Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

12.4.4. A magyar nagytőke szerepe a privatizációban

Magyarok, exmagyarok és nem magyarok. 1989 előtt arra nem gondolt senki, hogy a szocialista tervgazdaság romjain épülő piacgazdaságban a legeredményesebb nagyvállalkozók javarészt olyan exmagyarok lesznek, akik Amerikából, Nyugat-Európából vagy éppenséggel Erdélyből települtek át Magyarországra, s akik meggazdagodásukat éppen külföldi tapasztalataiknak és kétlaki státuszuknak köszönhették (8.3.2.). Ezek a külföldről hazatért vállalkozók sokkal jobb teljesítményt nyújtottak, mint azok, akik az 1970-es évek második felétől kezdve a hazai második gazdaságban működtek.

6: Jobb lett volna…

Halála előtt nem sokkal Kemény István, a magyar szociológia kiemelkedő alakja tömören és nagyon találóan fogalmazta meg az utókor ítéletét e tárgyban: „Jobb lett volna, ha Magyarországon az elmúlt 17 év úgy zajlott volna, hogy a magyar vállalkozók által félretett pénzekből lehet kapitalizmust csinálni, de kiderült, hogy amit félre tudtak tenni, az nagyon kevés, és kiderült, hogy ennek a rétegnek sem a szakértelme, sem a mentalitása nem volt megfelelő, ezt Magyarországon nem lehetett megszerezni.”1

Az pedig csak az egykori titkosszolgálati listák kiszivárgásakor, 2005 után vált sejthetővé, hogy a külföldről 1989 után visszatért magyar üzletemberek egy része valójában a magyar titkosszolgálatok külföldön dolgozó ügynöke volt.2

Az ő rendszerváltás utáni üzleti sikereik részben ezekkel a régről ápolt kapcsolatokkal is összefüggtek. Az is nagyjából sejthető, hogy ezek az emberek, akik 1945-öt követően a legkülönbözőbb időpontokban és a legkülönfélébb módokon hagyták el Magyarországot, azzal a megbízással telepedtek le külföldön, hogy vállalkozásokat indítva, beépülve az ottani üzleti életbe, megszerezve az adott ország állampolgárságát, ipari és katonai kémkedést folytassanak Magyarország és az egész szocialista tábor számára, segítsenek a COCOM-lista kijátszásában (1.1.3.), szabadon felhasználható pénzeszközöket „termeljenek” a magyar titkosszolgálatok számára és általában segítsék az alkalmanként kiutazó titkos ügynököket. Magától értődőnek tűnik, hogy ezek a vállalkozók kaptak Budapestről némi anyagi támogatást az induláshoz, és az is feltételezhető, hogy az 1989-et követő politikai átrendeződés és zűrzavarok idején ezek a „nyugati” üzletemberek többé-kevésbé okkal és joggal tekintették immár saját magánvagyonuknak mindazt, amit az évek, évtizedek során a saját nevükön vagy joint venture-ként regisztrált vegyesvállalatokban felhalmoztak. Tíz-húsz sikeres év után ilyen anyagi és kapcsolati háttérrel hazatérve Magyarországra komoly üzleti vállalkozásokba lehetett fogni, illetve folytatni lehetett a külföldön már elkezdett vállalkozást.

7: Ügynökök, besúgók és más titkos szolgák

Az SZDSZ véleménye – utólag: „A biztonsági apparátusokból kiszoruló emberek megjelenése a magánpiacon nem csupán azt jelenti, hogy az „elbocsátott légió” egyes tagjai gazdasági vállalkozásokban kamatoztatják szakértelmüket, hanem hogy komoly anyagi háttérrel már olyan vállalkozások is létrejöttek, melyeket a közvélemény alternatív titkosszolgálatnak tekintett. E vállalkozásoknál nemcsak az információáramlás nem legitim csatornáinak fenntartásáról, hanem alternatív megbízások önálló elvégzéséhez szükséges magánhírszerzési kapacitások megteremtéséről volt szó.”3

Egyebek között ez a megfontolás is magyarázta, hogy az SZDSZ megalakulásától megszűnéséig folyamatosan napirenden tartotta az ügynökkérdést és követelte az 1990 előtt ügynökként, hálózati személyként stb. dolgozó személyek nevének teljes körű nyilvánosságra hozását. Ez máig nem történt meg. Ebben az ügyben az egyetlen újszerű fejlemény az volt, amikor 2014-ben Németh Miklós volt kormányfő egy nyilvános megszólalása során azt állította, hogy „az egyetlen hiteles ügynöklista Moszkvában van mind a mai napig. [...] A magyar történészek is csak akkor ismerhetik meg a teljes igazságot, ha az orosz fővárosban feloldják a titkosítást” – tette hozzá.4

Meglepő módon ugyanezt állította az ügynöklistákról Kövér László, aki 1998 és 2000 között a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli volt. „Nincsenek és nem is voltak ilyen ügynöklisták. A szelekció és differenciálás nélkül nem lehet ezt a kérdést rendezni” – mondta 2015 nyarán egy nyilvános pódiumvitán.5

Hasonlóképpen szoros kapcsolata lehetett a magyar és más baráti titkosszolgálatokkal számos nagyvállalat vezetőjének (pl. a külkereskedelem területén, az elektronikai iparban, a számítástechnikában, a telekommunikációban és egyes pénzintézeteknél6), illetve a minisztériumok és más főhatóságok nemzetközi kapcsolatok osztályán dolgozó felső vezetőknek.7 Közülük is sokan átmentek a magánszférába, és ott gazdagodtak meg, de nem kevesen voltak azok, akik a helyükön maradtak, és menedzseri pozícióból tettek szert számottevő vagyonra, befolyásra. De mindez ma még javarészt megíratlan történet, s nagy valószínűséggel még további éveket, évtizedeket (?) kell várni a nevek és az összefüggések megismeréséig.

Egyáltalán nem volt előre látható, hogy a rendszerváltás után a legnagyobb magyarországi magánvagyonnal rendelkező üzletemberek egy része „100%-os külföldi” lesz.

