Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

11.2.1. Mi történt a (nagy)vállalatokkal?

A 11.1. ábra a privatizációs folyamat végeredményét mutatja jól ismert, sokszor használt prezentációs formában. Ezt a fastruktúrát az ÁVÜ vezette be – még az 1990-es évek elején. Ettől kezdve az állami vagyonkezelő szervezetek egészen az MNV Zrt. megalakulásáig minden évben többször is publikálták a fastruktúra aktualizált változatát.

Mi történt két évtized alatt? Mit csináltak a vagyonkezelő szervezetek? Számbavéve a fastruktúra privatizációs ágát, az adatok tanúsága szerint, 1763 egykori szocialista vállalatot sikerült gazdasági társasággá (rt., kft.) alakítani – vagy közvetlenül (1288), vagy pedig úgy, hogy különféle vagyonelemekből, alapítással új cég(ek) jött(ek) létre (475). A tönkrement vállalkozások számra 763 – ezek nagyobbik része (452) még az átalakulás előtt vállalati formában került végelszámolásra, felszámolásra. Az összes eladott – 100%-ban privatizált – társaság száma 2007 végén meghaladta az 1300-at.

A 11.1. táblázat, illetve az ennek alapján készült 11.2. ábra és 11.3. ábra évenként bontásban mutatja a privatizációs folyamatot. Egyfelől jól látható, hogy milyen gyors ütemben zajlott le a vállalatok társasággá alakítása: 1995 végén – a szocializmusból örökölt formában – már csak 9 működő vállalat volt az ÁPV Rt. portfóliójában, amelyeket valamilyen különleges nehézség miatt korábban nem lehetett átalakítani. A társasági formában megtestesülő vagyon privatizációja – akár darabszámra, akár értékét tekintve – a 90-es évek végéig tartott. Ha úgy tekintjük, hogy már 1988–90 között is születtek a későbbi privatizáció szempontjából visszafordíthatatlannak bizonyuló, jelentős döntések (pl. a Medicor, a Tungsram, az Állami Biztosító, a Videoton esetében), akkor azt mondhatjuk, hogy egy bő évtizedet vett igénybe ez a magyar történelemben páratlan intenzitású rendszerátalakító folyamat.

1998–2007 között a privatizációs szervezet portfóliójában lévő társasági vagyon darabszámra már csak lassan csökkent, könyv szerinti értékét tekintve viszont erőteljesen hullámzó volt. Ez részben a szétválások és egyesülések, illetve a különféle állami vagyonkezelők közötti ide-oda csoportosítások (nettó) eredményeképpen alakult így, de változott a cégek értéke aszerint is, hogy mikor milyen értékelési-nyilvántartási elveket alkalmaztak. 2008-ban azonban megint új helyzet állt elő, mert az MNV Zrt.-hez került kb. 200 olyan gazdasági társaság – kft.-k, rt.-k és közhasznú társaságok –, amelyeket az idők folyamán a különféle költségvetési szervek (pl. minisztériumok) alapítottak, de korábban – bármilyen hihetetlenül hangzik is – senki sem vette őket számba.

Az ÁPV Rt. társasági vagyona 2007 végén – még mielőtt megtörtént volna az összevonás a NFA-val, illetve a KVI-vel – 692 Mrd Ft volt. A hozzárendelt vagyon a működő, a felszámolás, illetve a végelszámolás alatt álló vállalatokat, társaságokat egyaránt tartalmazta. E vagyon nyilvántartása könyv szerinti (saját tőke) értéken történt. Privatizálás esetén a cég értékét egyedi vagyonértékeléssel aktualizálták. A végelszámolás alatt lévő cégek értékelése és nyilvántartása az utolsó kontrollingból származó mérleg szerinti vagyonérték 50%-án, míg a felszámolás alatt álló vállalatok esetén 0 értéken történt.1

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1266peam3_5043/#m1266peam3_5043 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1266peam3_5043/#m1266peam3_5043)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1266peam3_5043/#m1266peam3_5043)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

11.1. ábra. Az állami vagyonkezelők társasági vagyona, 1990–2007

Forrás: ÁPV Zrt.

