A Semjén Zsolt által jegyzett módosítás még tágabbra nyitotta a lehetőségek tárházát, mint az Antall-kormány idejéből származó eredeti jogszabály. Az ugyanis csak olyan épületekre vonatkozott, amelyek már az államosításuk előtt a kérelmező birtokában voltak, és amelyeket hitéleti, oktatási-nevelési, szociális, egészségügyi vagy kulturális célra használtak és továbbra is így szándékoztak működtetni. A parlament viszont – a fideszes és a jobbikos képviselők szavazataival – lehetővé tette, hogy 2023. február 28-ig az egyházak olyan állami, önkormányzati épületek tulajdonjogára is bejelentsék igényüket, amelyeket el sem vettek tőlük, mivel soha nem is voltak a birtokukban. Az egyetlen feltétel, hogy a kiszemelt ingatlanban a kérelmező egyház – vagy ahhoz kapcsolódó, úgynevezett belső egyházi jogi személy, például szerzetesrend – hitéleti, szakrális vagy köznevelési feladatot lásson el. Ráadásul a törvény még csak a mérlegelésre sem ad lehetőséget: amelyik épületre az egyházi használója rámutat, azt számára a törvény erejénél fogva ingyenesen át kell adni. Az első lista 2023 júniusában jelent meg a Magyar Közlönyben.1 Ez nem a megkapott ingatlanokat, hanem 111 ingóság TEK-azonosítóját tartalmazta, amelyet a Balog Zoltán püspök, egykori Fidesz-politikus által vezetett Dunamelléki Református Egyházkerület fog megkapni az MNV Zrt.-től.2

Az öt keresztény irányzatú történelmi egyház esetében az általuk működtetett közoktatási intézmények száma 2010 és 2021 között 340-ről 1483-ra gyarapodott.3 2020-ban egy sor bentlakásos gyermekvédelmi intézményt (lakásotthont, gyermekotthont, a nevelőszülői hálózat jelentős részét4) vett át az államtól a katolikus egyház.

2010 és 2020 között a kormányzat 30-40 nagy értékű műemlék épület tulajdonjogát adta át ingyenesen különféle egyházaknak. Tételenkénti összesítés szerint csaknem 100 önálló helyrajzi számú ingatlanról volt szó 23 Mrd Ft értékben.5 Egyetemek és főiskolák is egyházi tulajdonba, illetve egyházi irányítás alá kerültek.6 Ezen túlmenően a kormány számos szociális otthont is átadott az egyházaknak (10.7.1.). Ezek többsége soha nem volt egyházi tulajdonban, vagyis nem restitúció történt. Ez így volt a református egyház esetében is (10.5.27.) – nyilván nem függetlenül attól, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egy időben éppen az érintett gyülekezetnek volt a tagja7 és attól, hogy politikai példaképe az elkötelezetten és mélyen hívő református miniszterelnök, Tisza István volt (1.1.11.1.).8

2020 végén az állam egy működő vállalatot is átadott a katolikus egyháznak. A főleg megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató, 1953-ban alapított Szegedi Fonalfeldolgozó (Szefo) Zrt.-t a Szeged-Csanádi Egyházmegye kapta.9 Az 1 Mrd Ft-os árbevételű, közel 1000 fős vállalatot 15 éven át csak miniszteri engedéllyel adhatja el a Szeged-Csanádi Egyházmegye. 2023 februárjában egy hónapra ismét megnyílt a lehetőség az egyházak előtt, hogy visszakérjenek egykori ingatlanokat. Köztük olyanokat is, amelyekről korábban talán megfeledkeztek vagy amelyeket azért nem kértek vissza, mert azt gondolták, nem lenne elegendő anyagi és személyi kapacitásuk a fenntartásukra, működtetésükre (10.7.4.). Hézagos információk alapján a HVG munkatársai úgy becsülték, hogy ennek a konstrukciónak a keretében a katolikus egyház „százas nagyságrendben”, a református egyház „körülbelül 60” ingatlant igényelt vissza.10