A kísérlet már az első akadályba ütközve kudarcot vallott, a pénzköltéseket törvénybe foglaló jogszabályt Áder János köztársasági elnök sem írta alá arra hivatkozva, hogy „az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel”. Az MNB-nek végül ki kellett adni az adatokat. Később az Európai Központi Bank is hallatta hangját. Pár hónap alatt kicsikartak egy ígéretet az MNB-ből, hogy az MNB-alapítványok vagyonát visszaintegrálják az MNB mérlegébe. 2024 áprilisában az EJEB azt is kimondta, hogy itt közpénzekről van szó, és az MNB visszamenőleg köteles kiadni a rendelkezésére álló adatokat arról, hogy a jegybanki alapítványok kinek és mennyi pénzt fizettek ki PhD-ösztöndíj, kutatói mobilitás, konferenciarészvétel és tananyagfejlesztés címen. Az ügyben felperes Direkt-36 oknyomozó portált a bíróság előtt a Transparency International és az a Karsai Dániel képviselte, aki ekkortájt az eutanázia engedélyezésért folytatott alkotmányjogi küzdelem révén országos hírnévre nett szert.1 Amikor 2025 tavaszán lejárt Matolcsy György elnöki mandátuma, utóda Varga Mihály haladéktalanul vizsgálatot rendelt el a 6 MNB-s alapítvány 500 Mrd Ft-nyi vagyonának felderítésére. Ennek során egy ÁSZ-vizsgálat legalább 400 Mrd Ft-os hűtlen kezeléssel vádolta meg az alapítványokat, miután kiderült, hogy az alapítványok jórészt felélték, illetve a Matolcsy-család tagjainak és barátainak játszották át a készpénzért, illetve hitelből vásárolt belföldi és külföldi luxus ingatlanokat.