Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

8.3.4. „Kicsit beszélni magyar”

Gyakori, hogy a külföldi társaságok tulajdonszerzésével kapcsolatos tiltakozás leghangosabb szószólója az érintett társaság menedzsmentje. „Az új tulajdonos eltávolítja a magyar vezetőket, és külföldiekkel fogja betölteni az összes vezető pozíciót.” – mondják. Csakhogy az elmúlt évtizedek több száz tranzakciójának tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy nem ez a tipikus forgatókönyv.

A magyarázat roppant egyszerű: Magyarországon nagy hátrány céget vezetni magyar nyelvtudás nélkül. Márpedig a magyar nyelv nehéz, aki nem magyar családban született és nem itt járt iskolába, annak kevés esélye van arra, hogy nyelvünket tárgyalóképes szinten bírja, hogy képes legyen nyelvtani és helyesírási hiba nélkül megírni egy tízsoros feljegyzést.1 (Ezért hozott – például – 1990-ben a svéd Electrolux cég egy svédországi magyart – Kertész Tibort – a magyarországi leányvállalat élére.)

Kézenfekvő ellenpélda a hajdanvolt NDK, amit az egyesítés után Nyugat-Németország ripsz-ropsz „gyarmatosított”. A volt NDK-s cégek vezetésébe, az államigazgatás vezető pozícióiba mindenütt nyugat-németek kerültek, mert nem volt nyelvi akadály. Ez persze ott óriási társadalmi feszültségeket okoz. Itt, Magyarországon ez a veszély nem fenyeget. A privatizált magyar vállalatok túlnyomó többségét kezdettől fogva magyar menedzsment irányítja, és ez így marad a jövőben is. Könnyen belátható költségokok miatt csak a legnagyobb méretű cégek esetében oldható meg az, hogy a külföldi vezető(k) mellé tolmácsot, nyelveket jól beszélő titkárnőket adjanak, hogy az írásos dokumentumok két nyelven készüljenek stb.

8.8. táblázat. A legnagyobb magyarországi cégek vezetői 2009/2010-ben

a) Pénzintézetek
Bankok		Első számú vezető	Biztosítók*		Első számú vezető (vezérigazgató)
OTP		Csányi Sándor elnök-vezérigazgató	Allianz		Kisbenedek Péter
MKB		Erdei Tamás elnök-vezérigazgató	Generali-Providencia		Pálvölgyi Mátyás
K&H Bank		Marko Voljč vezérigazgató	Aegon		Zatykó Péter
Erste Bank Hungary		Papp Edit elnök-vezérigazgató	Groupama Garancia		Yann Ménétrier
Raiffeisen Bank		Felcsuti Péter vezérigazgató	ING		Martijn Gribnau
Budapest Bank		Sean Morrissey elnök-vezérigazgató	Uniqa		Othmar Michi
			Union		Zsoldos Miklós
b) Iparvállalatok és szolgáltató cégek**
Sorrend	Cég neve			Vezérigazgató(k), elnök
1	Mol Nyrt.			Hernádi Zsolt
2	Nokia Komárom Kft.			Yrjö Eskola, Jan Kolimar, Frank Haldemann
3	Audi Hungária Motor Kft.			Thomas Faustmann, Achim Peter Heinfling
4	GE Hungary Kft.			Bársonyi Farkas, Somogyi Balázs, Szilva Katalin
5	E.ON Földgáz Trade Földgázkereskedő Zrt.			Jan Massmann, Tóth András, Horváth Tibor
6	Samsung Electronics Magyar Zrt.			Sung Ho Choi, Jang Si Ho
7	Magyar Telekom Nyrt.			Christopher Mattheisen
8	E.ON Hungária Zrt.			Konrad Kreuzer, Eric Depluet
9	Philips Magyarország Kft.			Ronald Eibler, Mészáros Zoltán, Benedikt Wilhelm Laux
10	MVM-csoport			Baji Csaba, Faragó Csaba
11	Tesco-Global Áruházak Zrt.			Gerry Gray
12	Panrusgáz Magyar–Orosz Gázipari Zrt.			Alekszej Zajcev
13	Magyar Suzuki Zrt.			Hisashi Takeuchi
14	Spar Magyarország Kereskedelmi Kft.			Feiner Péter, Kiss Judit, Csiba Gábor, Saltzer Kornél
15	Flextronics International Kft.			Lázár Péter, Kovács Flóra, Hetényi Márk
16	Sanofi Aventis/Chinoin			Christopher Gourlet
17	Tigáz–DSO Kft.			Soós Gábor
18	Bosch-csoport			Thomas E. Beyer
19	Budapesti Elektromos Művek			Marie-Theres Thiell
20	Richter Gedeon Nyrt.			Bogsch Erik, William de Gelsen

Megjegyzések:

Privatizált cégek kövér, külföldi vezetők dőlt betűvel szedve.

* A sorrend a társaságok 2009. első felében elért biztosítási díjbevételinek nagysága alapján került megállapításra.

** A sorrend a társaságok 2009. évi árbevételének alapján került megállapításra.

Forrás: BBJ, 2011. márc. 25. – ápr. 7.; Saját gyűjtés.

Ha az új külföldi tulajdonos ragaszkodik ahhoz, hogy saját embereit állítsa a cég élére, akkor rendszerint exmagyarokkal próbálkozik. Nyelvi-kulturális értelemben természetesen ezek a kivándorolt vagy kinn született magyarok is magyarok. Közülük ki több, ki kevesebb helyismerettel rendelkezik. De még az ilyen típusú személycserék is csak a vállalati hierarchia legfelsőbb csúcsait érintik (pl. vezérigazgató,2 pénzügyi igazgató) – a többi szinten mindenki „magyarországi” magyar.

A valódi konfliktusforrás nem is ez. Sokkal gyakoribb volt, hogy a tulajdonosváltás egyben fiatalításhoz is vezetett. Számos példa van arra, hogy a váltás az adminisztratív-vezetői posztok minden szintjét elérte. Különösen így van ez a high-tech iparágakban, valamint a szolgáltatásokban, ahol az új tulajdonos azzal is javítani kívánta cége pozícióját, hogy a vállalkozásnak fiatalos külsőt kölcsönöz. Az új, fiatal vezetők általában a korábbi vezetés másod-harmadvonalából rekrutálódnak, de gyakori az is, hogy közvetlenül az adott ágazat vagy szakma hasonló cégeitől közvetlenül vagy fejvadász cégek útján toborozzák az új vezetőket.

Kivételek persze akadnak. Noah M. Steinberg, a Wallis-csoporthoz tartozó WING Zrt. elnök-vezérigazgatója amerikai állampolgár, de miután 1990-ben Budapestre költözött, 20 év alatt kiválóan megtanult magyarul.

Az 1995. évi adatok alapján összeállított „Top 100” magyar vállalkozás közül mindössze 19-nek az élén állt a neve alapján egyértelműen külföldinek tűnő első számú vezető. A listán szereplő cégek természetesen nem mind magántulajdonú cégek, jelentős részük nem is privatizált vállalat, hanem új beruházás nyomán létrejött cég. A jól ismert, privatizáción átment társaságok közül külföldi vezető csak a Tungsram, a Tigáz, az Alcoa-Köfém, a Compack Douwe Egberts, és a Philip Morris élén áll (Budapest Business Journal: Book of Lists, 1996–1997).