia hibája miatt 1989-re a ház életveszélyessé vált, lakóit kiköltöztették. A 25 szintes panelház bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe is Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként. 2016 tavaszán kezdték meg bontását.

2003-ban az önkormányzat 360 M Ft értékben végzett szerkezetmegerősítési munkákat a házon. A város az osztrák érdekeltségű, Porr Hungária Kft.-nek adta el az épületet azzal a céllal, hogy az PPP-program keretében egyetemi központtá és kollégiummá alakítsa át. A cég azonban 2007-ben visszalépett a megállapodástól.

2008 januárjában ismét az épület eladása került napirendre, 410 M Ft-os limitárral. 2008. június 26-án sikerült eladni egy Grupo Milton nevű, névleg „spanyol”, valójában egy magyar tulajdonos által ellenőrzött cég4 magyar leányvállalatának, a La Torre 2008 Kft.-nek, amely az évek során jelentős tartozást halmozott fel. Mivel 2011-ig nem történt előrelépés a hasznosításban, felmerült, hogy az Öresund Holding megvásárolja az épületet, 2012 első felében lebontatja és helyén önkormányzati központot építtet, amit Pécs város 30 évre kibérel.

2013. április 25-én Pécsett tartott kihelyezett ülést a második Orbán-kormány. Ezen Orbán Viktor miniszterelnök ígéretet tett Páva Zsolt polgármesternek, hogy amennyiben a város megszerzi az épület tulajdonjogát, az állam átvállalja a kb. 1 Mrd Ft-os bontási költséget. 2013. október 4-én egy 76 éves pécsi nyugdíjas hölgy – nyilvánvalóan strómanként – vásárolta meg a La Torre 2008 Kft.-t, a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság pedig október 16-án elrendelte a cég felszámolását. Ezt követően 2013. október 22-én a Baranyai Megyei Kormányhivatal elrendelte az épület lebontását, fél évet adva a tulajdonosnak a munkálatok elvégzésére. A tényleges bontás valójában csak 2016-ban kezdődött el.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1266peam3_4143/#m1266peam3_4143 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1266peam3_4143/#m1266peam3_4143)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1266peam3_4143/#m1266peam3_4143)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

10.21. ábra. A visszavásárolt pécsi „magasház” – lebontása előtt

Forrás: Wikipédia.

Az egyedi politikai célok megvalósítására irányuló törvénygyártás és a peres út kombinációjaként került sor a budapesti Kossuth tér 6–8. címen található METESZ-székház állami kisajátítására az ún. Steindl Imre-program keretében,5 illetve a Csepeli Munkásotthon esetében. A központi fekvésű belvárosi épületért az MNV Zrt. végül 1,8 Mrd Ft-ot fizetett. A kultúrházként funkcionáló csepeli középületet a rendszerváltás óta egy független alapítvány működtetette. A kerületi önkormányzat előbb bírói úton próbálta megszerezni a tényleges anyagi értékkel és szimbolikus értékkel is bíró épületet. Miután a bíróság a kérést elutasította, az Országgyűlés fogadott el 2015 nyarán egy olyan jogszabály-módosítást, ami lehetővé tette az önkormányzat számára a kisajátítást.6 Nincs információ arról, hogy az MNV Zrt. fizetett-e mindezért.

A budapesti önkormányzat is centralizált. Elsősorban a pénzszűke volt a magyarázata annak, hogy 2021-ben a főváros létrehozta a Budapesti Közművek Zrt.-t, amely

a Budapesti Városüzemeltetési Holdingot (BVH),
a kéményseprő vállalatot (Főkétüsz),
a távfűtési szolgáltatót (Főtáv),
a zöld területeket kezelő Főkertet,
a szemétszállításért és közterület-fenntartásért felelős Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-t (FKF) és
a Budapesti Temetkezési Intézetet

olvasztotta magába. Karácsony Gergely főpolgármester az átalakítást Mártha Imrére, az egykor Fidesz-színekben kiemelkedett energiaipari menedzserre bízta.

1	Székesfehérvár fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András, 2014-ben az ősfideszes Pomázi Csaba energetikai nagyvállalkozótól a Székesfehérvári Fűtőerőművet vette meg, és a privatizáció során 55%-os részesedést szerzett. Pontosabban szólva a céget előbb csődbe kényszerítették, majd a város a felszámolótól vette meg az erőművet nettó 2,75 Mrd Ft-ért. Ugyancsak Cser-Palkovics nevéhez fűződik a hulladékgazdálkodással foglalkozó Depónia Kft. 49%-ának visszavétele 1 Mrd Ft-ért 2011 őszén, ami az ugyancsak Fidesz-kötődésű Maráczy Endre cége volt korábban. 2014-ben Nagygyörgy Tibortól és Nyíri Viktortól vette vissza az önkormányzat 2 Mrd Ft-ért a város közelében fekvő börgöndi repülőteret. Ehhez a pénzt a kormány adta (HVG, 2024. szept. 13.).
2	Stemler (2011).
3	Figyelő, 2015. 4. szám, 33–34.
4	Ezt a jobbára MSZP-háttérrel operáló, spanyol–magyar kettős állampolgárt Kovács Bence Jánosnak hívták, akinek nevéhez Székesfehérvárott és Pátyon is kapcsolódtak befuccsolt beruházási projektek. Egyébként csalásért és okirathamisításért 1995-ben Magyarországon egyszer már 1,5 év börtönbüntetésre ítélték őt.
5	Lásd 1249/2013 (V.9.) Korm. határozat; valamint NSZ, 2013. dec. 12.; www.napi.hu, 2015. febr. 19.; HVG, 2015. júl. 18.
6	NSZ, 2015. júl. 21.; MaNcs, 2015. szept. 3.