Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

11.3. Pillanatkép a teljes állami vagyonról, 2009

A privatizációs folyamat két évtizedes története során elsőként 1994-ben, és azután évről évre visszatérően az Állami Számvevőszék egyre erőteljesebben szorgalmazta az ún. egységes állami vagyonkataszter létrehozását.
 
„Az állami vagyon egészére kiterjedő vagyonmozgások kimutatásához azonban továbbra sincs olyan szervezet, ahol a változásokat folyamatosan követő nyilvántartás működne. Nem készült arról megbízható kimutatás, hogy mit ér az önkormányzatoknak átadott több tízezer épület, út, híd, vízmű-berendezés vagy mekkora értéket képvisel az a föld- és erdőterület, ami kárpótlási jegy fejében vagy esetenként minden ellenszolgáltatás nélkül került az egykori szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozóinak tulajdonába. [...] A vagyonmozgások összetevőiről a kellő differenciáltságú, makrogazdasági összefüggésekbe illeszthető és ellenőrizhető adatsorok hiánya megnehezíti a tulajdonszerkezet-változás átfogó értékelését és az ok-okozatok megértését. Fenntartja, sőt növeli a bizalmatlanságot” – olvashatjuk a Kovács Árpád számvevő-igazgató összeállításában 1994-ben készült, 31 oldalas összefoglaló értékelésben.
Vagy egy későbbi jelentésben: „Az állam kincstári vagyonának egészéről sem állnak rendelkezésre teljeskörűen megbízható információk. Hiányoznak adatok arról, hogy milyen értékek birtokában van az állam, azok milyen műszaki állapotban vannak, fenntartásuk, kezelésük milyen valós állami ráfordításokat igényelne.”1
 
A sok ismétlés nyomán a javaslat egyre mélyebben beivódott a döntéshozók gondolkozásába – úgyszólván pártállástól függetlenül. A szélsőbaltól2 a szélsőjobbig3 minden politikai erő alaposabb végiggondolásra nem is szoruló evidenciának tekintette, hogy lehetőség is, szükség is van egy olyan egységes nyilvántartásra, amely – úgymond – naprakész módon megmutatja, hogy mennyit ér az állam vagyona, vagy populista megfogalmazásban: mennyi vagyon maradt még „magyar tulajdonban”. Ezért az MNV Zrt.-re, mint újonnan létrejött szervezetre, nyomás nehezedett, hogy megindítsa a munkát.
Bármennyire logikusnak tűnik is első hallásra az egységesítés, a rendszerezés, „legyen minden egy helyen” követelés, amikor 2008 végére – pénzt és energiát nem kímélve – nagyjában-egészében megteremtették egy ilyen rendszer számviteli és informatikai alapjait, az MNV Zrt. vezetői már kezdték maguk is belátni, hogy milyen súlyos felelőtlenség volt „beígérni” a politikának és a közvéleménynek ezt a bizonyos naprakész vagyonkatasztert. Kb. 1 millió (!) vagyonelem tételes nyilvántartása ugyanis értelmetlen és megoldhatatlan – nagyjában és egészében ugyanolyan okok miatt, mint amelyekről a könyv 1. fejezetében a szocialista tervgazdálkodás első alapötlete, az „1 ország = 1 vállalat” koncepció alapján részletesen szóltunk (1.2.1.).4 És az sem véletlen, hogy a tervgazdaság időszakában sem Magyarországon, sem egyetlen más posztszocialista országban sem készült ilyen részletezettségű, az állam összes vagyonára kiterjedő vagyonkataszter. Egyrészt nem volt rá szükség, másrészt könnyen belátható, hogy a nem forgalomképes vagyontárgyak értékét elvileg sem lehet minden szektorra azonos módszert alkalmazva megállapítani.5
 
1: Az MNV Zrt. dokumentációja
2008 végén indult az ún. Egységes Vagyonnyilvántartási Rendszer (Everest) projekt, amelyet – több közreműködővel – az IFUA tanácsadó cég és az Idom 2000 Konzulens Zrt. készített. Ennek az 1,7 Mrd Ft-ra tervezett rendszernek az éves működtetési költsége is 300 M Ft felett lett volna. A projekt sok hónapos csúszásba került, ezért a 2009. évi beszámolót a 2010. május 31-i határidőig nem is lehetett az egységesített szoftverrel elkészíteni. (A három elődszervezet szoftvereit kellett „feléleszteni”.) A 2010-es kormányváltás után az MNV Zrt.-t szétdarabolták, így az Everest program folytatása értelmét is vesztette. Az MNV új vezetése ezért augusztus 23-án úgy döntött, azonnali hatállyal eláll a szerződéstől, és visszaállítja a szerződés megkötése előtti állapotot, majd később, 2011 októberében pert is indított az Idom ellen.6
 
2013 elején 384 M Ft összegű egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyert el az MNV Zrt. infokommunikációs technológia fejlesztésére. Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében megvalósuló fejlesztés célja az „Integrált Vagyonelem Keresési Rendszer” létrehozása. Ennek során mintegy 19,6 millió oldal vagyonelemekhez kapcsolódó dokumentum lesz majd digitálisan elérhető és kereshető.
A projekt befejezésének határideje 2014. február 28.7
 
Mi derült ki tehát 2008-ban, amikor az MNV Zrt. még csak belekezdett a vagyonnyilvántartási rendszer korszerűsítésébe?
 
1. Világossá vált, hogy valójában az MNV Zrt.-hez távolról sem került át minden állami vagyon, s ami jogi értelemben átkerült, abból is sok minden vagyonkezelésre visszakerült a szaktárcákhoz. Így valójában annak sem teremtődtek meg a feltételei, hogy naturáliákban kifejezett, komplett vagyonleltár – vagy más kifejezéssel: vagyonkataszter – készüljön.
2. Az állami vagyon nyilvántartása számos szakterület (szaktárca) hatáskörében volt, és onnan teljes mértékben kivenni sem lehetett. Így – például – nyilvánvalóan szükség van önálló természetvédelmi, vízgazdálkodási, halászati, erdészeti, vadgazdálkodási, szőlészeti, bányászati, közúti, műemléki, önkormányzati stb. nyilvántartási rendszerekre.
3. Még ennél is nagyobb gondot jelentett a naturáliákban ténylegesen nyilvántartott, nem társasági vagyon értékbecslése. Mi értelme van annak – például –, hogy tízmilliárd forintos nagyságrendben meghatározzák a Lánchíd vagy az Erzsébet híd értékét, miközben nyilvánvaló, hogy ezek sem elvben, sem gyakorlatban nem forgalomképes vagyontárgyak?8
4. Az is csak inkább zavart okoz, ha az egységes vagyonkataszterben – pénzben kifejezve – közös nevezőre került az állam részvényesi vagyona (pl. a Richter 25%-os részvénypakettje), ahol az érték napi pontossággal megmondható a BÉT napi jegyzései alapján,9 illetve az olyan forgalomképtelen vagyontárgyak, mint – a már említett – Lánchíd, az M5-ös autópálya vagy a televíziós műsorszóráshoz való koncessziós jog. E példák alapján könnyű belátni, hogy amennyiben egy pontos adathoz hozzáadunk egy becsült adatot, azáltal megint csak egy pontatlan, becsült adatot fogunk kapni.10
5. Problémaként merült fel, hogy amennyiben a valós piaci értékeket közelítő árakon kerül nyilvántartásba az állam teljes infrastruktúra-vagyona (pl. utak, hidak, csatornák, középületek), akkor ennek megfelelő arányú amortizációt is el kell számolni az államháztartás eredményszemléletű mérlegeiben. Az amortizáció viszont csökkenti a nemzetgazdaságban évről évre előállított hozzáadott értéket, vagyis évről évre kisebb mértékűnek fog adódni a GDP növekedése.
 
2: Az állami vagyon amortizációjának elszámolása
A problémát jól illusztrálja a következő példa: 40 ezer Mrd Ft-os állami vagyonnal és 30 ezer Mrd Ft/év GDP-vel számolva a 3%-os amortizáció 1200 Mrd Ft-tal, azaz 4%-kal csökkentené a GDP nagyságát. Még ennél is súlyosabb gondot okoz, hogy az MNV Zrt.-től vagyonkezelésbe adott társaságok és ingatlanok esetében a vagyonkezelési szerződésben megkerülhetetlen az amortizációról, illetve az állagmegőrzésről való rendelkezés. Ez a minisztériumok által használt épületek vagy a MÁV-ra bízott pályavasúti felépítmények esetében külön-külön is százmilliárd forintos nagyságrendű karbantartási kötelezettséget, illetve ennek megfelelő pénzügyi terhet jelent.
 
6. És végül: világossá vált, hogy egységes elvek szerinti vagyonkataszter összeállítása csakis a KSH feladata lehet, mert a statisztikusokat nem köti a számviteli törvény, amely más számbavételi rendszert ír elő a gazdasági társaságok, mint a költségvetési intézmények számára.
 
2009 elején az MNV Zrt. vezetői ott tartottak, hogy egy szűk kör átlátta a problémát, de arról sem nekik, sem a PM vezetőinek nem volt elképzelésük, hogy miként lehet ezt számvitelileg rendezni. De akármilyen komoly kétségek merültek is fel, a nagy erőfeszítéssel és sok pénzért előállított vagyonkataszterről valamit el kellett árulni. A végeredményt, a főösszeget – furcsa módon – először a sajtó útján ismertette Tátrai Miklós vezérigazgató. A lapok által idézett szavai szerint „a koronától a kátyúkig összesen 42 ezer Mrd Ft-nyi állami vagyon van”.11 Tátrai szerint ebben a kataszterbe az ingatlanok és a társasági vagyon mellett néhány egészen extrém vagyonelem is, így egy Zetor traktor, Trabant és egy arany foghíd is bekerült.
 
A vagyonelemek túlnyomó része olyan volt, amit nem lehet értékesíteni – és nem csak a foghíd ilyen.12 Szerepelt a leltárban 4000 km-nyi vasúti sín,13 több ezer kilométernyi út, gátak és hidak. Az összes ilyen, úgynevezett vonalas infrastruktúra értéke nagyjából 20 ezer Mrd Ft;14 18 ezer Mrd Ft az épületek és egyéb építmények értéke. A felkért szakértők 13 ezer Mrd Ft-ra becsülték az ún. kizárólagos állami vagyon (pl. föld méhének kincsei, frekvenciák) értékét. A nagyfokú bizonytalanság miatt ez a 13 ezer Mrd Ft-os becsült érték az MNV Zrt. nyilvántartásaiban – speciális vagyonelemek elnevezéssel – 3 Mrd Ft bekerülési értékkel szerepelt.
Az ingatlanok vagyonértékelésénél – földhivatali adatok alapján – a helyben szokásos értéket vették figyelembe, és hasonló volt a helyzet a mezőgazdasági termőterülettel (2,5 millió ha – a teljes terület egyharmada) és ezen belül az erdőkkel (1 millió ha, az ország erdővagyonának kb. 55%-a). Az utakat, autópályákat újra-előállítási értéken vezették be a kataszterbe, míg a működő 238 többségi állami tulajdonú céget, illetve a kisebbségi részesedéseket a legfrissebb vagyonértékelések alapján.15
 
Végül az történt, amire szinte senki sem számított: Tátrai Miklós vezérigazgató leváltásának az lett a formális oka, hogy a vagyonkataszter nem készült el időre, és adatai nem voltak megbízhatóak. De a vezérigazgatót nem ezért váltották le, hanem azért, mert az MSZP meghatározó politikai erői bűnbakot kerestek a sukorói telekcsere ügyében (9.5.11.) és az új pénzügyminiszter, Oszkó Péter számára nem volt fontos Tátrai megvédése. Az mindenesetre tény, hogy Tátrait rendkívüli felmondással távolították el16 a szervezet éléről, és a felmondás okai között kiemelten szerepelt az átadás-átvétel folyamatában bekövetkezett késedelem és a vagyonmérleg ügye is.17 Annyi következménye azonban volt a történetnek, hogy a 42 ezer milliárd forintos adatot a későbbiekben hivatalos dokumentumok szinte sohasem idézték.18
Mint utólag kiderült, 2009 volt az első és az utolsó év, amikor az állami vagyonkataszter egyidejűleg tartalmazta az állami vagyon teljes körét, melynek könyv szerinti értékét 15 ezer milliárd körüli értékben adták meg 2008 folyamán. 2009 folyamán ezeket az adatokat az MNV Zrt. apparátusa még pontosította, és figyelembe vette a 2009-ben történt vagyonváltozásokat is. Így állt elő a 2009. december 31-i mérleg. 2010 nyarán, a 2. Orbán-kormány ismét szétbontotta az állami vagyont: megint önálló lett a Nemzeti Földalap, és egy sor gazdasági társaság az MFB-hez került. Nézzük tehát, hogy mit mutatnak a 2008–2009. évi, vagyis a szétválasztás előtti adatok!
 
11.6. táblázat. Az MNV Zrt. és a Vagyongazdálkodási Tanács hatáskörébe tartozó állami vagyon nyilvántartási és becsült piaci értéken, 2008
 
Bekerülési értéken
Becsült piaci értéken
 
Mrd Ft
Befektetett eszközök (nem tárgyi)
1471
1469
Tárgyi eszközök
12 119
42 765
Forgóeszközök
1646
1646
[Mérlegfőösszeg]
15 236
45 880
Speciális vagyonelemek
3
12 942
ÖSSZESEN
15 239
58 822
Megjegyzés: A táblázat az ún. rábízott (vagy korábbi elnevezéssel: hozzárendelt) vagyon adatait tartalmazza, vagyis nem szerepel benne a vagyonkezelő szervezetek saját vagyona (pl. épületek, személygépkocsik, irodafelszerelések).
Forrás: MNV (2009b: 42).
 
11.7. táblázat. Az állami vagyon nyilvántartási és becsült piaci értéke, 2008 (december 31.)
Forrás: NVT 2008. évi beszámolója, 34.
 
11.5. ábra. Az MNV Zrt. és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács hatáskörébe tartozó állami vagyon szervezeti bontásban, 2008–2009
Megjegyzések: 2008. dec. 31-i állapot. Könyv szerinti érték. Az ábrázolás nem méretarányos!
 
A jövőben még várható privatizációs bevételek nagysága szempontjából fontos megjegyezni, hogy a 11.5. ábra – pontosabban az annak alapjául szolgáló, 2008. évi mérlegbeszámoló – két szempontból is félrevezető.
 
1. Az MNV Zrt. a társasági részesedéseket a tőzsdei cégek esetében valódi piaci értéken, az egyéb társaságok és üzletrészek esetében bekerülési értéken tartotta nyilván. Az 1029 Mrd Ft-nyi társasági részesedés jegyzetttőke-értéken számolva 545 Mrd Ft-ot ért.
 
2. Az MNV Zrt. sajátos számviteli politikája úgy rendelkezett, hogy a tartós állami tulajdon körében kerül nyilvántartásra minden olyan részesedés, amelynek értékesítéséről még nem született döntés a Vagyontanácsban. Más szóval az „értékesíthető részesedés”-ek soron nyilvántartott vagyon, azaz a 3,1 Mrd Ft-os érték – a vagyontörvény mellékletében megszabott korlátok között – tulajdonképpen tetszés szerint volt növelhető, illetve csökkenthető.19
 
Költségvetési intézmények kezelésében található vagyon. Számtalan egyedi bizonytalanság terheli a központi költségvetési szervezetek kezében lévő, vagyonra vonatkozó adatokat. Különösen – a vagyon 60%-át kezelő – Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ20 adataival volt nagy baj. A közutas szervezetek által jelentett adatok hiányosak, ellentmondásosak. Az MNV Zrt.-nek 2009-ben még nem volt tételes nyilvántartással alátámasztott valós képe ezen vagyoni kör vagyonkezelési helyzetéről. A mintegy 4100 vagyonelemre az MNV Zrt., illetve jogelődje 2005 óta nem kapott adatszolgáltatást. Miután a koncessziós szerződések részletezik a vagyongazdálkodási feladatokat, egyes koncessziós társaságok (M6 Duna Zrt., AKA Zrt.) nem szolgáltattak adatot a vagyonkataszterbe.
 
11.6. ábra. A központi költségvetési szervek kezelésében lévő vagyon, 2008 (Mrd Ft)
Megjegyzés: A központi költségvetési szervek kezelésében összesen 10 238 Mrd Ft-nyi vagyon volt a 2008. december 31-i könyv szerinti értéken készült kimutatás szerint. Földterülettel központi költségvetési szerv ekkor nem rendelkezett. A 2009. évi adat ettől lényegesen nem különbözött.
 
Egyéb vagyonkezelő szervezetek. A jogszabályok, igen kacifántos nyelven, külön rendelkeztek arról, hogy mely intézmények tekinthetők olyan állami vagyonkezelőnek, melyek vagyonát az MNV Zrt.-nek kellett nyilvántartania. Eszerint ebbe a kategóriába tartoznak a központi költségvetési szervnek nem minősülő természetes vagy jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, melyekkel az állami vagyon vagyonkezelésére az MNV Zrt. vagy annak jogelődje szerződést kötött.
A legnagyobb idetartozó szervezet a MÁV-csoport, amelyhez 370 Mrd Ft-nyi állami vagyon tartozott, őt követte a Budapest Airport (69 Mrd Ft), a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (67 Mrd Ft) és a négy regionális vízmű (összesítve 132 Mrd Ft). Azon viszont mindenki meglepődött, amikor a részletes és több éven át tartó számbavétel során kiderült, hogy összesen 264 intézmény tartozik ebbe az „egyéb” kategóriába. A legkülönbözőbb jellegű szervezetek találhatók a listán, mint például a Magyar Református Egyház, a Győri Dózsa Sportegyesület, a Gánti Vértes Vadásztársaság stb. Összességében ezeknél a szervezeteknél 3139 Mrd Ft-nyi vagyon volt valamiféle vagyonkezelési megállapodás szerint. Hogy ez az adat mennyire tekinthető megbízhatónak, arra csak következtetni lehet. Például abból a tényből, hogy a 264 elemű listán voltak olyan állami intézmények, mint a Cziráky Kastély Alapítvány, amely a 2008-as összesítés szerint utoljára 2001-ben adott leltári beszámolót az MNV Zrt. jogelődjének, a KVI-nek.
 
11.7. ábra. Az egyéb vagyonkezelő szervezetek kezelésében lévő vagyon, 2008 (Mrd Ft)
 
Termőföld, erdő és egyéb természeti kincsek. Az állami tulajdonú külterületi föld összesen 2,5 millió hektár, melyből a NFA vagyoni körébe 2010 májusában 1,9 M ha mezőgazdasági földterület tartozott. E terület legnagyobb része erdő és szántó. Az MNV Zrt. közvetlen kezelésében 460 ezer ha volt található, míg valamilyen vagyonkezelésben 1,4 M ha-t hasznosítottak. Az NFA vagyoni köre és az állami tulajdonú termőföld köre közötti 30%-nyi különbség (lásd 11.8. táblázat) két okból adódott:
  • Nem tartozott az NFA vagyoni körébe az a termőföld, melyet országos közút építése céljából szerzett meg a magyar állam.
  • A 2,5 M hektáros térmérték a magyar állam tulajdonával érintett ingatlanok teljes nagyságát tartalmazza, nem csak a tulajdoni hányadra eső területnagyságot. Az MNV Zrt. adatai viszont csak a magyar állam tulajdoni hányadának megfelelő területnagyságot és az NFA vagyoni körét tartalmazták a számviteli szabályoknak megfelelően.
 
11.8. táblázat. Az NFA vagyoni körébe tartozó földterület, 2008
Művelési ág
Terület (1000 ha)
Aranykorona-érték
Érték (Mrd Ft)*
Szántó
365,2
8 194 419
103,47
Gyümölcsös
6,6
221 188
2,8
Kert
0,2
5222
0,1
Szőlő
3957
205 212
2,78
Gyep
263,2
1 799 306
47,79
Erdő
1043,3
4 513 040
393,82
Fásított terület
355,4
1353
0,07
Halastó
10,6
0
4,04
Nádas
20,6
270 219
6,1
Kivett
105,3
0
35,39
Vegyes**
102,6
1 422 336
31,14
ÖSSZESEN
1922,0
16 632 297
627,49
Megjegyzések:
* Az NFA vagyoni körébe tartozó ingatlanok nyilvántartási értéke alapján.
** Osztatlan közös tulajdonú ingatlanok.
Forrás: MNV (2009b: 41).
 
A magántulajdonban lévő termőföld értékre vonatkozóan csak a szaksajtó becsléseire tudunk hivatkozni. Egy internetes portál 2010-ben a 4 millió hektár magántulajdonú szántóföld piaci értékét 2500 Mrd Ft-ra becsülte.21
 
11.9. táblázat. A magyar állam tulajdonában lévő, a Nemzeti Földalapba tartozó termőföld-ingatlanok kimutatása, 2012
Megnevezés
Terület
(1000 ha)
Szántó
876,06
Kert
0,58
Gyümölcsös
18,77
Szőlő
14,88
Gyep
340,59
Erdőtervezett terület
1146,33
Tényleges erdőterület
1071,14
Nádas
23,98
Halastó
10,71
Művelés alól kivett terület
144,83
Földterület összesen
2576,73
Forrás: http://www.mnvzrt.hu/kozerdeku_adatok/szervezeti_szemelyi_adatok/gazdalkodo_szervezetek/nyilvantartasok/agrar (2012. febr. 26-i letöltés).
 
Az előző táblázatok alapján fontos hangsúlyozni, hogy bő két évtizeddel a privatizáció megkezdése után Magyarországon az erdőterületek több mint a fele (58%) még mindig állami tulajdonban volt. Ami privatizáció történt, az 1993–98 között ment végbe. Az állami erdőkből 200 ezer hektár, a tsz-ek által birtokolt erdőkből 500 ezer hektár ment át magántulajdonba – elsősorban a kárpótlási folyamat részeként.22 Az erdőtulajdonosok száma nagyságrendileg 20 ezer körül volt a 2000-es évek elején. Mindez azonban nem tekinthető különleges magyar sajátosságnak. Azokban a kelet-európai posztszocialista országokban, amelyekről vannak adatok, elmondható, hogy hasonló a helyzet. Lengyelországban 82%, Bulgáriában 77%, Romániában 66%, Csehországban 61%, Szlovákiában 42% volt az állami tulajdon részaránya.23
 
11.10. táblázat. Az MNV Zrt. rábízott vagyonában szereplő speciális vagyonelemek, 2008
 
Az állam kizárólagos tulajdonát képező kincstári vagyon
Becsült piaci érték (Mrd Ft)
1
Ásványi nyersanyagok
9227,0
2
Geotermikus energia*
3622*
3
Koncessziós szerződések összesen
15,7
4
Hírközlési frekvenciák és azonosítók
77,8
5
Légtér
0
6
Vízkészlet (felszíni, felszín alatti)
n. a.
7
Kizárólagos vagyon értéke összesen
12 943
Megjegyzések: Az MNV Zrt. ezeket az adatokat az ún. Kincstári Vagyon Kataszterben tartotta nyilván – úgy és abban a formában, ahogyan azt a KVI elkészítette és 2003-tól változás nélkül érvényesnek tekintette. (Erre azért volt mód, mert a KVI-nek nem kellett ezeket az adatokat az éves beszámolóban publikálnia.) 2008 folyamán az adatokat az MNV Zrt. legjobb tudomása szerint újraértékelte, de több fontos tétel felbecsüléséhez (5. és 6.) semmiféle értékelési elv, illetve adatforrás nem állt rendelkezésre.
A 12 943 Mrd Ft-os végösszeg az MNV Zrt. beszámolóiban 3 Mrd Ft bekerülési értékkel szerepel.
* Hévízkészlet-alapon, 1 ezrelékes kihasználást feltételezve, 2005-ös felmérés alapján. Teljeskészlet-alapon számolva a becsült érték sokkal nagyobb, 60 924 Mrd Ft.
Forrás: MNV (2009b: 42).
 
3: Az állami vagyon értékét nem lehet megbízhatóan megbecsülni
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a 10.10. táblázat minden egyes sora jogi és közgazdasági feltételezésekre épített, durva becsléseken alapul. Néhány éves késéssel az MNV Zrt. apparátusa, és ami bizonyára ennél is fontosabb, a Pénzügyminisztérium szakapparátusa is belátta, hogy ezen adatok valódiságáért nem tudnak felelősséget vállalni. A rábízott vagyon 2012. évi beszámolójában erről a dilemmáról a következőket írták:
 
„Az MNV Zrt. a 2008. évi rábízott vagyon beszámoló készítése során megkísérelte e vagyonkategória naturáliákban és értékben kifejezett ismérveit meghatározni. A közutakra és építményeire, a műemlékekre, valamint vasútra és építményeire igaz, hogy azok szerepelnek vagy a KVK vagyonkezelésbe adott moduljában, vagy az MNV Zrt. által közvetlenül kezelt vagyonelemek között. Az értékelés ezért csak az ily módon le nem fedett kategóriákra terjedt ki. Az értékelés során felhasználásra kerültek a KVK Kizárólagos vagyonelemek modulból elérhető adatok, valamint, amennyiben rendelkezésre állt, a szakmai szervezetek (pl.: Magyar Geológiai Szolgálat, Nemzeti Hírközlési Hivatal) jelentései. Adathiány miatt jelenleg nem volt mód a Légtér, valamint a Vízkészlet értékelésére. Módszertan tekintetében az értékelés – több lehetségesen alkalmazható módszer közül – a várható hozam alapján történő értékelést és inflációs korrekciók alkalmazását választotta.
Tekintettel azonban arra, hogy az így kapott értékelés (1) nem tekinthető teljes körűnek, (2) nem felel meg minden tekintetben a beszámolót alátámasztó mérleg analitika követelményeinek, (3) az MNV Zrt. rábízott vagyon más bemutatott elemeihez képest nagyságrendileg igen jelentős értéket képvisel, az MNV Zrt. – a könyvvizsgálóval történt egyeztetést követően24 – úgy döntött, hogy e vagyonelemeket értékkel nem szerepelteti az éves beszámoló mérlegében.”25 Mindezt persze előre is tudni lehetett – már akkor is, amikor az Állami Számvevőszék 1994-ben belekezdett a „az egységes nemzeti vagyonkataszter” létrehozása érdekében majd’ két évtizeden át folytatott, populista kampányába.
 
Mindezen fejlemények azonban nem akadályozták meg, hogy egy másik állami szervezet, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának nyomására 2013 őszén az MNV Zrt. egy fentihez hasonló, nyilvánvalóan eleve értelmetlen projektbe kezdjen bele. Ezúttal az ötlet az volt, hogy az MNV Zrt. nyilvántartásaiba illesszék bele a magyar állam tulajdonában lévő szellemi vagyon értékét.26
 
1 ÁSZ (1994c: 11–12), kiemelések az eredetiben.
2 Cser Ágnes, az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) főtitkára 2007 januárjában így nyilatkozott az Echo TV-nek: „Az elmúlt tizenhat évben tartósan és súlyosan felborult a társadalom és a hatalomgyakorlók között az egyensúly. Ez bizonyítható a munkahelyek elvesztésében vagy például abban is, hogy a Magyarországon bejegyzett üzleti biztosítók és bankok adózás előtti nyeresége a legmagasabb az Európai Unióban. Ez a szabályozás gyengesége. Vagy: az állami tulajdonról, amikor 1990-ben a rendszerváltás volt, nem készült felmérés, vagyonkataszter, értékelés...” (http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=70469).
3 Homoki János (FKgP) országgyűlési képviselő 1995. ápr. 25-én a plenáris ülésen a következőket mondta: „A Független Kisgazdapárt sajnálattal állapítja meg, hogy a privatizáció 5. évében a szociál-liberális kormánykoalíció hivatalba lépése óta eltelt 9 hónapban még nincs számba véve az állam tulajdonában lévő privatizációs vagyon tárgya, terjedelme és értéke. Az állami tulajdonról még nincs egy egységes, pontos vagyonmérleg. Ennek hiányában a kormány úgy dönt, hogy nem ismeri a vagyoni kört, amiről döntenie kell. Nem ismeri a tényleges értéket, ami az eladási ár reális alapja lehet. [...] A pontos vagyoni kimutatás hiánya teremti a zűrzavart, a lehetőséget a zavarosban halászóknak és a korrupciónak. [...] Miért tartja fontosnak ezeket a nyilvántartásokat a Független Kisgazdapárt? Ezek, ha kezdettől fogva léteztek volna, nem lehetett volna egy lóért venni és bagóért eladni az országot – ahogy ez a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács vitafórumán elhangzott. Nagyon szomorú viszont, hogy az elmúlt 9 hónap alatt a jelenlegi kormány nem ismerte fel, amit az előző kormány négy év alatt sem akart felismerni: valahogy meg kellene akadályozni, hogy továbbra is szétlopják az országot. A nyilvántartási rendszer jelentette volna az első lépést ezen az úton. Úgy látszik, a Független Kisgazdapártra vár ennek a munkának az elvégzése. Félünk, addigra már nem lesz vagyon, amiről kimutatás készíthető! Egy dolog azonban vigasztal bennünket. A tolvajok és rablók meglesznek a vagyonnal együtt!” (http://www.parlament.hu/naplo35/075/0750307.htm).
4 Az 1 milliós adat az MNV Zrt. vezérigazgatójának abból a leveléből származik, amit az ÁSZ (2009) súlyos elmarasztaló jelentésére írt válaszként. „A több száz vagyonkezelő és a vagyonkezelésükben lévő 800 ezer – 1 millió db vagyonelem tételes ellenőrzése – amelyet a jelentés hiányosságként jelöl meg – a jelenlegi működési feltételek között gyakorlatilag lehetetlen feladat” – írta a Bihary Zsigmond ÁSZ-főigazgatónak Kamarás Miklós MNV Zrt.- vezérigazgató (id. mű: 1. sz. melléklet melléklete, 16).
5 E könyv szerzője, mint az ÁPV Zrt. FB, majd az MNV Zrt. EB tagja, 2007-től kezdve számtalan alkalommal elmondta e testületek jegyzőkönyvezett ülésein, és a felelős döntéshozóknak négyszemközt is, hogy az egységes vagyonkataszter elkészítése irányában tett erőfeszítések megnyugtató eredményt nem fognak hozni, de napvilágra hoznak majd olyan problémákat, amelyek kezelésére nincs sem jogi alap, sem politikai, sem forintmilliárdokban kifejezhető anyagi erő. Mindennek semmi foganatja nem volt, az Állami Számvevőszék álláspontjával senki sem mert szembehelyezkedni.
6 www.origo.hu, 2010. nov. 11.; http://www.mnvzrt.hu/sajtoszoba/_/_/sajtokozlemenyek/20111025.html
7 http://www.mnvzrt.hu/felso_menu/hireink/sajtoszoba/20130322.html
8 Franciaországban ezt a problémát úgy oldották meg, hogy a műemlékek jelentős részét 1 € szimbolikus értéken tartják nyilván. Ez az államháztartás mérlegeiben szereplő értéke annak a 96 felbecsülhetetlen értékű katedrálisnak, amelyek tulajdonjogát az állam több mint 100 évvel korábban vette át a katolikus egyháztól (The Economist, 2014. jan. 11.).
9 Pontosabban szólva még ez sem igaz. A magyar állam tulajdonában ugyanis 25% + 1 szavazatnyi részvény van, és ennek a piaci értéke több – de nehezen megmondható, hogy mennyivel több –, mint a tőzsdei kapitalizáció 25%-a.
10 A problémát jól illusztrálja az ismert vicc is. „Az ötéves Pistike a múzeumban megkérdezi az öreg múzeumőrt: –Bácsi kérem, hány éves ez a mamutagyar? – 1 millió 17 – hangzik a válasz. – Honnan tetszik ezt ilyen pontosan tudni? – kérdez vissza a gyerek. –Nagyon egyszerű. Amikor 17 évvel ezelőtt idejöttem a múzeumba dolgozni, azt mondták nekem, hogy 1 millió éves.”
11 www.index.hu, 2009. febr. 23. Ez az érték – illetve az ennél pontosabb 42 766 Mrd Ft-os adat – már tartalmazza a nemzetközi pénzügyi válság hatásaként becsült értékvesztést, amit az MNV Zrt. 2009 februárjában vezetett át a könyvein. Ez az érték szerepelt az NVT 2008. évi beszámolójában is (id. mű: 34). A korábbi, 2009. január 15-i állapot szerint a magyar állam vagyona 45 114 Mrd Ft-ot tett ki, becsült piaci értéken.
12 A foghíd nyilvánvalóan örökös nélkül elhunyt magánszemélyek hagyatékából került az MNV Zrt.-hez. Egy valamivel későbbi, 2010. december 31-i állapotot tükröző beszámoló szerint az állami öröklésből származó vagyon kb. 4000 ingatlan, és ennél is sokkal több vagyonelemből állt. Az ingatlanok nettó nyilvántartási értéke 3 Mrd Ft, az ingó vagyoné 59 M Ft volt. Ebben a listában van is voltak egzotikus tételek: kecske, aranyrúd, Dinnyés Lajos autója stb. (ÁSZ 2011: 65).
13 A MÁV-csoport tulajdonában, illetve kezelésében álló vagyontömeg naturális formában történő nyilvántartása önmagában is hatalmas feladat. Már a fentebb idézett 4 ezer km-nyi vasútisínpálya-adat is problematikus, hiszen köztudomású, hogy a magyar vasúti hálózat hossza közel 8 ezer km. Ellentmondások tömege mutatható ki a MÁV ingatlanjai körül is. Ezeket az 1993. évi társaságosítás során kellett volna rendezni, de a folyamat csigatempóban haladt a következő évtized során. A MÁV saját számviteli nyilvántartása szerint a vasút országszerte 128 ezer ingatlan felett rendelkezik, ebből 109 ezer épület vagy valamiféle építmény, a többi földterület. A földhivatali nyilvántartás szerint viszont a MÁV nevén mindössze 16 ezer ingatlan szerepel, és ebből csak 9,5 ezer van a vasúttársaság tulajdonában, a többi ingatlan tulajdonosaként a magyar állam van bejegyezve. NSZ, 2011. márc. 21.
14 Vonalas létesítményeknek tekintjük azokat a létesítményeket, melyek egyik irányú kiterjedése sokszorosa a másik irányú kiterjedésnek. 2010-ben 71 vagyonelem fajta tartozott ebbe a kategóriába. A 71 vagyonelemfajta kb. 73 ezer darab vagyonelemet foglalt magában az MNV nyilvántartásai alapján. Lásd Váry András (MNV Zrt.) előadása a Közlekedési Vagyongazdálkodási Napok Konferencián 2012. május 9-én.
15 Az olvasóban joggal merülhet fel a kérdés, hogy ezek a fentebb idézett nagyságrendek – a 42 ezer, illetve a 15 ezer Mrd Ft – miként aránylanak a teljes nemzeti vagyonhoz. Erre a kérdésre a válasz az, hogy nincs mód a közvetlen összevetésre. A KSH által piaci értéken becsült nemzetivagyon-adat a bruttó eszközállományra vonatkozik, vagyis csakis a kézzelfogható, újratermelhető javakra – a termőföldre például nem. Ennek értéke 2008-ban kb. 170 ezer Mrd Ft volt. A szerző saját becslése Stark (2009: 76) adata alapján.
16 Egyébként fontos adalék ehhez a történethez, hogy az MNV Zrt. működésének első 18 hónapja során nemcsak a vezérigazgató bukott meg, de „elhasznált” a szervezet két pénzügyi-gazdasági vezérigazgató-helyettest is. A harmadik vezérigazgató-helyettes éppen a 2008. évi mérlegbeszámolók elkészülte és – nagy viták nyomán megtörtént – elfogadása után állt munkába.
17 A késedelmet az ÁSZ is kifogásolta. Ennek alapján több jobboldali civil szervezet, illetve magánszemély is feljelentést tett az ügyészségen (Budai Gyula, Civil Összefogás Fórum (CÖF) stb.). Hasonló vádakat fogalmazott meg az a közös közlemény is, amelyet nyilvánvalóan a CÖF kezdeményezésére – többek között – a CÖF, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Százak Tanácsa és az Asszonyok a Nemzeti Egységért mozgalom is aláírt. Ugyanez a gondolat jelent meg a Patrióták a Gazdaságért és a Közjóért Egyesület felhívásában is, amely – egyebek között – ilyen megfogalmazásokat tartalmazott: „Mindannyiunk, a magyar emberek, azaz a nemzet vagyona nem lehet szűk oligarchiák pókerjátékának eszköze.” Ezekről a fejleményekről a jobboldali sajtó folyamatosan és részletesen beszámolt. Végeredményben ezek az akciók is hozzájárultak az állami vagyonkezelő szervezet, illetve a privatizációs folyamat delegitimizálódásához. Ez is volt a tiltakozók célja. Lásd MTI, 2010. máj. 7., MNO, 2010. máj. 7., MH, 2010. máj. 8., 12.
18 Fontos kivétel azonban az ÁSZ (2010)-jelentés, melynek 10. oldalán ez olvasható: „Az MNV Zrt. számítása alapján a vagyon kalkulált piaci értéke 2008-ban 42 800 Mrd Ft volt.”
19 Ezt a megoldást egyébként nem az MNV Zrt. vezetése találta ki, utolsó éveiben hasonló számviteli politikát folytatott az ÁPV Zrt. is.
20 A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézménye, elsődleges feladata a fejezeti kezelésű közutas-előirányzatok és a hazai útvagyon kezelése, a közlekedési szakma koordinációja.
21 http://ingatlan.net/magazin/2010/05/tizszeres-keresletbovules-es-jelentos-aremelkedes-varhato-ha-jovore-megnyilik-a-termofold-piac/
22 UNECE (2010: 38).
23 UNECE (2010: 14–18).
24 Ez a látszólag semleges megfogalmazás valójában azt takarja, hogy a könyvvizsgáló csak korlátozó záradékkal fogadta el az MNV Zrt. rábízott vagyoni beszámolóját. Valójában a könyvvizsgáló nemcsak a becsült piaci érték adatát nem fogadta el (nem is kellett, hiszen a társaság ezt az adatot nem is publikálta), hanem egy sor más mérlegadatot sem. Ezeket két oldalon keresztül sorolta.
25 MNV Zrt. (2013: 48).
26 MN, 2013. nov. 11. A tervekről nyilatkozó Bendzsel Miklós szerint a szellemi vagyonnyilvántartást a Jedlik Ányos-terv keretei között készítik. A hosszú távú terv pedig az, hogy közép-európai technológiai tőzsdét hozzanak létre.
Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 102 3

Adózás

Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave