Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

8.3.5. Kockázatitőke-alapok

Már a rendszerváltás hajnalán megjelentek Magyarországon az ún. kockázatitőke-alapok, amelyek – pénzügyi befektetőként – többnyire csak kisebbségi tulajdont kívántak szerezni a magánosításra váró hazai cégekben.1

Az első két ilyen alap a Magyar Nemzeti Bank bábáskodása mellett jött létre még 1989 nyarán, illetve 1990 elején. Ennél azonban sokkal nagyobb médianyilvánosságot kapott az Egyesült Államok törvényhozása által még 1989-ben létesített, de ténylegesen csak hónapokkal később felállított Magyar–Amerikai Vállalkozási Alap (MAVA), mely működését három évre tervezte.2 Ezt a példát azután más országok, illetve más országbeli magánbefektetők is követték. Így jött létre például a Sarlós György kanadai üzletember által kezdeményezett Közép-európai Fejlesztési Társaság, az 50 M USD-s Osztrák–Magyar Befektetési Alap, amelyet a Merrill Lynch bankház szervezett, a 100 M USD-s Magyar Befektetési Részvénytársaság,3 amit a brit John Govett cég vállalt magára.4

8.9. táblázat. Az első kockázatitőke-alapok a magyar privatizációban, 1989–1990

A létrehozás dátuma	Alap neve	Induló alaptőke (M USD)	Kezdeményező, irányító külföldi személyiségek, befektetési bankok	Kezdeményező, irányító hazai személyiségek, intézmények	Privatizációs vagy a privatizációhoz kapcsolódó tranzakciók
1989. július	Első Magyar Alap (EMA) angolul: First Hungary Fund	80	Sarlós András, Soros György, IFC, Róna Péter	Magyar Nemzeti Bank	IBUSZ, Chinoin, Graboplast, NABI, Mirelit,5 Csabai Konzervgyár, Rába, Utasellátó (Resti)
1990. január	Közép-európai Fejlesztési Társaság	50	Ronald S. Lauder, Sarlós András, Mark Palmer	Demján Sándor, Erős János	Általános Értékforgalmi Bank
1990. február	Magyar Befektetési Részvénytársaság	100	John Govett	Bartha János, Magyar Nemzeti Bank
1990. március	Magyar–Amerikai Vállalkozási Alap (MAVA); angolul: Hungarian-American Enterprise Fund (HAEF)*	60	John C. Whitehead, Csiszár Pál (USA)		Globus, Medicor, Gyulai Húskombinát, KFKI Számítástechnikai Rt.
1990. június	Osztrák–Magyar Befektetési Alap	50	Merril Lynch	Mohai György (CA-BB Rt.)

Megjegyzés: * 1999-ben a HAEF megszüntette az amerikai jelenlétet és áttelepült Magyarországra. Ettől kezdve az alap kezelését a MAVA névre hallgató tanácsadó cég végezte. Az alap 2003 végén történt bezárásáig 54 cégbe fektetett be, összesen 125 M USD-t (HVG, 1989. nov. 25.; NSZ, 1990. márc. 19.; MH, 2004. júl. 20.).

Forrás: Saját gyűjtés.

Természetesen voltak olyan pénzügyi befektetők is, akik nem szakosodtak kizárólag magyar befektetésekre, hanem a kelet-európai régió egészét tekintették célpontnak. Ezek között kiemelkedő jelentősége volt a Világbank befektetési bankjának, az International Finance Corporationnek (IFC), amely részben közvetlen befektetéssel, részben hitellel már 1986-tól kezdve szerepet vállalt 28 projektben – egyebek között – a Budapest Bank, a Magyar Suzuki, a Tetrapak, az Unicbank,6 a Westel Rádiótelefon Kft., a Matáv, a Pápatel és Mirelit cég privatizációjában, illetve zöldmezős beruházásként történő létrehozásában.7

1	A témakör monografikus feldolgozását lásd Karsai (2012).
2	Az alap első elnöke, John C. Whitehead, Reagan elnök idején külügyminiszter-helyettes volt.
3	Angolul: Hungarian Investment Company.
4	HVG, 1990. jún. 16.
5	„Teljes nevén”: Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság Elite Terméke.
6	1986 szeptemberében az IFC 20 M USD-t fektetett az Unicbankba.
7	Figyelő, 1995. szept. 28.