Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

10.7.6. Gazdasági társaságból költségvetési intézmény

Az állami tulajdon rendszerén belüli jelentős átalakítás volt, hogy 2010 után a kormány elrendelte valamennyi gazdasági társasági formában (kft., rt.) működő, zömében önkormányzati tulajdonú állami kórház visszaalakítását költségvetési szervezetté, erről 2013-ban törvény is született,1, majd – 2016-tól – kancellárokat állítottak a nagyobb intézmények élére. Az átalakulás 28 intézmény 18 ezer munkavállalóját érintette, akik közalkalmazotti státuszba kerültek. A 62 éves korhatár elérése utáni nyugdíjazás kérdése az átalakult kórházakat is érintette: két hónapon belül minden munkavállalónak nyilatkoznia kellett arról, hogy a nyugdíjat választja vagy tovább szeretne dolgozni.2 Miként a települési önkormányzatok esetében, a centralizáció elfogadását egy mézesmadzag is segítette: 2015 elején a központi költségvetés 60 Mrd Ft értékben átvette a korábban felhalmozódott kórházi adósságok nagyobb részét. Ugyanakkor kevés figyelmet keltett, hogy legalább egy vidéki kiskórház esetében (Siklósi Kórház Nonprofit Kft.) egy 125 ágyas intézmény még 2022 elején is többségi magántulajdonban volt. A 25,5%-os tulajdoni hányadról az állam ekkor felment 100%-ra, de arról nem adtak ki közleményt, hogy az állam mennyit fizetett a részvények hiányzó 74,4%-áért.3

Darabszámra sokkal kevesebb intézményt érintett az a változtatás, amellyel három évszázados múltra visszatekintő, lótenyésztéssel foglalkozó állami céget 2015 végén úgy alakítottak át költségvetési intézménnyé, hogy egyúttal egy új intézményi formát, a mintagazdaság intézményét is létrehozták.4 Ez utóbbi intézkedés azért vált hirtelen szükségessé, mert az állami földek 2015/2016-os értékesítése során nem volt világos, hogy mi lesz az állami ménesbirtokok (Szilvásvárad, Mezőhegyes, Bábolna)5 együttesen 10 ezer hektárt kitevő legelőjével. A megszületett kormányrendelet szerint a mintagazdaság által használt, állami tulajdonban lévő föld tartósan a Nemzeti Földalap részét képezi, és ezért a „Földet a gazdáknak” program keretében nem adható el. Más kérdés, hogy amint ez a kivétel megszületett, nyomban elindult a lobbizás azért, hogy magántulajdonban álló gazdaságok is lehessenek mintagazdaságok. Ezt egy újabb kormányrendelet először Csányi Sándor két állami földterületen működő nagybirtokának, a Bólyi Zrt.-nek és a Dalmand Zrt.-nek biztosította, melyek együttesen több mint 25 ezer hektár állami földet béreltek,6 majd külön törvény is született, amely a mezőhegyesi ménesbirtok földjeit külön védelem alá helyezte.7

De a kormánynak (vagy a helyi Fidesz-barát üzleti köröknek?) ez sem volt elég: 2016 októberében döntés született arról, hogy ezt a 2004-ben privatizált és amúgy nyereségesen működő mezőhegyesi gazdaságot (9.3.1.) az állam 100%-ban visszavásárolja akkori tulajdonosától, az MSZP-hez közel álló Kun Mihálytól. Az Eurostatnak küldött elszámolás szerint a tranzakció 2016-ban és 2017-ben összesen 20 Mrd Ft-ba került,8 Kun pedig azért kényszerült a cég eladására, mert a földárverés során kiszorították bérlői pozíciójából.9

Mint utólag kiderült, a logikai sorrend éppen ellentétes volt a történések időrendjével. A 2013-as, 4. alaptörvény-módosításba ugyanis már jó előre beépítették az „integrált mezőgazdasági termelésszervezés” kifejezést, ami megteremtette a jogcímet arra, hogy a kormány tetszése szerint privilégiumokat biztosítson egyes magántulajdonú nagybirtokoknak – adott esetben éppen Csányi, Demján vagy Simicska óriásgazdaságainak.10

1	2013. évi XXV. tv. a fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről.
2	http://www.medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/megjott_a_torveny__valthatnak_a_korhazak
3	www. weborvos.hu, 2022. jan. 27.
4	A döntést egy kormányrendelet tartalmazta, a mintagazdaságnak minősíthető cégek kiválasztása a szakminiszter feladata lett. Lásd 1910/2015. (XII. 11.) Korm. határozat.
5	A mezőhegyesi és a bábolnai ménesbirtokot állami vállalkozásként II. József támogatásával a közmondásosan gazdag Csekonics József alapította 1783-ban, illetve 1789-ben. Egy érdekes adat fennmaradt: az állam egy magánszemélytől 450 ezer aranyforintért (≈ 3,6 Mrd Ft 2023. évi áron) vásárolta meg a 6600 holdas bábolnai uradalmat.
6	www.agrarszektor.hu, 2016. febr. 22.
7	2016. évi XCI. tv. a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról.
8	A ménesbirtok kormánybiztost is kapott: 2016 januárjától 2018 májusáig Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára töltötte be a tisztséget, 2018 szeptemberében pedig a politika első vonalából ekkor már visszavonult Lázár Jánost bízta meg Orbán Viktor ezzel a feladattal.
9	HVG, 2019. jan. 10.
10	Lásd Alaptörvény P) cikk (2) bekezdés, és a privilégium részletszabályait sarkalatos törvényben részletező 2013. CX XII. tv.; NSZ, 2016. márc. 2.