Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések


11.9. FÜGGELÉK: A követelések és a kötelezettségek nyilvántartása az ÁPV Zrt. könyveiben

 
Követelések nyilvántartása
 
Az ÁPV Zrt. bruttó és nettó értéken tartotta nyilván a követeléseit. A bruttó követelések nettó követeléssé való átértékelésének fő szempontja a partner fizetési képességének minősítése volt. Ehhez az értékeléshez kapcsolódóan végezték el a követelések számlánkénti, lejárat szerinti csoportosítását, kategóriákba sorolását. Az egyéb nem számlázott követeléseknél, mint a peres eljárások, kezességvállalás stb., a vagyonkezelő egyedi elbírálás alapján értékelte át a követeléseit. Az ÁPV Rt. vagyonmérlegében a nettó követeléseket szerepeltette. A nem számlázott követelések esetében az értékelés irányelvei az alábbiak voltak:
  • végelszámolás alatt álló társaságok esetében 100% (feltételezve, hogy a vagyon fedezetet biztosít a kötelezettségekre);
  • felszámolás alatt állók esetében, ha nincs a felszámolótól információ, 0%, egyébként a felszámoló által közöltek szerinti érték;
  • az állami tulajdonú társaságokkal szembeni követeléseket (ellenkező határozat hiányában) 100%-on értékelte az ÁPV Rt.
 
Kötelezettségek nyilvántartása
 
Az ÁPV Zrt. kötelezettségeit két fő csoportba sorolta:
  • mérlegben szereplő kötelezettségek (normatív),
  • mérlegen kívüli kötelezettségek („függő”).
 
A normatív körbe sorolt kötelezettségek esetében ismert volt a kötelezettség tartalma, jogosultja, a kötelezettség esedékessége és összege. A várható kötelezettségek körébe kellett sorolni a normatív kötelezettségeket meghatározó ismérvekkel nem rendelkező kötelezettségeket. Ezek olyan múltbeli, illetve folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, várhatóan felmerülő fizetési kötelezettségek voltak, amelyeknek az összege vagy esedékességének időpontja még bizonytalan volt, ezért mérlegtételként nem voltak szerepeltethetőek.
 
A várható, mérlegen kívüli kötelezettségek a következők voltak:
  • Függő kötelezettségek körébe kellett sorolni az olyan múltbeli, illetve folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, várhatóan felmerülő fizetési kötelezettségeket, amelyeknek az összege vagy az esedékességének időpontja még bizonytalan volt, ezért mérlegtételként nem voltak szerepeltethetőek. Ezeket a vagyonkezelő gyakran vitatta, de egyúttal nyilván is tartotta, mert bírósági döntések nyomán normatívvá válhattak, mint ahogy arra már többször is volt példa.
  • A biztos jövőbeni kötelezettségek olyan visszavonhatatlan kötelezettségek voltak, amelyek a mérleg fordulónapján már fennálltak, de a szerződések teljesítése még nem történt meg (pl. határidős ügyletekből következő fizetési kötelezettség stb.).
 
A kötelezettség aktuális nagysága a törvény szerinti mérték és az adott időszakig megtörtént rendezések különbsége. A mérlegben a kötelezettségek alapértékén felül – a kötelezettség típusától függően – annak megnyílásától a fordulónapig számított évi 20%-os mértékű kamata is beszámításra került. Az ÁPV Zrt. kötelezettségei túlnyomó részben a privatizációs tranzakciók következményei voltak. Ezeket a vagyonkezelőnek törvények, kormányhatározatok, szerződésben vállalt kötelezettségek, bírósági döntések stb. alapján kellett teljesítenie.
 
A normatív kötelezettségek fontosabb fajtái az alábbiak voltak:
  • gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati kötelezettség,
  • önkormányzati járandóságok belterületi földek után (az 1989. évi XIII. tv. és az 1992. évi LIV. tv. alapján),
  • alapítói jog alapján járó önkormányzati járandóság,
  • privatizációs ellenértékhányad- (PEH) fizetési kötelezettség,
  • villamosenergia-ipari dolgozók járandósága,
  • szállítók, vevői előlegek,
  • bánatpénz,
  • egyéb egyedi kötelezettségek.
 
A függő kötelezettségek fontosabb fajtái az alábbiak voltak:
  • garanciák, kezességek, privatizációs szerződések alapján fennálló kötelezettségek,
  • konszernfelelősség,
  • jogszavatosság alapján fennálló kötelezettségek,
  • kereskedelmi szavatosság alapján fennálló kötelezettségek,
  • környezetvédelmi garanciák,
  • vagyonkezeléshez kapcsolódó garancia,
  • az elvont vagyon utáni kezesség,
  • az ún. „reverzális levelek” alapján fellépő kötelezettség,
  • egyéb kötelezettségek.
 

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 102 3

Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave