Az állami tulajdon rendszerén belüli jelentős átalakítás volt, hogy 2010 után a kormány elrendelte valamennyi gazdasági társasági formában (kft., rt.) működő, zömében önkormányzati tulajdonú állami kórház visszaalakítását költségvetési szervezetté, erről 2013-ban törvény is született,1, majd – 2016-tól – kancellárokat állítottak a nagyobb intézmények élére. Az átalakulás 28 intézmény 18 ezer munkavállalóját érintette, akik közalkalmazotti státuszba kerültek. A 62 éves korhatár elérése utáni nyugdíjazás kérdése az átalakult kórházakat is érintette: két hónapon belül minden munkavállalónak nyilatkoznia kellett arról, hogy a nyugdíjat választja vagy tovább szeretne dolgozni.2 Miként a települési önkormányzatok esetében, a centralizáció elfogadását egy mézesmadzag is segítette: 2015 elején a központi költségvetés 60 Mrd Ft értékben átvette a korábban felhalmozódott kórházi adósságok nagyobb részét. Ugyanakkor kevés figyelmet keltett, hogy legalább egy vidéki kiskórház esetében (Siklósi Kórház Nonprofit Kft.) egy 125 ágyas intézmény még 2022 elején is többségi magántulajdonban volt. A 25,5%-os tulajdoni hányadról az állam ekkor felment 100%-ra, de arról nem adtak ki közleményt, hogy az állam mennyit fizetett a részvények hiányzó 74,4%-áért.3