MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Privatizáció és államosítás Magyarországon III.
Viták, megoldások, értékelések
10.11. A privatizáció és az államosítások egyenlege, 1989–2024
Mint már a fejezet bevezetőjében utaltunk rá, az államosítással, visszaállamosítással, új cégek alapításával járó költségek forintban kifejezett adatai – úgy, ahogyan a médián keresztül ezek a számok a közvéleményhez eljutottak – többszörösen is félrevezetőek voltak.
-
A sok-sok tranzakció hallatán nem volt egyértelműen appercipiálható, hogy a ráfordítások oroszlánrésze néhány nagy „üzlet” során valósult meg. A 10.34. ábra a legnagyobb visszaállamosítási, a 10.35. ábra a legnagyobb magánosítási tranzakciókat mutatja be egymással könnyen összevethető módon.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1266peam3_4868/#m1266peam3_4868 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4868/#m1266peam3_4868)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4868/#m1266peam3_4868)
10.34. ábra. A legnagyobb visszaállamosítási tranzakciók, 2010–2024
Megjegyzés: Folyó áron, milliárd forint.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1266peam3_4872/#m1266peam3_4872 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4872/#m1266peam3_4872)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4872/#m1266peam3_4872)
10.35. ábra. A legnagyobb privatizációs tranzakciók, 1989–2024
Megjegyzés: Folyó áron.
-
Nem egyértelmű, hogy az állam által kezdeményezett gazdasági tranzakciók közül pontosan mit is tekintünk visszaállamosításnak, illetve „csak” államosításnak. Ha az állam egy új céget alapít, vagy egy olyan vállalkozást vásárol meg, amelyet a rendszerváltás után magántulajdonosok alapítottak, vagy az történik, hogy egy már létező – akár 100%-ban magántulajdonban álló – cégben az állam tőkét emel, akkor vitathatatlanul az állami tulajdon kiterjesztése történik. Elsősorban adatgyűjtési és adatértelmezési nehézségek miatt mi ezt a három utóbbi tranzakciót azonban sem az elemzés, sem a számbavétel során nem tekintjük államosításnak.
-
Az államosításra vonatkozó abszolút számok önmagukban félrevezetőek. A 10.36. ábra és a 10.37. ábra első blokkja alapján úgy tűnik, hogy a 2010 utáni időszak államosítási kiadásai nagyságrendileg vetekszenek a 90-es évek második felében realizált privatizációs bevételek nagyságával. Ez azonban helytelen következtetés lenne, mert nincs tekintettel arra, hogy időközben a forint igen jelentős mértékben veszített értékéből. Ezt a torzulást van hivatva kiküszöbölni a 10.37. ábra második blokkja, ahol mind a privatizációs bevételek, mind az éves államosítási kiadások az adott évi GDP %-ában vannak kifejezve. Ezen az ábrán már a valós kép látható, ami azt mutatja, hogy valójában a 2000-es évtized során keletkezett kiadások nem sokkal nagyobbak, mint amekkora tranzakciók a 90-es években zajlottak, s a 90-es évek második felében keletkezett privatizációs bevételekhez képest a három egymást követő Orbán-kormány államosítási kiadásai – a 2024-es BA-visszavásárlásig – viszonylag szerénynek mondhatóak voltak.
10.36. ábra. Privatizációs bevételek és az államosítással járó kiadások, 1990–2017
|
A. Milliárd Ft
|
|
Harvard (): . : .
: /hivatkozas/m1266peam3_4880/#m1266peam3_4880 ()
Chicago . . . : .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4880/#m1266peam3_4880)
APA (). . .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4880/#m1266peam3_4880)
|
|
|
|
B. Az éves GDP százalékában
|
|
Harvard (): . : .
: /hivatkozas/m1266peam3_4881/#m1266peam3_4881 ()
Chicago . . . : .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4881/#m1266peam3_4881)
APA (). . .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4881/#m1266peam3_4881)
|
Megjegyzések: A privatizációs bevételek csak a részvény-, üzletrész- és ingatlanértékesítésből származó tételeket tartalmazzák, a vagyonhasznosításból származó bevételek (pl. osztalék, bérleti, díj) nélkül.
Forrás: A szerző saját becslése az MNV Zrt. és jogelődeinek éves mérlegbeszámolói, a Világbank adatai és az EU-nak benyújtott EDP-jelentések alapján, eseti kiegészítésekkel.
Hasonló képet kapunk, ha az államháztartás részvény- és üzletrészvagyonának változását vizsgáljuk egyfelől folyó áron, másfelől a mindenkori éves GDP százalékában.
10.37. ábra. Az államháztartás részvény- és üzletrészvagyonának változása, 1989–2017
|
a. Folyó áron, Mrd Ft
|
|
Harvard (): . : .
: /hivatkozas/m1266peam3_4887/#m1266peam3_4887 ()
Chicago . . . : .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4887/#m1266peam3_4887)
APA (). . .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4887/#m1266peam3_4887)
|
|
|
|
b. Az éves GDP százalékában
|
|
Harvard (): . : .
: /hivatkozas/m1266peam3_4888/#m1266peam3_4888 ()
Chicago . . . : .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4888/#m1266peam3_4888)
APA (). . .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4888/#m1266peam3_4888)
|
Forrás: Saját számítás az MNB és a KSH hivatalos adatai alapján.
A 10.37. ábrán jól látszik, hogy 2009 és 2017 között valamelyest növekedett az állami vagyon súlya a reálgazdaságban, de historikus távlatból nézve ez az emelkedés lényegtelen.
Nem érdektelen megvizsgálni, hogy az államháztartáson belül mely alszektor – a központi költségvetés vagy a települési önkormányzatok összessége – voltak aktívabb a 2. és 3. Orbán-kormány időszakában. Mint a 10.22. táblázat mutatja, nagyságrendileg fele-fele arányban történtek privatizációs tranzakciók (összesen 310–320 Mrd Ft értékben). A vagyonvásárlások terén viszont a központi költségvetés részarány 94% – ehhez képest tehát a települési önkormányzatok hozzájárulása a visszaállamosítási folyamathoz jelentéktelen.
10.22. táblázat. A központi költségvetés és a települési önkormányzatok eladásai és vásárlásai, 2010–2019
|
Harvard (): . : .
: /hivatkozas/m1266peam3_4894/#m1266peam3_4894 ()
Chicago . . . : .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4894/#m1266peam3_4894)
APA (). . .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4894/#m1266peam3_4894)
|
Megjegyzés: Központi költségvetés, az önkormányzatok, valamint az MNV Zrt. adatai, folyó áron, az MNB és az állami vállalatok nélkül. A privatizációs bevételek csak a részvény-, üzletrész- és ingatlanértékesítésből származó tételeket tartalmazzák, a vagyonhasznosításból származó bevételeket (pl. osztalék, bérleti díj) nem. Az államosítással összefüggő adósságátvállalások adatai a „vétel” soron nem szerepelnek.
Forrás: KSH közvetlen adatközlés, 2020. november.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1266peam3_4897/#m1266peam3_4897 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4897/#m1266peam3_4897)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4897/#m1266peam3_4897)
10.38. ábra. A központi költségvetés és a települési önkormányzatok eladásai és vásárlásai, 2010–2019 (millió Ft)
Forrás: 10.22. táblázat.
Mint a fejezet elején már jeleztük, az egymást követő kormányok az államosítások és visszavásárlások pénzügyi terheinek egy részét – számviteli értelemben teljesen korrekt módon – a nettó vagyonmérlegben számolta el. Ennek megfelelően – mint a 10.39. ábra mutatja – az államháztartás bruttó adósságállománya stagnált, a nettó eladósodás viszont 2019-ben alig volt alacsonyabb, mint 2010-ben! Csakhogy a nettó adósságmutatóra (nincs az ábrán) az EU a túlzottdeficit-eljárás során egyáltalán nem figyel.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1266peam3_4901/#m1266peam3_4901 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4901/#m1266peam3_4901)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4901/#m1266peam3_4901)
10.39. ábra. Az államháztartás eladósodottsága, 2000–2020
Nagyon hasonló arányokat kapunk az Eurostat már többször idézett adatbázisából kinyerhető adatok alapján. A 10.40. ábrán egyszerre ábrázoltunk három idősort: az államháztartás tulajdonában álló részvényvagyon idősorát (ebben erősen érződik a 2006 utáni visszaállamosítások hatása), illetve a magyar államháztartás összes vagyonát és összes tartozását. Az ábrán jól látszanak a nagyságrendek és a trendszerű változások is. Abszolút értékben, forintban számolva, a kormányzati szektor bruttó adóssága (tartozások) 2006 és 2015 között meredeken nőtt, ehhez képest az államháztartás vagyona (követelések) csak lassú ütemben emelkedett. E két idősorhoz képest az állami tulajdonú részvényvagyon – a végbement újraállamosítások ellenére is – alig-alig változott; nagyjából 2015-ben is a 2011-es szinten volt.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1266peam3_4904/#m1266peam3_4904 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4904/#m1266peam3_4904)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4904/#m1266peam3_4904)
10.40. ábra. Az államháztartás összes vagyona és összes tartozása, 2006–2015 (Mrd Ft)
Megjegyzés és forrás: 10.35. ábra.
A tulajdonváltás érdekes és fontos dimenziója az, hogy mekkora hányada volt a visszaállamosításnak, ami külföldi cégeket érintett, illetve az, amikor a magyar állam hazai magántulajdonosoktól vett meg vállalatokat.
10.41. ábra. Az állami részvény- és üzletrészvásárlások megoszlása hazai és külföldi eladók szerint, 2010- 2020
|
A. Hazai külföldi (Mrd Ft)
|
|
Harvard (): . : .
: /hivatkozas/m1266peam3_4910/#m1266peam3_4910 ()
Chicago . . . : .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4910/#m1266peam3_4910)
APA (). . .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4910/#m1266peam3_4910)
|
|
|
|
B. A külföldi eladó cég nemzetisége szerint (%)
|
|
Harvard (): . : .
: /hivatkozas/m1266peam3_4911/#m1266peam3_4911 ()
Chicago . . . : .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4911/#m1266peam3_4911)
APA (). . .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4911/#m1266peam3_4911)
|
Megjegyzés: Az összesítésben nem szerepel a magánnyugdíjpénztárak államosítása során ingyenesen megszerzett, 20 cégből származó, 190 Mrd Ft-nyi társasági részvény, illetve üzletrész.
Mint az ábrák is mutatják, a visszaállamosítás alapvetően a külföldi tulajdonú cégeket érintette. Ezen belül pedig Oroszországgal köttetett a legnagyobb volumenű tranzakció. Érdekes dimenziója a változásoknak az is, hogy mekkora súlya van a külföldi tulajdonban lévő cégeknek a foglalkoztatásban. Ez nyilván befolyásolja a keresetek és a termelékenység alakulását, de visszahat az ott dolgozó munkavállalók véleményére, gondolkozására is. Mint a 10.42. ábrán is látható, 1998 és 2009 között a multicégek súlya számottevően csökkent, azt követően viszont 2013-ig ismét erőteljesen nőtt. 2014-ben és 2015-ben viszont ismét apadt az arányuk. A nagy privatizációk lezárulása utáni időszak egészét tekintve azt mondhatjuk, hogy a foglalkoztatottak kb. egyharmada dolgozik külföldi tulajdonú magyar cégben.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1266peam3_4914/#m1266peam3_4914 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4914/#m1266peam3_4914)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4914/#m1266peam3_4914)
10.42. ábra. A külföldi működő tőke (nettó) állománya az éves GDP százalékában, 2007–2016
Forrás: Kopint-Tárki.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1266peam3_4917/#m1266peam3_4917 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4917/#m1266peam3_4917)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4917/#m1266peam3_4917)
10.43. ábra. A külföldi tulajdonú vállalatoknál dolgozók aránya a vállalati szférában, 2002–2015 (%)
Megjegyzés: Függetlenül a külföldi tulajdon arányától. 1997–1999: 10 fős vagy nagyobb vállalatok; 2000-től: 5 fős vagy nagyobb vállalkozások.
Kicsit más képet kapunk a folyamatokról, ha külön-külön vizsgáljuk a társas vállalkozások adóbevallásai alapján készült, a jegyzett vagyon értéke alapján számított mérlegadatokat, illetve a bankok tulajdoni struktúrájának a mérlegfőösszeg változása szerint számba vett változását. Mindkét adatsor azt mutatja ugyanis, hogy a privatizáció időszakában végbement tulajdoni változásokhoz képest az államosítás idején történt változások éppenhogy csak mérhetők.1
10.23. táblázat. A társas vállalkozások jegyzett tőkéjének megoszlása főbb tulajdonosi csoportok szerint, 1995–2014
|
Harvard (): . : .
: /hivatkozas/m1266peam3_4925/#m1266peam3_4925 ()
Chicago . . . : .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4925/#m1266peam3_4925)
APA (). . .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4925/#m1266peam3_4925)
|
Megjegyzés: Alapítói vagyon a pénzügyi szektor adatai nélkül. Dec. 31-i adatok.
Forrás: Pitti Zoltán számításai a NAV (APEH) éves gyorsjelentései alapján.
Mint a 10.23. táblázatban látható, 2009 és 2014 között az állami tulajdon aránya a vállalati szférában nemhogy nem nőtt, de folytatódott a korábbi csökkenés, és hasonló a tendencia az önkormányzati vagyon esetében is. Ugyanakkor viszont a külföldi tulajdon aránya jelentősen, több mint 6 százalékponttal csökkent, ami viszont azt jelzi, hogy az 2. Orbán-kormány külföldiellenes gazdaságpolitikája érdemi változást okozott. A foglalkoztatási statisztika is hasonló képet mutat – legalábbis 2013-tól kezdve.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1266peam3_4929/#m1266peam3_4929 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4929/#m1266peam3_4929)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4929/#m1266peam3_4929)
10.44. ábra. A magyar és a külföldi tulajdon aránya a kiskereskedelemben, 2010–2015
Megjegyzés: Árbevétel alapján.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1266peam3_4934/#m1266peam3_4934 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4934/#m1266peam3_4934)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4934/#m1266peam3_4934)
10.45. ábra. A magyar és a külföldi tulajdon aránya az energiaszektorban, 2010 – 2015
Megjegyzés: Árbevétel alapján.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1266peam3_4939/#m1266peam3_4939 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4939/#m1266peam3_4939)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4939/#m1266peam3_4939)
10.46. ábra. A magyar és a külföldi tulajdon aránya a médiában, 2010–2015
Megjegyzés: Árbevétel alapján.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1266peam3_4944/#m1266peam3_4944 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4944/#m1266peam3_4944)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1266peam3_4944/#m1266peam3_4944)
10.47. ábra. A termelékenység alakulása Magyarországon, 1990–2017, 1 dolgozóra eső GDP 2017. évi vásárlóerejű USA-dollárban, 2011. évi vásárlóerő-paritáson (PPS) számolva
| 1 | Ugyanakkor a vagyonmozgások nemcsak az államosítás következményei: elvileg vagyont növelő tényként kell számbavenni az EU-támogatásokból megvalósult állami és önkormányzati beruházások 2015. évi aktiválását. Vagyont csökkentő viszont a megszűnt állami vállalatok vagyonleírásából következő hatás, amit az állami szférában történt összevonások is befolyásolnak. |
Tartalomjegyzék
- PRIVATIZÁCIÓ ÉS ÁLLAMOSÍTÁS MAGYARORSZÁGON III.
- Impresszum
- III. Viták, megoldások, értékelések
- 8. Vissza-visszatérő, elvi kérdések
- 8.1. Bevezető a III. részhez
- 8.2. A privatizáció célja, sebessége és határai
- 8.2.1. Közgazdasági érvek
- 8.2.2. Politikai érvek
- 8.2.3. A privatizáció céljai a privatizációs törvény szerint
- 8.2.4. A privatizáció határai és sebessége
- 8.2.5. A privatizáció feloldhatatlan ellentmondásai
- 8.2.6. Bizonyítható-e a privatizált cégek eredményesebb működése?
- 8.2.7. Felszámolásból is lehet vásárolni!
- 8.2.8. A közvélemény hangja
- 8.2.1. Közgazdasági érvek
- 8.3. Kik azok a külföldiek, és miért jönnek Magyarországra?
- 8.4. Privatizáció és állami vagyonkezelés
- 8.4.1. A probléma elméleti megközelítése
- 8.4.2. Egy fordítási félreértésről
- 8.4.3. Közvetlen vagyonkezelés
- 8.4.4. A vezető tisztségviselők kinevezése és leváltása
- 8.4.5. A közvetett, nem üzleti típusú vagyonkezelés
- 8.4.6. A közvetett, üzleti típusú vagyonkezelés
- 8.4.7. Egyedi vagyonkezelési tranzakciók
- 8.4.8. A Co-Nexus vagyonkezelési csomagja
- 8.4.9. Bizalmi és közérdekű vagyonkezelés
- 8.4.1. A probléma elméleti megközelítése
- 8.5. Garanciák, szerződéses kötelezettségvállalások
- 8.6. A tanácsadók szerepe
- 8.7. És hol volt a Versenyhivatal?
- 8.8. Nyilvánosság és ellenőrzés a privatizáció folyamatában
- 8.9. Az Állami Számvevőszék feladatai
- 8.10. FÜGGELÉK: A borsodi kohászat és a Bábolnai Állami Gazdaság széthordása?
- 8.11. FÜGGELÉK: A privatizációellenesség nem magyar sajátosság
- 8.1. Bevezető a III. részhez
- 9. Privatizáció és korrupció
- 9.1. Amire nem voltunk felkészülve
- 9.1.1. Korrupció 1989 előtt
- 9.1.2. Kinek mi jár?
- 9.1.3. Korrupció a piacgazdaságokban
- 9.1.4. Mi a baj az offshore cégekkel?
- 9.1.5. Oligarchákról és maffiáról beszélni: félreértés
- 9.1.6. Magántőkealapok és alapítványok mögé is lehet bújni
- 9.1.7. Kis ország, kéz kezet mos
- 9.1.8. A lassúság ára
- 9.1.9. Egy városi legenda: Dávid Ibolya 70:30 kampánya
- 9.1.1. Korrupció 1989 előtt
- 9.2. A korrupció közgazdasági definíciója
- 9.3. A verseny tisztasága
- 9.4. Ígért és megvalósult felülvizsgálatok
- 9.5. Illusztrációk – időrendben, 1989–2018
- 9.5.1. A Next 2000 Kft. meghiúsult vagyonátmentési kísérlete
- 9.5.2. A Fidesz–MDF-székházbotrány
- 9.5.3. A Pharmatrade-botrány felmentéssel zárult
- 9.5.4. Befolyással való üzérkedés – a Postabank-birodalom
- 9.5.5. Tetten ért korrupció – kétszer
- 9.5.6. Az Agrobank vezére börtönbe ment
- 9.5.7. A HungarHotels-botrány – a menedzsment csinálta
- 9.5.8. Perek és tanácsadók – a Tocsik-ügy
- 9.5.9. Magyar cégek külföldön (Matáv, MVM, Mol, Richter)
- 9.5.10. Nem is magyar oldalon történt a korrupció? – A MÁV Cargo esete
- 9.5.11. Sukoró, avagy egy populista hecckampány anatómiája
- 9.5.1. A Next 2000 Kft. meghiúsult vagyonátmentési kísérlete
- 9.6. Összegzés
- 9.6.1. Következtetések és tanulságok 11 pontban
- 9.6.2. Versenygazdaság és élsport – fontos hasonlóságok
- 9.7.1. Harácsolás és korrupció a Szovjetunióban
- 9.7.2. A korrupció része a fejlett nyugati demokráciáknak
- 9.7.3. Korrupcióval meggyanúsított politikusok a volt szocialista országokban
- 9.7.5. A magyar miniszterelnökök is saját zsebre dolgoznak?
- 9.7.6. Magyar közéleti személyiségek a korrupcióról, 1993–2023
- 9.6.1. Következtetések és tanulságok 11 pontban
- 9.1. Amire nem voltunk felkészülve
- 10. Az Orbán-korszak mint a nemzeti vagyon 9. újraelosztási kísérlete
- 10.1. Bevezetés
- 10.2. Az 1. Orbán-kormány működése, 1998–2002
- 10.3. Államosítások a szociálliberális koalíció idején, 2002–2010
- 10.4. Visszaállamosítások az energiaszektorban, 2004–2022
- 10.5. Államosítás mindenütt, 2010–2024
- 10.5.1. A kisajátítás szabályozása a nemzetközi jogban
- 10.5.2. Külföldi előzmények és párhuzamok
- 10.5.3. A visszaállamosítások mögötti érvrendszer
- 10.5.4. Ami ellentétben állt egy koherens magyarázattal
- 10.5.4.1. A hatalmi-vagyoni centrumok átrendeződése
- 10.5.4.2. Nagy volumenű koncessziós döntések
- 10.5.4.3. Néhány jelentős privatizációs döntés is volt
- 10.5.4.4. Miért kellett a BÉT-et visszaállamosítani?
- 10.5.4.5. A Fidesz több versenyt szeretett volna látni a bankszektorban?
- 10.5.4.6. Kellenek a multik vagy sem?
- 10.5.4.7. … és néhány mellékszál
- 10.5.4.1. A hatalmi-vagyoni centrumok átrendeződése
- 10.5.5. Az államosítások hatása a költségvetésre
- 10.5.6. A manyupok einstandja
- 10.5.7. Államosítás és tulajdonátcsoportosítás a pénzügyi szektorban
- 10.5.7.1. Az MKB, avagy egy „szétlopott bank” visszavásárlása és újraeladása
- 10.5.7.2. A Budapest Bank baráti visszavásárlása a General Electrictől
- 10.5.7.3. Széchenyi Bank: állami tőkesegítség után csőd
- 10.5.7.4. Demján Sándor bankja, a Gránit Bank
- 10.5.7.5. A Takarékbank és a szövetkezeti bankok megkaparintása, 2010–2023
- 10.5.7.6. Orbán elérte célját
- 10.5.7.1. Az MKB, avagy egy „szétlopott bank” visszavásárlása és újraeladása
- 10.5.8. Az állam megpróbált beletenyerelni a biztosítási piacba is
- 10.5.9. A Mal államosítása – kétszer egymás után
- 10.5.10. Rába: ideiglenes visszaállamosítás magyarázat nélkül
- 10.5.11. A főváros is beszállt a visszaállamosításba
- 10.5.12. Az Antenna Hungária tranzitállamosítása
- 10.5.13. A könyvpiac egy részének újraállamosítása
- 10.5.14. A Ferencvárosi Torna Club visszaállamosítása több lépcsőben
- 10.5.15. Az Utasellátó (Resti Zrt.) baráti visszaállamosítása
- 10.5.16. A magyar állam külföldön is vásárolt
- 10.5.17. PPP-projektek visszavásárlása
- 10.5.18. Két egykori Mahart-leánycég visszavétele
- 10.5.19. Három húsüzem visszaállamosítása
- 10.5.20. Szemétszállító cégek visszavásárlása
- 10.5.21. Az óbudai Hajógyári-sziget visszavásárlása
- 10.5.22. Informatikai cégek államosítása
- 10.5.23. A közbeszerzési szakértői piac államosítása
- 10.5.24. Az állam erőszakkal kirakja a bérlőket – három példa
- 10.5.25. Tranzitállamosítás Dunakeszin
- 10.5.26. Levéltár-államosítás – alkotmánymódosítással
- 10.5.27. Kormányközeli média vásárlása állami hitellel
- 10.5.28. A Hungexpo visszavásárlása – félig
- 10.5.29. Sarokházvásárlás – műemléki trükkel
- 10.5.30. Ózdot még mindig menteni kell?
- 10.5.31. Termőföldvásárlás
- 10.5.32. A média nagy részének átjátszása egy Fidesz-alapítványhoz
- 10.5.33. Meddőségi központok államosítása, 2019–2022
- 10.5.34. A Mátrai Erőmű szívességi visszaállamosítása két lépésben
- 10.5.35. A Ganz Villamossági Művek visszaállamosítása
- 10.5.36. A sármelléki repülőtér visszaállamosítása
- 10.5.37. A Dunaferr „megmentése” – titokban
- 10.5.38. Egy lőszerkereskedő cég államosítása
- 10.5.39. A Vodafone tranzitállamosítása 2023-ban
- 10.5.40. Az építőanyag-ipar is kell
- 10.5.41. Egy intézkedéssel 200 lakás
- 10.5.42. Két hatalmas államosítási döntés közvetlenül a 2024-es választások előtt
- 10.5.1. A kisajátítás szabályozása a nemzetközi jogban
- 10.6. Az önkormányzatok is államosítottak
- 10.7. Átrendeződések a közszférán belül
- 10.7.1. Területi centralizáció az önkormányzatok kárára
- 10.7.2. A társadalombiztosítási alrendszerek megszüntetése
- 10.7.3. Az MNB pénze nem közpénz, 2014–2024?
- 10.7.4. Turizmus, kultúra és tudomány
- 10.7.5. Vagyonátcsoportosítás az egyházak javára
- 10.7.6. Gazdasági társaságból költségvetési intézmény
- 10.7.7. Az önkormányzati víziközműcégek elvétele, 2022
- 10.7.1. Területi centralizáció az önkormányzatok kárára
- 10.8. Átrendeződések a magánszférán belül
- 10.9. Diszkriminatív, versenyellenes jogalkotás és gazdaságpolitika
- 10.10. ÖSSZEFOGLALÁS, 2010–2024
- 10.11. A privatizáció és az államosítások egyenlege, 1989–2024
- 10.12. FÜGGELÉK: Az Orbán-kormányok jelentősebb államosítási tranzakciói, 2011–2023
- 10.13. FÜGGELÉK: Az Orbán-korszak visszaállamosításainak értéke, 2010–2024 április
- 10.14. FÜGGELÉK: Az MTA vagyona 1994-ben
- 10.1. Bevezetés
- 11. A privatizáció mérlege
- 11.1. A kiinduló helyzet
- 11.2. A privatizáció folyamata 2010-ig
- 11.3. Pillanatkép a teljes állami vagyonról, 2009
- 11.4. Az állam cégvagyona 2015 táján
- 11.5. Privatizációs tranzakciók és a bevételek alakulása, 1990–2007
- 11.6. Az MNV Zrt. bevételei 2008 és 2011 között
- 11.7. Az állami vagyonkezelő szervezetek kiadásai
- 11.8. Az állami vagyon változásai a KSH adatai alapján, 2010–2200
- 11.9. FÜGGELÉK: A követelések és a kötelezettségek nyilvántartása az ÁPV Zrt. könyveiben
- 11.1. A kiinduló helyzet
- 12. A privatizáció értékelése
- 12.1. A fő célok teljesültek
- 12.2. Makroökonómiai eredmények
- 12.3. A privatizáció tényleges és látszólagos vesztesei
- 12.4.A privatizáció nyertesei
- 12.4.1. A veszteség is nyereség …
- 12.4.2. Az új tulajdonosok
- 12.4.3. Ki kerülhet fel a Top 100 listára?
- 12.4.4. A magyar nagytőke szerepe a privatizációban
- 12.4.5. Mi lett a földdel?
- 12.4.6. Az új alkalmazotti elit
- 12.4.7. A gazdasági elit további szerepvállalása
- 12.4.8. Az új gazdagok második nemzedéke
- 12.4.9. Összefoglalás
- 12.4.1. A veszteség is nyereség …
- 12.5. Hová jutottunk? Kinek lett igaza?
- 12.5.1. Magyarország visszaintegrálódása Európába
- 12.5.2. Eleinte a menedzserek diktálták az ütemet
- 12.5.3. Hogyan születtek (és nem születtek) nagy vagyonok?
- 12.5.4. Túl gyorsan vagy túl lassan ment végbe a privatizáció Magyarországon?
- 12.5.5. Mi lett a nagyvállalatokkal?
- 12.5.6. Sok vagy kevés volt a privatizációs bevétel?
- 12.5.7. Még mindig háromszereplős a modell
- 12.5.1. Magyarország visszaintegrálódása Európába
- 12.6. Tanulságok és hibák…
- 12.7. Kifelé a zsákutcából?
- 12.8. FÜGGELÉK: A 100 leggazdagabb magyar üzletember politikai hovatartozása 2021-ben
- 12.9. FÜGGELÉK: A magyar sport vezetői 2003-ban politikai pártállás szerint
- 12.10. FÜGGELÉK: A fontosabb makromutatók alakulása, 1980–2023
- 12.1. A fő célok teljesültek
- BIBLIOGRÁFIA
- 8. Vissza-visszatérő, elvi kérdések
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 102 3
Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-3//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