Hosszú időn át a leggazdagabb Magyarországon élő üzletember az egykori szovjet gázipari minisztérium volt funkcionáriusa, Megdet Rahimkulov volt. Az 1996-ban Budapesten megtelepedett orosz mágnás először a Gazprom cég képviselőjeként lett fontos szereplője a magyar gazdaságnak. 2007 végén viszont – családi vállalkozásain keresztül – már 100%-ban tulajdonolta az egykor Gazprom-alapítású ÁÉB bankot, egy időben meghatározó részesedése volt a BorsodChemben, a Zalakerámiában, 5-10%-ot birtokolt az OTP-ben és a Molban stb. Így hihetőnek tűnik az a nyilatkozata is, melyben saját magyarországi vagyonát 2005 végén 200 Mrd Ft-ra taksálta. Ehhez képest az akkori második helyezett, Csányi Sándor magánvagyona szinte szerénynek tűnt (kb. 60 Mrd Ft). 2008-ban Rahimkulovnak elege lett Magyarországból: visszaköltözött Oroszországba, vagyonának itt maradt, kisebb részét Magyarországon felnőtt gyermekeire, Ruszlánra és Timurra, bízta.8 2020-ben a Rahimkulov testvérek – a magánszemélyek között – az OTP és a Mol legnagyobb tulajdonosai voltak. 2019 végén kettőjük magyarországi vagyonát 570-580 Mrd Ft-ra becsülte a szaksajtó.9 Nem teljesen bizonyított hírek szerint ők a tulajdonosai az óbudai Symbol szórakozóhelynek, a belvárosi Fáklya Klubnak, az egykori Otthon Áruháznak stb. 2023 tavaszán ők vásárolták meg a rózsadombi Korda-villát a Korda házspártól.
2006-ban, egy évtizeddel Rahimkulov után egy ukrán üzletember, Dmitrij Firtas jelent meg a magyar energiapiacon, és ő is hamar fontos piaci pozíciókat szerzett. Egyebek között gáz-nagykereskedelmi céget működtetett, és Nyírtasson új, gáztüzelésű erőmű építésébe kezdett.10 Az ő szerencsecsillaga 2009-ben aláhanyatlott – lehet, hogy minden magyarországi vagyonát elvesztette (6.2.4.).11 1994-ben telepedett le Magyarországon Igor Jankovszkyi is, akinek akkoriban Ukrajnában volt a legfontosabb vállalkozása – egy hatalmas műtrágyagyár. Később más üzletágakra koncentrált, így például zöldmezős beruházásként 2012 és 2021 között megépített egy 8 emeletes magánkórházat, a budapesti Duna Medical Centert.12
2007-ben egy Oroszországban gyors sikereket elérő légitársaság-tulajdonos, Borisz Abramovics 200 M Ft-ért, valamint a hitelfedezet átvállalásáért és a tőkeemelés ígéretével megszerezte a Malévet. Voltak olyan hírek is, hogy meg akarta venni a FTC labdarúgócsapatát, valamint a Pécs melletti pogányi repülőteret is. Ezekből végül nem valósult meg semmi. A Malévet sem sikerült talpra állítaniuk, s miután a vásárláshoz felvett hitelek fedezetét a Malév-részvények adták, 2009 januárjában a Malévben az orosz Vnyesekonombank (VEB) vette át az irányítást. A bank ezt követően visszahívatta a magyar légitársaság igazgatóságából Abramovicsot. Ettől függetlenül Abramovics nem adta fel magyarországi terveit, Budapesten, a XII. kerületben nagy villát is építtetett. Két évvel később a Malév üzlettel kapcsolatban Abramovics ellen Moszkvában 40 millió dolláros kártérítési pert is indított a VEB, de a tárgyaláson az orosz üzletember azon a címen nem jelent meg, hogy Magyarországon lakik.13
Az osztrák állampolgárságú, angol üzletember Bernard Schreier 1989 és 2013 között tevékenykedett Magyarországon: egyebek között ő volt a Danubius-hotellánc meghatározó tulajdonosa (9.5.7.). 2004-ben a kezében lévő magyarországi vagyont 100 Mrd Ft körüli összegre becsülte a szaksajtó.14
A Richter 25%-os csomagját, vagyis egy több mint 230 Mrd Ft névértékű pakettet megvásárolni kívánó lengyel milliárdosról, Jerzy Starakról csak 2007 októberében lehetett először hallani Budapesten. Akkor úgy tűnt, hogy ő lesz a leggazdagabb magyar üzletember. Végül azonban a tranzakció kútba esett – Starak egyetlen darab Richter-részvényt sem vásárolt (6.12.4.).
Sajtójelentések szerint legalább 1 Mrd USD-t fektetett saját vagyonából magyarországi ingatlanfejlesztési projektekbe az izraeli Jehuda Ofer.15 Első miniszterelnöksége idején Orbán Viktor az év befektetőjének járó elismerésben részesítette az üzletembert. Ofer nem magyarországi gyökerek miatt választotta Budapestet, családja Romániából származik. Már elmúlt 70, amikor az izraeliek első hullámával együtt felfedezte magának a magyar fővárost. A milliárdos kilenc nyelven beszélt, de magyarul nem tudott, viszont – 2011 őszén bekövetkezett haláláig – rendszeresen járt Budapestre. A vállalati szféra privatizációjához csak nagyon áttételesen volt köze. Ofer cége Pesten kicsiben kezdte, aztán megpróbálkozott egy nagyobb pilotprojekttel, a Duna Plazával, amihez a Transelektróban találták meg a magyar partnert. Ők építették Budapest belvárosában a Le Meridien szállodát is.16 2006-ban egy ír–magyar befektetői csoport élen Ofer a Malév privatizációs pályázatán is elindult (6.3.2.6.), de sikertelen volt. Később több budapesti ingatlanügyben is feltűnt egy grúziai–izraeli múlttal rendelkező, Magyarországon letelepedett ingatlanbefektető csapat (Joseph Priel, Arie Yom-Tov és Michael Gagel).17 Izraeli–grúz kettős állampolgárként jelentős ingatlan és médiabefektetései voltak Shabi Michaelinek is, aki 1988-ban orvosi egyetemistaként került Budapestre.18
Ugyancsak a Közel-Keletről, Jordániából érkezett Magyarországra Zaid Naffa – még a rendszerváltás előtt. Egyetemi diplomáját viszont már a BME-n szerezte 1992-ben. Naffa először külkereskedni próbált, majd utazási irodákat működtetett – ezek látványosan becsődöltek (Jordántours, Aqaba Tours). Ezt követően ő és testvérei politikai szerepet is vállaltak. Zaid Naffa 2003-ban lett Jordánia tiszteletbeli konzulja Magyarországon, Osama Naffa 2015-ben Magyarország nagykövete lett az Egyesült Arab Emírségekben. Tarik Naffa az ammani magyar kereskedőház vezetője, illetve magyar tiszteletbeli konzul volt Akabában. A család magyarországi vagyona budapesti ingatlanokban fekszik (pl. Béla király úti rezidencia).19
Jordániai útlevéllel érkezett Magyarországra a palesztin származású Sameer Hamdan és Zuhair Awad is még jóval a rendszerváltás előtt, 1986-ban. Formálisan egyetemisták voltak – ténylegesen azonban utcai pénzváltásból éltek, ami vélhetően csak azért nem zavarta a hatóságokat, mert a két fiatalember együttműködött a magyar kémelhárítással, és lehetséges, hogy a magyar hatóságok tudtával profitjuk egy része végül Arafat mozgalmát gyarapította.20 A két fiatalember később megkapta a magyar állampolgárságot is. 1992-től foglalkoztak hotelekkel, ők találták ki saját márkaként a négycsillagos, trendi kategóriájú fashion hotels márkát. 2014-ben 2,1 Mrd Ft- ért vették meg a Párizsi udvart az V. kerületi önkormányzattól. Több más hotel mellett Mellow Mood néven üzemeltették a Buddha Bar luxusszállodát is a Klotild-palotában. Orbán Viktor 2012-ben kitüntette őket, és személyesen avatta fel a Buddha Bárt. A 100%-ban állami tulajdonú Eximbank 7 Mrd Ft-os hitelt is adott nekik. 2016-ban a Mellow Mood-csoport portfóliója 13 budapesti és egy bécsi szállodából, valamint irodaházakból, üzlethelyiségekből állt. Csak Budapesten 700 főt foglalkoztattak. Vagyonuk értékét a magyar sajtó oknyomozó újságírói 4-4 Mrd Ft-ra becsülték.21
2014 és 2016 között a Naffa családdal szorosan együttműködve intézte magyarországi üzleteit a szaúd-arábiai Ghaith Rashad Pharaon. Pakisztánban kereskedett a Mollal, Magyarországról élelmiszert exportált, mindemellett ingatlanozott is. Övé lett a József nádor téri egykori Postabank-székház. Pharaon a Törökországban élő Adnan Polat kerámiakereskedő cégével 1993-ban jött először Magyarországra, majd a 2. és 3. Orbán-kormány idején ő lett a tulajdonosa a Magyar Nemzeti Kereskedőház törökországi képviseletének.22 Mind Zaid Naffa, mind Pharaon közeli kapcsolatban állt Orbán Viktor miniszterelnökkel, és mind a kettő (sikertelenül) próbált magyar állampolgárságot szerezni.
Több budapesti szállodát vásárolt meg a dubaji ingatlanmilliárdos, Khalaf Al Habtoor. 2023 közepén az ő portfóliójában volt az Intercontinental és a Ritz-Carlton. De az övé volt a Rumbach Center és a Dorottya Udvar irodaház is. 23
A Magyarországon jelentős szerepet játszó kínai tőke legfajsúlyosabb figurája Lian Wang, aki a 2011-ben kínai kézbe került BorsodChem menedzsereként került hazánkba. Ő volt az ún. letelepedésikötvény-biznisz kulcsfigurája is.24
Vietnámból egyetemi hallgatóként érkezett 1985-ben Magyarországra Vu Quy Duong, aki – egyebek mellett – a dohánykiskereskedelemben szerzett erős pozíciókat. Ő a tulajdonosa az egykori Kőolajipai Gépgyár területén felépült Sárkány Centernek.25
A saját maga által alapított kockázatitőke-társaságon, a Vienna Capital Partnersen (VCP) keresztül számos nagy értékű magyar tőzsdei cégben szerzett 5–20%-os részesedést az osztrák Heinrich Pecina. A Bécsben élő befektetési bankár a rendszerváltás kezdetétől fontos szereplője volt a magyar tőkepiacnak. Mint a Creditanstalt befektetési bankjának (CAIB) második embere nyilvánvalóan közvetlen hatása volt arra, hogy mit tesz a CAIB budapesti leányvállalata, amely annak idején a tőzsdei privatizációk vitathatatlanul legsikeresebb szereplője volt. Pecina 1997 után önállósította magát. A VCP kezdetben a vegyiparban (Mol, TVK, BorsodChem), később a banki szférában (FHB Jelzálogbank) és 2016 szeptemberéig a lapkiadásban (Népszabadság, megyei napilapok) is aktív volt.
Az amerikai állampolgársággal rendelkező, de magyarul elég jól beszélő Noah M. Steinberg 1990 óta Magyarországon dolgozik a Wallis, majd a WING kötelekében. Elnök-vezérigazgatója és egyben fő tulajdonosa a WING Zrt.-nek, amely az ország egyik legnagyobb ingatlanfejlesztő cége volt az egész rendszerváltás utáni időszaknak.
2010-ben jelent meg a magyar üzleti életben a cseh Andred Babiš, aki hazájában az ország második leggazdagabb embere volt. Ő vásárolta fel a tartós kenyérféléket gyártó Ceres Sütőipari Zrt.-t, majd folyamatosan bővítette élelmiszeripari céghálózatát. A cseh üzletember – aki később hazája miniszterelnöke is lett – legnagyobb magyar befektetése a bábolnai IKR Agrár Kft. és a finomított napraforgóolajat előállító NT Élelmiszeripari Kft. volt. Bioüzemgyártó cégei több ezer hektárnyi földet béreltek Magyarországon.26
Érdemes megemlíteni a szlovák állampolgárságú Slavomír Hatina nevét is. 2000-ben és 2002-ben – bonyolult tranzakciók sorozatán keresztül – mint az állami tulajdonú, szlovák állami olajcég elnök-vezérigazgatója ő játszotta át a Slovnaftot a Molnak, s ezért cserébe több tízmilliárd forintnyi Mol-részvényhez jutott (6.7.10.). Hosszú időn át Hatina tagja volt a Mol FB-jének is, később azonban kikerült a vezetésből. Feltehetően azért, mert értékesítette MOL részvényeit.
2016-ban tűnt fel a magyar üzleti életben a tajvani illetőségű Frank Liu, aki bizonyosan gazdagabb volt, mint bármely ismert magyar üzletember. Üzleti sikereit Kövér Lászlóval kiépített barátsága alapozta meg. Első gesztusa szponzoráció volt: 250 ezer dollárral támogatta meg a magyar vízipólót, majd megvette a visszaállamosított – de masszívan veszteséges – Pápai Húsgyárat (10.5.19.).
2018-ban vált ismertté szélesebb üzleti körökben a németországi születésű, egykori budapesti GE-vezető, Jörg Bauer neve, miután egy management buy-out tranzakció keretében az anyacégtől megvette az 1989-ben privatizált egykori Egyesült Izzó gyárat, de a GE európai, közel-keleti, afrikai és törökországi fényforrás- és globális autólámpa-üzletágát is, s egyúttal visszahozta a köztudatba a Tungsram nevét.27
2021-ben 32,4 Mrd Ft-os családi vállalkozására már az 55. leggazdagabb embernek számított Claessens Peter belga származású magyar agrárvállalkozó. A Claessens család cégét vezető Peter 1995 óta élt Magyarországon, Somogyszobon, Nagybaráti-pusztán. Első nagy befektetésként ők vásárolták meg a Dél-somogyi Állami Gazdaság romos telepét, ahol a megye legmodernebb állattartó vállalatát hozták létre. 28
Janssen Jos holland farmer 1994-ben költözött a Pest megyei Bugyi községbe, és az élőállatüzletben sikerült meggazdagodnia. 2023-ban cégei 4700 hektáron gazdálkodtak, szarvasmarha-állományuk 30 ezer darabos volt.

Ezek az emberek okkal pályázhattak volna a „leggazdagabb magyarországi vállalkozó” címre, de egyiküket sem lenne helyes oligarchának vagy plutokratának bélyegezni. Mindannyian ügyeltek arra, hogy semmilyen szálon ne kapcsolódjanak be a magyar közéletbe, ne vállaljanak médiaszereplést, feltűnő módon ne szponzoráljanak semmilyen társadalmi, kulturális vagy sporttevékenységet. Rgy idő után többségük el is tűnt a hazai gazdaságból.

A magyar nagytőke állapota az ezredfordulón. Az egyéni életpályákat a napi sajtóból követve az a kép rajzolódik ki, hogy az igazán sikeres, 100%-ban „hazai” – vagyis nem külföldről visszatért – magyar nagyvállalkozók mind régi káderek. Olyanok, akik pártállami funkcionáriusként, a szocialista nagyvállalatok élén, illetve az államigazgatás csúcspozícióiban tettek szert azokra a személyes kvalitásokra és emberi kapcsolatokra, amelyek később jól hasznosultak. Ezt a vélekedést erősítik immár legalább egy évtizede a privatizáció és általában a piacgazdaság populista ellenzői is ( Bevezetés). De a médiából kialakítható képnél alaposabb, árnyaltabb – és feltehetően megbízhatóbb – a tudományos kutatások alapján szerezhető helyzetkép.

A Tárki 1997-ben speciális mintavételi eljárással 331 magyarországi nagyvállalkozóra kiterjedő, interjús vizsgálatot folytatott.29 Minden második vállalkozó említette, hogy az 1980-as években részt vett a második gazdaságban. Ugyanennyien már a rendszerváltás előtt is vállalkozók voltak – de nem feltétlenül főállásban. Csak a kisebbség (43%) volt már 1990 előtt is vezető gazdasági pozícióban valamely nagyvállalatnál, és csak 25% vett részt akkori munkahelye privatizációjában. A válaszadók 29%-a igénybe vett valamilyen kedvezményt a privatizáció során (E-hitel, kárpótlási jegy). Érdekes és fontos tény viszont, hogy kevesen említették, hogy akár a régi (15%), akár az új (17%) politikai kapcsolataikat felhasználták volna vállalkozásai beindításakor.

8: Mi lett a KB-tagokkal?

Ha végigtekintjük az MSZMP Központi Bizottságának 212 fős listáját30 – pontosabban azokat, akik 1980–90 között ilyen funkciót töltöttek be –, mindössze négy olyan politikust találunk, akiről elmondható, hogy a rendszerváltás után az üzleti életben jelentős vagyont tudott felhalmozni. Bartha Ferenc (1988–89) a Kereskedelmi Minisztérium államtitkáraként, Kapolyi László (1985–88) ipari miniszterként, Medgyessy Péter (1987–89) pénzügyminiszterként és a Minisztertanács elnökhelyetteseként, Nagy Imre (1988–89) a KISZ KB titkáraként volt a Központi Bizottság tagja. A 100 leggazdagabb magyar 2009. évi listájára közülük csak Bartha Ferenc (34. hely) és Kapolyi László (76. hely) került fel. A 212 KB-tag között 35 vállalati vezérigazgató, igazgató, elnök, szövetkezeti elnök, rektor és főszerkesztő neve is szerepel. Közülük egyetlen egy sem lett jelentős cégvagyon birtokosa.31

Hasonló kép rajzolódott ki Laki–Szalai (2004) monográfiájából. A szerzők 48 sikeres nagyvállalkozó életútja alapján készítettek ezredfordulós látleletet a magyar nagytőke állapotáról. Tapasztalataik szerint a politikai kapcsolatoknak, a párttagságnak volt ugyan jelentősége, de ez nem volt meghatározó – kétharmaduk még csak párttag sem volt. Új cég alapításával is lehetett vagyonra szert tenni, és rövid idő után már el is halványult annak a jelentősége, hogy az új tulajdonos, a sikeres nagyvállalkozó, milyen úton szerezte azt a bizonyos sokszor emlegetett „első 1 milliót”.

12.7. táblázat. MSZMP-tagság és a tulajdonszerzés főbb módjai

A tulajdonszerzés módja	MSZMP-tag volt	Nem volt párttag	Együtt
A privatizáció során korábbi munkahelye vagy egy része tulajdonosa lett	9	4	13
Privatizált javak adásvételével jutott vállalatának vagyonához	2	–	2
Vállalatot alapított, de a privatizáció résztvevőjeként is növelte vagyonát	5	7	12
Vállalatot (vállalatokat) alapított	2	17	19
Nem értékelhető	–	2	2
Összesen	18 (37,5%)	30 (62,5%)	48 (100%)

Megjegyzés: A vizsgálatba olyan nagyvállalkozók kerülhettek csak be, akik legalább 1 Mrd Ft éves árbevételű és legalább 50 főt foglalkoztató cégek/cégcsoportok meghatározó tulajdonát birtokolták 2000-ben.

Forrás: Laki–Szalai (2004: 123).

Mi több, a 12.7. táblázat adatainak lehetséges egy másik interpretációja is, amit – éppen a Laki–Szalai (2004) könyv kapcsán – Major (2005) vetett fel. Szerinte nem az számított, hogy kinek milyen kapcsolatai voltak a rendszerváltás előtt, hanem az, hogy milyen kapcsolatai voltak a fordulat után. Major szerint leginkább azokból lettek sikeres nagyvállalkozók, akik az új politikai elitek támogatását élvezték. Ezt az érvelést kétségtelenül alátámasztja az a tény is, hogy a sikeres nagyvállalkozók csoportjában – mint már mi is többször említettük (8.3.2., 12.3.3.) – fontos szerepet játszottak a külföldről visszatért magyarok, tehát olyan emberek, akiknek a régi, szocialista elittel alig-alig volt kapcsolatuk.

A 12.8. táblázatban csillaggal (*) jelöltük azoknak a nevét, akik a már említett „első 1 milliót” külföldön keresték meg, és csak azután tértek vissza Magyarországra.

12.8. táblázat. A 10 leggazdagabb magyar üzletember 2002-ben

	Név	Életkor	Vagyon forrása	Becsült vagyon* (Mrd Ft)	Kapcsolat a privatizációval
1	Várszegi Gábor*	56	Kereskedelem, sportbefektetések	40	Ofotért, Domus
2	Széles Gábor	57	Ipari befektetések, kereskedelem	32	Videoton, Ikarus
3	Demján Sándor*	59	Ingatlanbefektetések	30	Ikarus, Hungexpo
4	Leisztinger Tamás	32	Befektetések, szállodaipar	30	Kárpótlásijegy-hasznosítók, Eravis, BÁV, Pannonváltó
5	Nagy Elek*	50	Útépítés, építőipar	25	Pillér I., Pillér II., Prudent-Invest, Vegyépszer, Betonút, BÁV, Főtaxi
6	Veres Tibor	..	Ingatlanbefektetések	25	Rico Kötszergyár, Primaut
7	Bige László Tibor*	44	Műtrágyagyártás	20	Tiszamenti Vegyiművek, Péti Nitrogénművek
8	Tolnay Lajos	54	Alumíniumipar	16,5	Inotai Magyar Alumínium Kft., Magyar Alumínium Rt.
9	Csányi Sándor	49	Befektetések, borgazdaság	15	OTP, Villányi Borászat Rt.
10	Szeremley Huba**	62	Külföldi befektetések	15	Helvéciai Állami Gazdaság

Megjegyzés:

* A cégtulajdont saját tőke alapon számítva.

** Nem Magyarországon, hanem külföldön kezdte a vállalkozói karriert.

Forrás: Magyar Hírlap (2002) alapján. A teljes listát lásd a 14. fejezetben.

Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy a Top 100-as lista évről évre változott, még ha nem is drámai mértékben. A változások kumulációja azt eredményezte, hogy a 2013-as listán már csak 39 olyan vállalkozó , illetve család neve szerepelt, aki már a 2002-es listán is rajta volt. De készíthető fordított összehasonlítás is. A 2013-as lista első 10 helyezettje között három olyan név viselője is szerepelt, aki 2002-ben még nem fért bele az első 10-be, sőt az első 100-ba sem. Más szóval: a szerencse Magyarországon is forgandó volt.

Nagyon fontos azt is látni, hogy még 2016-ban is az volt a helyzet, hogy a magyar tulajdonú és/vagy magyar kézben lévő 100 legértékesebb cég túlnyomó többsége nemzetközi mércével mérve inkább csak közepes méretű cég volt – számottevő nemzetközi jelenlét nélkül. És ez annak ellenére így van, hogy a cégek közel felét a rendszerváltást követő első években alapították – vagyis volt elég idő a növekedésre.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1266peam3_5663/#m1266peam3_5663 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1266peam3_5663/#m1266peam3_5663)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1266peam3_5663/#m1266peam3_5663)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

12.12. ábra. A 100 legnagyobb értékű magyar magáncég megoszlása méret szerint, 2016 (cégérték Mrd Ft-ban)

Forrás: A Forbes és a Concorde MB Partners értékelése alapján, lásd Forbes, 2017. október.

Mint a 12.12. ábrán is látható, a két legfelső kategóriában 1-1 cég volt található csupán: a Videoton Holding Zrt. és a (sokkal kevésbé ismert) MPF Holding.32 Ugyanebből a statisztikai forrásból származó adatok szerint 2016-ban az ország 15 legnagyobb beruházó vállalata között mindössze három volt magyar vállalkozók kezében, sorrendben a lista 8., 11. és 12. helyén (Csányi Sándor MCS névre hallgató vágóhídja, a Nitrogénművek és a HELL-csoporthoz tartozó Quality Pack).33 A további nyolc cég külföldi tulajdonban, illetve négy 100%-ban állami tulajdonban álló cég volt.

Magyar milliárdosok nemzetközi összehasonlításban. Az amerikai Forbes magazin 2012. évi listáján az kerülhetett a szupergazdagok csoportjába, akinek a nettó vagyona meghaladta az 1 milliárd dollárt. Ekkora vagyonnal egyetlen magyar család vagy üzletember sem rendelkezett. A leggazdagabb magyar, Csányi Sándor vagyona 2012-ben kb. 6-700 millió dollárnak felelt meg „csupán”. Figyelemre méltó, hogy Magyarországon a leggazdagabb 100 üzletember összesen is csak az éves GDP 7,6%-ának megfelelő vagyonnal rendelkezett, ami jóval kevesebb, mint az összehasonlításként figyelembe vehető orosz adat (18,6%). És – amint a 12.9. táblázatból látható – elmarad a magyar vagyonkoncentráció a német adattól is. Németországban a leggazdagabb 55 üzletember rendelkezik körülbelül akkora relatív vagyonnal, mint Magyarországon az első 100!

12.9. táblázat. A 100 leggazdagabb magyar üzletember vagyona nemzetközi összehasonlításban, 2011

Ország	Dollármilliárdosok száma	A dollármilliárdosok összes nettó vagyona országuk GDP-jének %-ában
Kína	95	2,6
Nagy-Britannia	36	4,0
Brazília	37	6,2
Németország	55	7,2
USA	421	10,5
Oroszország	96	18,6

		A 100 leggazdagabb üzletember összes nettó vagyona a GDP %-ában
Magyarország	0	7,6

Forrás: A szerző számításai a The Economist 2012. okt. 13-i számában közölt nemzetközi adatok, valamint a Top 100 magyar lista alapján. A szerző köszönettel tartozik Szakonyi Péternek a magyar adatok rendelkezésre bocsátásáért.

Az amerikai Forbes magazin szerint 2012-ben Magyarországon egyetlen egy üzletember sem volt, akinek a magánvagyona meghaladta volna az 1 milliárd dollárt, míg cseh és lengyel milliárdos 4-4 is szerepelt a lap nyilvántartásában, és még Románia is „büszkélkedhetett” egy milliárdossal.

A „leggazdagabb” magyarok közép-kelet-európai összehasonlításban sem rendelkeztek kiemelkedően nagy vagyonnal. Egy 2012-es adatokra épülő számvetés szerint a cseh, lengyel, szlovák, román és szerb milliárdosok listáján Csányi Sándor a 16., Demján Sándor a 18. helyre került csupán.34

Vélt vagy valódi antiszemitizmus? Politikai értelemben a nyílt antiszemitizmus szinte a rendszerváltás hajnalától, 1989 elejétől kezdve jelen volt az országos politikában, először és a legnyilvánvalóbb módon az MDF-alapító, Csurka István közéleti tevékenységében, az általa 1993-ban megalapított Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) állásfoglalásaiban,35 majd az 1999-ben megalakult Jobbik Magyarországért Mozgalom politikájában.36 Utólag visszapergetve az eseményeket és olvasva a megjelent memoárokat az is elmondható, hogy kódolt formában az antiszemitizmus már megjelent Németh Miklós zárt körben tett megjegyzéseiben is, majd 1989 nyarától kezdve Antall József nyilvános politikai nyilatkozataiban. Ez utóbbi eklatáns példája volt, amikor az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásain részt vevő pártokat – egy zárt ülésen elhangzott felszólalásában – akként osztotta fel, hogy vannak a „keresztény-nemzeti pártok”, mint az MDF, az FKgP, a KDNP és a Magyar Néppárt. A másik oldalt Antall nem definiálta, de kizárásos alapon idetartozott a Fidesz és az SZDSZ is.37

Kivételes epizódja volt a korai privatizáció időszakának a Tízek Konzorciuma néven megalakult befektetői csoport összeállása 1993 januárjában. Az akkori idők 10 leggazdagabbnak mondott magyar vállalkozója demonstratíve arra szövetkezett, hogy megvásárolja a Centrum Áruház Kft.-t, az ország legnagyobb áruházláncát.38 Érdemes felidézni a privatizációs zsargonban csak „10 kicsi indián” néven ismert csoportosulás tagjainak nevét: Dicső Gábor, Kelemen Géza, László András, Lupis József, Minárovits János, Rubik Ernő, Széles Gábor, Tamás István, Vadász Péter és Várszegi Gábor. A felsoroltak között talán Rubik Ernő – a Rubik-kocka feltalálója – az egyetlen, akinek semmiféle kapcsolata nem volt az ÁVÜ-vel és a privatizációval. A többiek egy vagy több alkalommal már korábban is pályáztak, és nyertek is. László András, Széles Gábor és Tamás István egész vagyonát a privatizációnak köszönhette. Ennek ellenére – miután a konzorcium E-hitelből akarta megvásárolni a céget, nem hoztak bankgaranciát, és a Centrum vagyonát kínálták fel fedezetként – az ÁVÜ a javaslatot elutasította. Jellemző a kor ideológiai-politikai légkörére, hogy miként értékelte Tamás István ezt a kudarcot. „Abban az időben egy-két konzervatív barátomtól megtudtam (mert én nem pártállás szerint kötök barátságot), akik az Állami Vagyonkezelőnél dolgoztak [...], hogy miközben ez volt az egyetlen komoly ajánlat, valaki azt mondta, hogy »csak nem fogjuk zsidóknak odaadni«. Ennyi. És itt az ügy lezárult. Zárójelben jegyzem meg: azért utána Várszegi Gáborral külön tárgyalást folytatott az ÁVÜ, hogy esetleg mégis megvenné.”39

Más privatizációs tranzakciók során is felmerült az antiszemitizmus gyanúja:

amikor 1994-ben Soros György40 vevőként jelentkezett az OTP-re (6.9.7.),
amikor az amerikai Ronald Lauder vezette befektetői csoport a TV3 koncessziós jogára pályázott és képviselőjükként a prominens újságíró és tv-személyiség, Baló György lépett fel (9.7.), vagy néhány évvel később
Kunos Péter személye kapcsán az Agrobank-botrány során (9.5.3.),

de hogy ezek a tranzakciók miként alakultak, abban nem a múltra visszautaló, utólagos bosszúállás volt a fő szempont. És nem a Kádár-korszak „zsidó káderei” elleni ellenszenv volt a döntő momentum.41 Annyi azért megemlítendő, hogy az 1998-as választási kampányban Orbánra is rávetült az antiszemitizmus árnyéka, amikor egy rádióinterjúban a „gazdasági élettér” növeléséről beszélt, amit többen az Európai Parlamentben is nehezményeztek a kifejezés antiszemita konnotációja miatt.

Amikor 2008 végén az OTP tőzsdei árfolyama összeomlott, a politika ebben is Soros György kezét látta, pontosabban akarta láttatni a közvéleménnyel.42 A másik példa a sukorói kaszinóberuházás ügye volt (9.5.8.), amely mögött ugyancsak Ronald Lauder állt, és kezdettől fogva sejteni lehetett, hogy ez a projekt versenytársa lehet a Demján Sándor által tervezett komáromi kaszinóprojektnek, a 450 M €-s költségvetéssel épülő az osztrák–szlovák–magyar határ közelében, illetve az ugyancsak amerikai pénzből építeni tervezett bezenyei kaszinókomplexumnak. Kiérezhető volt az antiszemita felhang a sukorói kaszinóprojekt megbuktatására irányuló politikai akciókból, amelyek a 2010-es választásokra voltak időzítve (9.5.10.), annak a 2010 nyarán született feljelentésnek a médiavisszhangjából is, amely a Club Aliga 2006-os privatizációját (3.8.3.) támadta meg (utólag),43 valamint azokból a fejleményekből, amelyekkel a 2010-es választási győzelem után a 2. Orbán-kormány megbízottja, Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos az izraeli Plaza Centers-csoport ún. álomszigeti beruházását igyekezett lassítani és egyben kompromittálni is. Itt is kaszinóépítés volt tervbe véve, a privatizált Óbudai Hajógyár területén (3.6.3., 7.6.2., 9.5.8.).

Minden korábbi antiszemita kampányon túltett viszont a Fidesz 2018-as választási akciósorozata, a Soros György, illetve az általa alapított Közép-európai Egyetem elleni 2017 tavaszán megindított politikai és jogalkotási támadás (lex CEU).44 Ebben Orbán Viktor miniszterelnök már személyesen is fajsúlyos szerepet vállalt, továbbá a 2017 őszén megindított „nemzeti konzultáció”, illetve a 2018-ban beterjesztett, három törvény normaszövegéből álló Stop Soros-törvényjavaslat, amely a „zsidó” és a „migráns” fogalmak toposzára épült.45 Ez nyilván visszahatott a közvéleményre is: felmérések szerint 2013 és 2018 között az erősen antiszemita nézetekkel egyetértők aránya Magyarországon 11%-ról 21%-ra nőtt; azzal az érzelmi alapú állítással pedig, hogy „a zsidók ellenszenvesek”, 2003 és 2010 között az egyetértők aránya 9%-ról 28%-ra nőtt, majd a későbbi években ennél egy árnyalattal alacsonyabb szinten stabilizálódott.46

1	Lásd a Laky Teréz (2008)-emlékkötetben, 236. oldal.
2	Azért a sejtés kezdettől fogva benne volt a levegőben. Lásd Köllő (1990), idézve (3.2.2.).
3	Magyar Bálint és Pető Iván visszaemlékezéseit a Népszabadság 2012 tavaszán heti sorozatban publikálta. Az idézett szöveget lásd NSZ, 2012. ápr. 20.
4	Németh egy evangélikus ifjúsági találkozón beszélt 2014. júl. 18-án (http://hvg.hu/itthon/20140718_Nemeth_Miklos_Moszkvaban_van_egyedul_hite).
5	http://index.hu/belfold/2015/08/08/kover_teljes_kaosz_fenyeget/
6	Ebben az összefüggésben különösen az MNB által tulajdonolt bécsi CW Bank kapcsán jelent meg sok információ az 1. Orbán-kormány időszakában (6.9.14.). Kevésbé ismert és dokumentált az egykori pártállami külkereskedelmi vállalatok, például a Transelektro (3.5.2.), a Tesco (4.2.3.4.), az Idex és az Interag hasonló jellegű háttértörténete.
7	1961 után egységes koncepció mentén, az MSZMP KB Politikai Bizottsága döntése alapján szervezték meg a minisztériumok és más főhatóságokon belül működő „Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya” (NKO) elnevezésű szervezeti egységeket. Az NKO-k formálisan is kettős alárendeltségben működtek, tehát az adott minisztérium és a Belügyminisztérium BM III/II. (kémelhárító) Csoportfőnöksége határozta meg feladataikat (Krahulcsán, 2008). A Magyar Posta ilyen formájú érintettségéről lásd HVG, 2007. ápr. 7.
8	A családi vagyon meghatározó részét a Kafijat Zrt. névre hallgató vagyonkezelő holding foglalta magában. Egy évtizeddel később a piaci hírek arról szóltak, hogy Rahimkulov volt a Mol résztulajdonában álló MET energiakereskedő cég másik meghatározó tulajdonosa (http://nepszava.hu/cikk/1157867-eladhatjak-a-met-et). 2020-ban kiderült, hogy a magyar állampolgársággal is rendelkező Ruszlan Rahimkulov 8 egymáshoz kapcsolódó, kamu művészeti társulat tao-finanszírozását intézte sok milliárd forintos nagyságrendben 2010 és 2018 között (https://g7.hu/kozelet/20201120/kozpenz-milliardokkal-tomtek-ki-az-egyik-leggazdagabb-magyar-koruli-egyutteseket-megis-osszeomlottak/), lásd még Szalai (2022).
9	https://g7.hu/vallalat/20201126/egy-visszahuzodo-magyar-testverpar-gazdagabb-mint-meszaros-es-csanyi-egyutt/
10	HVG, 2007. aug. 11.
11	Egy lábjegyzet erejéig érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy egyes orosz és ukrán oligarchák úgy is tehettek befolyásra szert Magyarországon, hogy egy itt működő külföldi cég anyavállalatában szereztek kisebb vagy nagyobb részvényhányadot. Példa erre az orosz Oleg Gyeripaszka esete, aki a ferihegyi repülőteret üzemeltető német Hochtief-konszernben vásárolt magának 3–10%-nyi részesedést, és 30%-nyi tulajdonnal rendelkezett a hazánkban is igen aktív Strabag AG osztrák anyacégében (www.ecoline.hu, 2007. okt. 25.).
12	https://forbes.hu/interju/duna-medical-maganegeszsegugy-igor-jankovszkij/
13	NSZ, 2011. aug. 4.
14	Berger (2004).
15	Magyarországi befektetéseiről lásd Spirk–Zsolt (2007).
16	2012 májusában ezt a szállodát az Ofer család egy dubaji befektetőnek értékesítette (NSZ, 2012. máj. 8.).
17	Bódis (2017).
18	Shabtai Michaeli néven is ismert (https://media1.hu/2021/07/27/shabi-michaeli-interju-168-ora-brit-media-befektetes/).
19	Naffa pályaképét először egy oknyomozó újságíró tárta fel (http://index.hu/belfold/2017/01/31/zaid_naffa_orban_viktor_ghaith_pharaon_cia/, illetve http://index.hu/belfold/2017/10/13/megbukott_a_terroratvilagitason_orban_kedvenc_arab_uzletembere/).
20	Zuhair Awad testvére, Naji Awad is Budapestre költözött, de 1995-ben robbantásos merénylet áldozata lett. A háttérre soha nem derült fényt.
21	https://24.hu/belfold/2016/05/06/3-magyar-milliardos-aki-nincs-rajta-a-gazdaglistakon-de-siman-ott-lehetne/
22	2016 őszén, miután nyilvánosságra került, hogy Pharaont valójában már 1992 óta körözi az FBI és az Interpol, a szaúd-arábiai üzletember elvesztette azt a lehetőséget, hogy Magyarországra látogasson, és a kormányközeli cégek egy része sorra felbontotta korábbi szerződéseit. Az amerikaiak Pharaont csalással, pénzmosással, vesztegetéssel, fegyverkereskedelemmel, terrorizmus támogatásával, nukleáris kereskedéssel, prostitúció és illegális bevándorlás elősegítésével gyanúsították – elsősorban az általa alapított, majd a 90-es évek elején bedőlt Bank of Credit and Commerce International (BCCI) zűrös ügyei kapcsán. 2017 első napjaiban a 76 éves Pharaon Bejrútban váratlanul elhunyt.
23	A 100 leggazdagabb 2023: 182.
24	Uo.
25	A 100 leggazdagabb (2023: 184).
26	Babiš a Forbes magazin listája szerint 2019-ben 3,7 Mrd €-ra becsült vagyonnal rendelkezett, ami kb. három és félszerese volt Csányi Sándor vagyonának (MaNcs, 2019. jún. 27.).
27	A Tungsram a külső feltételek romlása (Covid-járvány, orosz–ukrán háború stb.) nyomán 2022 tavaszára a csőd szélére került, és állami támogatást kért.
28	Claessens 2022 nyarán, 47 éves korában önkezével vetett véget életének. Sajóhírek szerint ekkor már a vállalkozónak családi és üzleti nehézségei voltak. Mindezzel párhuzamosan Claessens megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést, amivel az agrárgazdaság területén végzett, különösen az innovatív technológiák hazai alkalmazása terén nagy jelentőségű, több évtizedes munkáját ismerték el.
29	Kolosi (2000: 147–154).
30	Ezt a listát a Heti Válasz tette közzé, 2005. márc. 24-i számában.
31	Így foglal állást Kornai (2007: 125–129) és Sárközy (2007a: 232–233) is. Mint utóbbi írta: „Mintegy 10 felsőfokú végzettséggel rendelkező KISZ-vezetőn kívül aligha lehetne kifejezetten pártapparatcsikot mutatni a magyar nagyvállalkozók, illetve top-menedzserek között.” Hasonló eredményt mutattak azok a lengyel kutatások, amelyek az ottani Wprost című újság Top 100-as listáját vették górcső alá (Kochanowicz–Pogorzelski, 2011). Érdemes mindezt összehasonlítani az egykori orosz gázipari miniszter, Viktor Sz. Csernomirgyin (1938–2010) pályájával. Ő a saját minisztériumát 1989-ben egy az egyben részvénytársasággá alakította (Gazprom), majd ő lett az egyik legnagyobb részvénytulajdonos. Mindezek után 1992-től 1998-ig ő töltötte be Oroszország miniszterelnöki posztját, 2001–2009 között Oroszország ukrajnai nagykövete volt, majd haláláig az orosz elnök tanácsadójaként tevékenykedett. Nettó vagyonát a Forbes magazin 2001-ben 1,1 Mrd dollárra becsülte (http://www.forbes.com/2001/06/21/0621russianintro.html).
32	A cég az egykori Plastik Műanyagipari Kisszövetkezetből nőtt ki, Felcsuti Csaba irányításával. 2010-ben az akkor már MPF Holding névre hallgató csoport megvásárolta Kelet-Közép-Európa legnagyobb konvektor- és fűtőkészülék-gyárát, ami az egykori neves állami cégre, a Fegyver- és Gázkészülék Gyárra (FÉG) alapozva fejlődött ki.
33	Forbes, 2017. okt., 59.
34	Figyelő, 2013. 48. szám.
35	A MIÉP saját erejéből csak egyszer jutott be a parlamentbe, 1998-ban, amikor a listás szavazatok 5,5%-át kapta meg.
36	A 2010-es országgyűlési választáson a Jobbik 16,7%-ot, a 2014-esen 20,5%-ot ért el.
37	Lásd Pető Iván visszaemlékezését 2014-ből (http://huppa.hu/undorodom-ettol-ugy-ahogy-van-interju-peto-ivannal/).
38	HVG, 1993. jan. 23.; Privinfo-évkönyv (1993: 737–739); NSZ, 2010. dec. 31.
39	Beszélő, 2003. április. Hogy ez a szempont valóban felmerült-e a döntéshozatal során, arra – Tamás István nyilatkozatán kívül – más bizonyíték nincs. Az egykori illetékes, Pongrácz Tibor, az ÁVÜ IT akkori elnöke a motívumokat firtató újságírói kérdésre sok évvel később csak ennyit válaszolt a riporternek: „Komolyan gondolja, hogy ebben az országban bárkinek ellenérzése lehetett például Rubik Ernővel szemben?” (Pető, 2010).
40	Soros személyét már az Antall-kormány idején is visszatérően támadta az MDF jobboldala. Ez ügyben Soros nyílt levelet is intézett a kormányfőhöz, amelyben Zacsek Gyula és Csurka István írásaiból idézett (NSZ, 1992. szept. 15.). Zacsek Gyula MDF-es képviselő ugyanis Csurka István lapjában, a Magyar Fórumban „Termeszek rágják a nemzetet, avagy gondolatok a Soros-kurzusról és a Soros-birodalomról” címmel jelentetett meg egy terjedelmes röpiratot. Antall óvatos elhatárolódást – de egyben sértődöttséget is – tükröző válaszát lásd Új Magyarország, 1992. október 1.
41	A késő kádári kor antiszemitizmusáról, illetve annak 1990 utáni megnyilvánulásairól lásd Szabó Miklós (2000) tanulmánykötetének több írását (különösen fontos a 28–29. oldalon található fejtegetés).
42	Az üggyel foglalkozott az Országgyűlés is, és határozatot is hozott: A Soros Fund Management LLC magyarországi káros pénzügyi tevékenységeit feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló 50/2009 (VI. 18.) OGY határozat. A bizottság végül fel sem állt. A PSZÁF vizsgálata viszont megállapította, hogy az alap a kérdéses időpontban valóban shortolta az OTP-részvényeket, és ezért a céget 489 M Ft-ra büntette. Az ügy magyar bíróság elé került, ahol a PSZÁF nyert. Erre az ügyre Orbán (2020) egy fontos írásában még egyszer visszatért.
43	„Kérdés, hogy az eladás nem rejt-e magában nemzetbiztonsági kockázatot, mert a Jobbik információi szerint az ingatlant megvásárló cég ügyvezetője egy izraeli katonatiszt, legalábbis korábban katonatisztként szolgált” – írta a hírrel kapcsolatban a feljelentő, a Jobbik saját hírportálja. (http://www.jobbik.hu/rovatok/orszagos_hirek/hegedusne_kovacs_eniko_feljelentest_tett_a_club_aliga_eladasa_miatt_a_jobbik).
44	A lex CEU ügyében 2018 februárjában az Európai Bizottság az Európai Unió Bíróságánál emelt panaszt a magyar állam ellen. Az EUB 2020 őszén a Bizottságnak adott igazat.
45	Lásd Magyarország kormányának javaslata a Stop Soros törvénycsomagról (http://www.kormany.hu/download/c/9a/41000/STOP%20SOROS%20T%C3%96RV%C3%89NYCSOMAG.pdf).
46	Hahn–Róna (2019: 1. és 2. ábra).