A privatizáció következtében alapvetően megváltoztak a versenyszférában működő gazdasági társaságok méretarányai. 2011-ben a társas vállalkozások jegyzett tőkéjének – az úgynevezett alapítói vagyonnak – a megoszlási adatai már azt mutatták, hogy a vagyon legnagyobb része külföldi vállalkozások tulajdonában van (11.1. táblázat).

11.1. táblázat. A társas vállalkozások jegyzett tőkéjének megoszlása a főbb tulajdonosi csoportok szerint, 2011

	Százalék
Külföldi tulajdon	45,2
Belföldi társaság	30,0
– ebből hitelintézet	1,7
Belföldi magánszemély	14,0
Állami tulajdon	5,4
Önkormányzati tulajdon	5,3
MRP és egyéb	0,1
Szövetkezeti tulajdon	–
Összesen	100,0

Forrás: Pitti Zoltán számításai a NAV (APEH) éves gyorsjelentései alapján.

11.2. táblázat. Az állami vagyonkezelők kezelésében lévő társasági vagyon, 1990–2008

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1266peam3_5052/#m1266peam3_5052 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1266peam3_5052/#m1266peam3_5052)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1266peam3_5052/#m1266peam3_5052)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Megjegyzések:

(1) Az MNV Zrt. és közvetlen jogelődei (ÁVÜ, ÁV Rt., ÁPV Rt.) nyilvántartásaikat – a költségvetési, illetve a mérlegbeszámolókhoz kapcsolódva – éves alapon készítették és tárolták. Olyan adatbázis sohasem létezett, amelyből a bevételek és a kiadások kellő részletezettséggel, idősor formájában előhívhatóak lennének. Az időről időre megjelent publikációkban és reklámanyagokban általában a kommunikációs részleg dolgozói által „kézzel” összeállított adatok szerepeltek, ad hoc elvek szerinti csoportosításban.

(2) Az adatok nem tartalmazzák az egyes években a KVI és az MFB (és ezek jogelődeinek) nyilvántartásában szereplő vállalati/társasági vagyont.

* Az 1990, 1991 és 2008. évi adatok részben becsült, nem auditált értékek.

** Társaságok + vállalatok + tartozás/követelés egyenleg + egyéb vagyonelemek.

Forrás: Horváth és szerzőtársai (2008: 273); MNV (2008).

Mint a 11.2. táblázatból is látható, az ÁPV Zrt. 2007. évi záró vagyona, ha csak a működő cégek értékét vesszük számításba, lényegesen nagyobb volt, mint a már említett 692 Mrd Ft-os összeg (lásd a táblázat [10] oszlopának utolsó előtti elemét: 917 Mrd Ft). Ez – mint arra rövidesen visszatérünk – azért állhatott elő, mert az ÁPV Zrt.-t jelentős, 200 Mrd Ft-ot is meghaladó kötelezettségek terhelték ([9] oszlop). Az MNV Zrt. társasági formában megtestesülő nyitó vagyona 2008. február 29-én 1233 Mrd Ft-os értéken volt nyilvántartva.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1266peam3_5060/#m1266peam3_5060 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1266peam3_5060/#m1266peam3_5060)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1266peam3_5060/#m1266peam3_5060)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

11.2. ábra. Az állami vagyonkezelők kezelésében lévő működő cégek száma, 1992–2008

Megjegyzések és forrás: 11.2. táblázat.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1266peam3_5063/#m1266peam3_5063 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1266peam3_5063/#m1266peam3_5063)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1266peam3_5063/#m1266peam3_5063)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

11.3. ábra. A működő állami cégek vagyona, 1990–2008

Megjegyzések és forrás: 11.2. táblázat.

Ha csak egy pillantást vetünk a 11.2. táblázat [8]–[9] oszlopaira, akkor összevissza hullámzó idősorok képe ötlik szemünkbe. Nehéz elgondolni, hogy egy normálisan működő gazdasági vállalkozás esetében az „egyéb vagyoni elemek” vagy a „nettó kötelezettségek” kategóriájában egyik évről a másikra 100 Mrd Ft-os ugrások, illetve zuhanások történjenek. Csakhogy az állami vagyonkezelő szervezetek ebből a szempontból is különleges cégek voltak. Miután egy 100%-ban állami tulajdonú, gyakorlatilag a Pénzügyminisztérium irányítása alatt álló, kvázi költségvetési szervezetről volt szó, valójában az történt, hogy az államháztartás mérlegeit és statisztikáit készítő tisztviselők az állami vagyonkezelő szervezete(ke)t afféle „feketedoboz”-ként vagy titkos kasszaként (caisse noire) használták. Bármikor megtörténhetett, hogy az egyes minisztériumok vagy az államháztartás más szervezeteinek (pl. MFB) pluszait és mínuszait rövid távú, napi politikai igények szerint ide csoportosították át.2 (A követelések és kötelezettségek nyilvántartásának elveiről lásd a 11.9. Függeléket.)

Csak 15 jelentős állami cég maradt. Ha végigtekintünk a HVG 2012-es mérlegadatok alapján készült Top500-as listáján, akkor azt találjuk, hogy a legnagyobb cégek listáján mindössze 15 olyan nem pénzügyi vállalkozás, illetve összetartozó társaságcsoport található, amelyben többségi állami tulajdon van.

11.3. táblázat. Az állami vagyonkezelők kezelésében lévő jelentősebb nem pénzügyi vállalkozások, 2012

Ágazat	Darabszám	Fontosabb gazdálkodó szervezetek
Energia szektor	2	MVM-csoport, Tiszavíz Vízierőmű Kft.
Közlekedés	4	MÁV-csoport, Malév Vagyonkezelő Kft., GYSEV Cargo Zrt., Volán-csoport
Monopol vállalkozások	6	Szerencsejáték Zrt., Hungarocontroll Zrt. Állami Autópálya Kezelő Zrt., Concordia Közraktár Zrt., Hortobágyi Nonprofit Kft., Pénzjegynyomda
Telekommunikáció	1	Magyar Televízió Nonprofit Zrt.
Honvédelem	1	HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.
Egyéb szolgáltatás	1	Millenáris Nonprofit Kft.
Összesen	15

Megjegyzés: Önkormányzati vállalatok nélkül.

Forrás: HVG, 2013. nov. 16., 42.

11.4. táblázat. Az 50 legnagyobb vállalat tulajdonosi megoszlása 2015-ben (nagyvállalatok és pénzintézetek)

	Külföldi tulajdon és irányítás (db)	Belföldi tulajdon és irányítás (ebből: állami) (db)	Nem egyértelmű (db)
Létszám szerint	29	20 (12)	1
Saját tőke szerint	32	17 (12)	1
Adózott eredmény szerint	38	11 (7)	1

Forrás: HVG, 2016. júl. 21., a Creditreform Kft. adatbázisa alapján.

Azoknál a vállalatoknál, ahol a végelszámolási zárómérleget már összeállították, a teljes értéket vették figyelembe.

Ezen a ponton érdemes újra felidézni a filozófus Lukács (1976) korábban már idézett (1.2.1.) általános jellemzését a szocialista tervgazdálkodás belső logikájáról: „Ha elismerjük is az így kitűzött feladatok történelmi szükségszerűségét, mégis meg kell állapítanunk, hogy ezekből a kezdeményezésekből bürokratikus voluntarizmus és szubjektivizmus, dogmatikus prakticizmus jött létre, amely újból és újból különböző napi tartalmakat merevített dogmákká” (id. mű: II. kötet, 319).