Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések


11.1. A kiinduló helyzet

Az ÁPV Rt. megalakulását követően egy évvel – tehát az ÁVÜ és az ÁV Rt. számítógépes nyilvántartási rendszereinek egységesítése nyomán –, 1996 elején nyílt első ízben mód arra, hogy éves nyitó- és zárómérlegek formájában visszamenőlegesen – darabszám és érték tekintetében is – teljes áttekintés készüljön a vállalati és társasági formában működő állami vagyonról.1 Az állami vagyonkezelők ekkor újraszámolt nyilvántartásai szerint2 a rendszerváltás pillanatában 2250 vállalat volt állami tulajdonban, amiből 1857 került az ÁVÜ, majd a jogutód vagyonkezelő szervezetek portfóliójába (11.1. ábra). A többit a települési önkormányzatok és az ágazati minisztériumok kapták, vagy eleve is ott voltak, illetve valamilyen módon megszűntek.
Mint azt könyvünk elején már bemutattuk (1.3.), 1990-ben a vállalatokban megtestesülő, privatizálható állami vagyon a reáleszközökben megtestesülő nemzeti vagyon legfeljebb 15-20%-át tette ki. Ebből szükségszerűen következett, hogy a rendszerváltás csak a nemzeti vagyon viszonylag kis részét érinthette közvetlenül. A nemzeti vagyon jelentős hányada korábban is magántulajdonban volt, más része viszont 2050-ben sem lesz magántulajdonban (kincstári vagyon).
 
1 Az akkor nyilvánosságra került adatok részletes bemutatását és elemzését lásd Mihályi (1998a: 7. fejezet).
2 Ez a szám nem egyezett meg az APEH akkori adataival!!

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 102 3

Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave