Privatizáció és államosítás Magyarországon III.
Viták, megoldások, értékelések
12.4.7.2. Üzlet és politika összefonódása a médiában
-
Fenyő János 1988-ban alapította meg a Vico céget, amely a hazai videókazetta-terjesztés és ‑kölcsönzés birodalma lett, majd az itt szerzett pénzeken kezdte sajtóbirodalma kiépítését. Először a legsikeresebb hetilapot, a Nők Lapját, majd a Rádió és Televízióújságot szerezte meg. Ezután következett a Vasárnapi Hírek, a Buci Maci, a Családi Lap, a Tina, a Bravo-lapcsalád és 1994-től a Népszava. A Vico Rt. által kiadott újságok példányszáma 1994 végére havi 12 millióra nőtt. A Vico 1992-ben 600 M Ft-os alaptőkével alakult részvénytársasággá, de a videóüzletnek lassan vége lett, mert az amerikai filmstúdiók nem nézték el tovább, hogy alkotásaikat Magyarországon mindenféle engedély nélkül forgalmazzák. Beperelték a Vicót, és háromévi pereskedés után 100 000 dolláros fájdalomdíj kifizetésére és a jogtalan kazettaforgalmazás abbahagyására kötelezték. Megalapította a Stáb TV-t, ezen keresztül érdekeltséget szerezve a Nap TV-ben is. Saját tv-t és filmgyártó kapacitást is szeretett volna, de az már nem sikerült neki, mert tisztázatlan körülmények között 1998-ban meggyilkolták.
-
Amíg Princz Gábor állt az államilag alapított Postabank élén (1988–98), addig a pénzintézet egy kiterjedt sajtóholdingot is birtokolt, melyhez hosszabb-rövidebb ideig olyan liberális elkötelezettségű médiumok tartoztak, mint az Élet és Irodalom, a Magyar Narancs, a Kurír, a 168 óra, a Világgazdaság, a Magyar Nemzet,2 a Szabad Föld, a Nemzeti Sport, a Beszélő, a Café Bábel, a Pesti Vicc, valamint a Rádió Bridge és a Szikra Lapnyomda.
-
A 90-es évek első felében a Kordax-birodalom alapító tulajdonosa, Kelemen Iván is sok pénzt fektetett a médiába (Respublika, Új Magyarország, Nemzeti Sport, ATV televízió).
-
Demján Sándor is beszállt a médiába is: ő alapította és/vagy finanszírozta a Reform című hetilapot, a Mai Nap nevű bulvárlapot és a Nap TV-t is. A 90-es években ő is az MSZP-hez állt közel.
-
A 90-es évek elején fontos médiapozíciókat szerzett meg Gyárfás Tamás (Nap TV, Sport Plusz hetilap). 2010 után ezeket a pozíciókat teljesen feladta.
-
Puch László, aki leginkább Baranya megyei vállalkozásaiból gazdagodott meg – miközben hosszú időn át az MSZP pénztárnoka is volt. A 2000-es években a Népszava tulajdonosa volt egy svájci cégén keresztül, majd 2016-tól egy osztrák cégen keresztül. Egy 2016 decemberében bejelentett tranzakció során Puch visszavásárolta az időközben eladott Népszavát, és megvette a Vasárnapi Híreket és a Szabad Földet is.3
-
Puchtól 2019 áprilisában az ugyancsak baloldali kötődésű Leisztinger Tamás vette át a Népszavát.
-
2015/2016 fordulóján tűnt fel a hazai médiapiacon a félrevezető névre keresztelt Brit Media Befektetési Kft., amely először a Klubrádióban szerzett jelentős mértékű tulajdoni hányadot, majd megszerezte a Vasárnapi Híreket, a Népszavát és a 168 órát is. Mint az viszonylag hamar kiderült, a cég mögött a New Yorkban élő, munkácsi származású, a haszid zsidó mozgalom támogatójaként ismert amerikai milliárdos, Alexender Rovt állt, aki – azon túlmenően, hogy Budapest belvárosában szállodát is birtokolt – különösen jó kapcsolatokat ápolt a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel (EMIH), valamint a Fidesz-kormánnyal is.4
-
Hatalma csúcsán, 2006-ban kezdett médiabirodalom építésébe az egykori MDF-alapító, később a Fidesztől is jobbra sodródott Széles Gábor (Magyar Hírlap, Echo TV, Vital TV).
-
Több éven át Lantos Csaba portfóliójába tartozott a Helikon Kiadó, a Heti Válasz és a Borbarát Magazin.
-
Töröcskei István is jelentős médiaérdekeltséget épített ki az új évszázad első évtizedében. Résztulajdonába került a Magyar Nemzet című napilap, a Hír TV és a Lánchíd Rádió.
-
Az Orbán Viktorral rokonságban is álló Vitézy Tamás a 2000-es évek közepén indította ingyenes, kezdetben csak Budapesten terjesztett hetilapját, a Helyi Témát. Később a lap működése kiterjedt az ország számos más városára. A tulajdonosok 2014-ig pumpálták a pénzt a lapba, majd megszüntették a kiadását.
-
Simicska Lajos, az egykori Bibó-kollégiumi szobatárs 1994–2015 között építette ki a közvetlenül Orbán Viktor politikai támogatására létrehozott hirdetési és médiabirodalmát (Index és Origo internetes hírportál, Mahir Zrt., Publimont Kft., Magyar Nemzet, Hír TV, Lánchíd Rádió, az ingyenes Metropol5 újság és a Class FM rádióállomás6). Ez a birodalom egészen 2014/2015 fordulójáig feltétel nélkül támogatta Orbán Viktor minden lépését – akár kormányon volt, akár ellenzékben.7 Amikor Orbán és Simicska – máig nem teljesen tisztázott ügyben vagy ügyekben – összekülönbözött, a Simicskához hű médiumok – a Hír TV, a Lánchíd Rádió és a Magyar Nemzet – egyre kritikusabban kezdték informálni a közvéleményt. Rövid idő alatt ezekbe a tömegtájékoztató eszközökbe Simicska 10 Mrd Ft-nyi friss tőkét tolt be.8
-
Amíg ki nem került Orbán támogatói köréből – vagyis kb. 2016-ig – jelentős médiahálózatot birtokolt Spéder Zoltán és Nobilis Kristóf is. Ők ketten 2010-ben 10-10%-kal rendelkeztek a Közép-Európai Média Holding Zrt.-ben (CEMP), míg 80% – vélhetően közvetve személyesen is hozzájuk köthető – külföldi pénzügyi befektetők kezében volt. A CEMP-é volt két vezető internetes újság, az Index9 és a Portfólió, valamint a Pénzcentrum.hu, továbbá az Inforádió, a Bookline könyvkereskedés és a Napi Gazdaság10 című napilap. A CEMP-ből Spéder 2018 őszén szállt ki teljesen – ekkor történt tulajdonosváltás az index.hu, a blog.hu, a femina.hu, a divany.hu, a totalcar.hu, a port.hu és a napi.hu nevű portálok esetében.11
-
2016-ban jelent meg a médiapiacon Orbán Viktor strómanja, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester. A gázszerelőből lett üzletember előbb a Médiaworks nevű holdingot vásárolta meg az osztrák tulajdonosoktól,12 majd az Echo TV-t Széles Gábortól. 2017 tavaszán Mészáros – cégein keresztül – már 192 (!) újságot és médiakiadványt irányított.13 Egy másik Orbán-stróman, Andy Vajna 2014-ben kezdte építeni médiabirodalmát. Először megvette a TV2-t, majd önálló rádióállomást hozott létre (Rádió1), ezután létező lapokat vásárolt (Bors, Kisalföld, Dél-Magyarország). Ezt követően a Médiworks ún. uralmi szerződéssel14 maga alá hajtotta az összes Fidesz-közeli médiavállalkozást, amelyek egy rövid átmeneti ideig alapítványi formában működtek. Vajna halála után, 2019 elején a TV2 Mészáros kebelbarátjához, Vida Józsefhez, a MTB Takarékszövetkezeti Bank elnök-vezérigazgatójához és egyik meghatározó tulajdonosához került (miközben az is kiderült, hogy Vajna kezdettől fogva Vida József strómanja volt).
-
2015 tavaszán – a Simicskával történt szakítást követően – Orbán későbbi szövetségese, Habony Árpád is lapot alapított. A Helyi Téma utódának szánt, ugyancsak ingyenes, bulvárköntösbe bújtatott, ám politizáló 24 oldalas lapot Lokál néven jelentette meg a Modern Médiagroup Zrt.15 Nem sokkal később ugyanez a cég elindította a www.888.hu internetes portált is.
-
2016 utolsó heteiben belépett a politikai-üzleti médiapiacra Schmidt Mária, Orbán egykori főtanácsadója, a Terror Háza Múzeum főigazgatója: ő a Figyelő című gazdasági hetilapot vásárolta meg.
-
2018 novemberében Liszkay Gábor irányításával megkezdte tényleges működését a Közép-Európai Média és Sajtó Alapítvány (KESMA) névre hallgató kváziminisztérium, amely gyakorlatilag az összes Fidesz-irányítású médiumot visszaállamosította és összevonta16 méghozzá oly módon, hogy a korábbi magántulajdonosok (Mészáros Lőrinc, Schmidt Mária, Habony Árpád stb.) önként, ellenszolgáltatás nélkül adták át médiumaikat az Alapítványnak (10.5.31.).
-
1989 és 2019 márciusa között, vagyis 30 éven át (!) a politika iránt kevés érdeklődést mutató Bayer József (és a Ringier Axel Springer kiadó) tulajdonában és irányításában volt egy sor népszerű újság, mint a Blikk, továbbá a Lakáskultúra, TV Hét, Kiskegyed, Csók és Könny, Gyöngy, Hölgyvilág, Autó-Motor stb. 17
-
2014 októberében alakult meg a Mediaworks, amely azonnal Magyarország egyik legnagyobb médiavállalata lett. A cég tulajdonosa az osztrák Vienna Capital Partners (VCP), amelyet Heinrich Pecina alapított, a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása után megvásárolta a magyarországi Ringier- és Axel Springer-érdekeltségek jelentős részét. 2016 októberében a csoporthoz tartozott a Népszabadság, a Világgazdaság, a Manager Magazin, a Nemzeti Sport (2022 szeptemberében az MNV Zrt. 3,5 Mrd Ft-ért megvette a lapot a Mediaworks Hungary Zrt.-től, vagyis a lap visszaállamosításra került.), valamint több olyan értékes, hirdetéseket vonzó kiadvány is mint az Autó-Motor, a Lakáskultúra vagy a Hot Magazin, továbbá a Pannon Lapok Társasága, amihez négy megyei napilap (Fejér Megyei Hírlap, Napló, Vas Népe, Zalai Hírlap), a Dunaújvárosi Hírlap, számos vasárnapi kiadvány, megyei online portál és ingyenes kiadvány tartozott. 2016-ban azonban a Mediaworks átkerült az egyértelműen jobboldalra húzó Mészáros Lőrinchez (lásd feljebb).
-
Politikailag semleges volt az 1986-ban alapított Danubius Rádió, amely 1997-ben került magántulajdonba. 2009-ben a rádió elvesztette frekvenciahasználati jogát, miután a Fidesz és az MSZP kurátorai úgy egyeztek meg, hogy egy új fideszes rádió (Class FM), illetve egy új MSZP-s elkötelezettségű rádió a Neo FM kapjon piaci lehetőséget.
-
2018-ban a Varga Zoltán nevével fémjelzett Central Médiacsoport volt az ország egyik legnagyobb független médiavállalkozása. A digitális portfólióban gasztronómiai, egészségügyi, autós és női témájú internetes lapok voltak, de a csoport része volt a hírpiacon sikeresnek bizonyult 24.hu is. A nyomtatott lapok közül idekerült a Nők Lapja, a Marie Claire, az Elle, a Cosmopolitan, a Story, a Best, a Színes RTV és a National Geographic is. A cégcsoport két könyvkiadója, az Animus és a Central kiadó együttesen benn volt az első 10 hazai kiadó rangsorában.18
-
A Globex-holding, 2001/2002 fordulóján próbálkozott médiabirodalom létrehozásával, majd 2004-ben a Vegyépszer-holding is. Így – például – szó volt a Népszabadság és a TV2, később a Magyar Hírlap megvásárlásáról.19
-
2011 tavaszán Demján Sándor kijelentette, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén kész a Népszava című napilap megvételére és finanszírozására.
| 1 | Az első évtized, az 1989–1999 közötti időszak összefoglalását lásd Lipovecz (2014). |
| 2 | Az MDF-hez, illetve később a Fideszhez nagyon közel álló Magyar Nemzet ebben az időben azért kapott támogatást, mert Horn Gyula ezt fontosnak tartotta. Princz Gábor csak Horn utasítását követte. |
| 3 | Mint utólag kiderült, ez úgy történt, hogy előzőleg Puch Orbán Viktorral személyesen állapodott meg. Orbán szempontjából ekkor az volt éppen a perdöntő, hogy ne kerüljön minden fontos ellenzéki médiaorgánum Simicska Lajos kezébe. Orbán azt is garantálta, hogy a Népszava elegendő mennyiségű hirdetést kapjon a kormányzattól, illetve a kormányhoz közel álló cégektől (https://444.hu/2018/03/09/orban-lerendelte-magahoz-hatvanpusztara-puch-laszlot-hogy-vegye-meg-neki-a-nepszavat). A HVG szerint is Puch fideszes pénzből mentette meg a Népszavát (HVG, 2018. júl. 12.). |
| 4 | Bartus (2016). |
| 5 | Bő egy évvel azután, hogy Simicska Orbánnál kegyvesztett lett, majd ennek nyomán a Metropol már nem kapott elegendő állami hirdetést, ez az ingyenesen terjesztett napilap megszűnt. Az utolsó száma 2016. június 14-én jelent meg. Fénykorában, 2012-ben közel 400 ezer példányban terjesztették, ez volt az ország legnagyobb napilapja (10.7.). |
| 6 | A 2009 novemberében indult Class FM rádió 2016-ban már 2,5-2,7 millió hallgatóval rendelkezett, ez volt az ország legnépszerűbb kereskedelmi rádiója. Ám formailag 2013-ig a mögötte álló céget strómanok működtették. 2016-ban – miután Orbán szakított vele – Simicska kénytelen volt eladni a Class FM-et, mert várható volt, hogy a lejáró frekvenciaengedélyt a 3. Orbán-kormány nem fogja meghosszabbítani. Ez is történt (NSZ, 2016. aug. 2.). |
| 7 | Simicska volt az egyetlen magyarországi vállalkozó, aki jelentős pénzeket fektetett az erdélyi médiába is. Ő tartotta el a Krónika című napilapot, az Erdélyi Napló című hetilapot, a Hírlap napilap-családot és a Székelyhon portált is. Lásd Parászka Boróka értékelését a MaNcs, 2018. febr. 1-i számában. |
| 8 | https://444.hu/2017/11/15/schlecht-csaba-nem-tudom-garantalni-a-jobbiktol-valo-fuggetlenseget |
| 9 | Az ország legnépszerűbb portálja 2017 áprilisában egy olyan alapítványhoz került, amelynek vezetésében több, Simicska Lajoshoz köthető személy foglalt helyet. Formálisan nem maradt kapcsolat Spéder és az Index között. |
| 10 | Később a lap a Századvég-csoport részévé vált, majd 2015 szeptemberétől Magyar Idők néven jelent meg, mert gazdasági újságból közéleti napilappá vált. |
| 11 | A cég nevet is váltott. Az új név: Indamédia. |
| 12 | Ennek a tranzakciónak a legfontosabb célja a Népszabadság és több megyei napilap megszerzése volt. A Népszabadság 2016-ban megszűnt. |
| 13 | http://24.hu/belfold/2017/05/03/meszaros-lorincnek-192-ujsagja-van/## |
| 14 | Az uralmi szerződést, mint jogi innovációt, a Kocsis István vezette MVM találta ki az MVM tagvállalatainak közvetlen irányíthatósága érdekében (6.5.14.). |
| 15 | HVG, 2015. júl. 4. |
| 16 | Az első listák szerint idekerült kb. 400 médiacég, közte 18 megyei vagy regionális napilap, 6 országos napilap (Bors, az ingyenes Lokál, Magyar Idők, Nemzeti Sport, Ripost, Világgazdaság), 2 hetilap (Figyelő és Szabad Föld), 4 országos tévécsatorna, 13 internetes portál stb. 2022-ben – titokban – a Nemzeti Sport a KESMA-tól az MTVA portfóliójába került át. |
| 17 | https://444.hu/2019/03/25/harminc-ev-utan-tavozik-a-mediabol-a-ringier-axel-springert-vezeto-bayer-jozsef |
| 18 | Vargának 2018-ban a médián kívül is voltak jelentős befektetései (Wizz Air, Dabasi Nyomda, egy lengyel tankönyvkiadó stb.) Portréját lásd a HVG, 2018. aug. 9-i számában. |
| 19 | www.index.hu, 2006. márc. 3. |
Tartalomjegyzék
- PRIVATIZÁCIÓ ÉS ÁLLAMOSÍTÁS MAGYARORSZÁGON III.
- Impresszum
- III. Viták, megoldások, értékelések
- 8. Vissza-visszatérő, elvi kérdések
- 8.1. Bevezető a III. részhez
- 8.2. A privatizáció célja, sebessége és határai
- 8.2.1. Közgazdasági érvek
- 8.2.2. Politikai érvek
- 8.2.3. A privatizáció céljai a privatizációs törvény szerint
- 8.2.4. A privatizáció határai és sebessége
- 8.2.5. A privatizáció feloldhatatlan ellentmondásai
- 8.2.6. Bizonyítható-e a privatizált cégek eredményesebb működése?
- 8.2.7. Felszámolásból is lehet vásárolni!
- 8.2.8. A közvélemény hangja
- 8.2.1. Közgazdasági érvek
- 8.3. Kik azok a külföldiek, és miért jönnek Magyarországra?
- 8.4. Privatizáció és állami vagyonkezelés
- 8.4.1. A probléma elméleti megközelítése
- 8.4.2. Egy fordítási félreértésről
- 8.4.3. Közvetlen vagyonkezelés
- 8.4.4. A vezető tisztségviselők kinevezése és leváltása
- 8.4.5. A közvetett, nem üzleti típusú vagyonkezelés
- 8.4.6. A közvetett, üzleti típusú vagyonkezelés
- 8.4.7. Egyedi vagyonkezelési tranzakciók
- 8.4.8. A Co-Nexus vagyonkezelési csomagja
- 8.4.9. Bizalmi és közérdekű vagyonkezelés
- 8.4.1. A probléma elméleti megközelítése
- 8.5. Garanciák, szerződéses kötelezettségvállalások
- 8.6. A tanácsadók szerepe
- 8.7. És hol volt a Versenyhivatal?
- 8.8. Nyilvánosság és ellenőrzés a privatizáció folyamatában
- 8.9. Az Állami Számvevőszék feladatai
- 8.10. FÜGGELÉK: A borsodi kohászat és a Bábolnai Állami Gazdaság széthordása?
- 8.11. FÜGGELÉK: A privatizációellenesség nem magyar sajátosság
- 8.1. Bevezető a III. részhez
- 9. Privatizáció és korrupció
- 9.1. Amire nem voltunk felkészülve
- 9.1.1. Korrupció 1989 előtt
- 9.1.2. Kinek mi jár?
- 9.1.3. Korrupció a piacgazdaságokban
- 9.1.4. Mi a baj az offshore cégekkel?
- 9.1.5. Oligarchákról és maffiáról beszélni: félreértés
- 9.1.6. Magántőkealapok és alapítványok mögé is lehet bújni
- 9.1.7. Kis ország, kéz kezet mos
- 9.1.8. A lassúság ára
- 9.1.9. Egy városi legenda: Dávid Ibolya 70:30 kampánya
- 9.1.1. Korrupció 1989 előtt
- 9.2. A korrupció közgazdasági definíciója
- 9.3. A verseny tisztasága
- 9.4. Ígért és megvalósult felülvizsgálatok
- 9.5. Illusztrációk – időrendben, 1989–2018
- 9.5.1. A Next 2000 Kft. meghiúsult vagyonátmentési kísérlete
- 9.5.2. A Fidesz–MDF-székházbotrány
- 9.5.3. A Pharmatrade-botrány felmentéssel zárult
- 9.5.4. Befolyással való üzérkedés – a Postabank-birodalom
- 9.5.5. Tetten ért korrupció – kétszer
- 9.5.6. Az Agrobank vezére börtönbe ment
- 9.5.7. A HungarHotels-botrány – a menedzsment csinálta
- 9.5.8. Perek és tanácsadók – a Tocsik-ügy
- 9.5.9. Magyar cégek külföldön (Matáv, MVM, Mol, Richter)
- 9.5.10. Nem is magyar oldalon történt a korrupció? – A MÁV Cargo esete
- 9.5.11. Sukoró, avagy egy populista hecckampány anatómiája
- 9.5.1. A Next 2000 Kft. meghiúsult vagyonátmentési kísérlete
- 9.6. Összegzés
- 9.6.1. Következtetések és tanulságok 11 pontban
- 9.6.2. Versenygazdaság és élsport – fontos hasonlóságok
- 9.7.1. Harácsolás és korrupció a Szovjetunióban
- 9.7.2. A korrupció része a fejlett nyugati demokráciáknak
- 9.7.3. Korrupcióval meggyanúsított politikusok a volt szocialista országokban
- 9.7.5. A magyar miniszterelnökök is saját zsebre dolgoznak?
- 9.7.6. Magyar közéleti személyiségek a korrupcióról, 1993–2023
- 9.6.1. Következtetések és tanulságok 11 pontban
- 9.1. Amire nem voltunk felkészülve
- 10. Az Orbán-korszak mint a nemzeti vagyon 9. újraelosztási kísérlete
- 10.1. Bevezetés
- 10.2. Az 1. Orbán-kormány működése, 1998–2002
- 10.3. Államosítások a szociálliberális koalíció idején, 2002–2010
- 10.4. Visszaállamosítások az energiaszektorban, 2004–2022
- 10.5. Államosítás mindenütt, 2010–2024
- 10.5.1. A kisajátítás szabályozása a nemzetközi jogban
- 10.5.2. Külföldi előzmények és párhuzamok
- 10.5.3. A visszaállamosítások mögötti érvrendszer
- 10.5.4. Ami ellentétben állt egy koherens magyarázattal
- 10.5.4.1. A hatalmi-vagyoni centrumok átrendeződése
- 10.5.4.2. Nagy volumenű koncessziós döntések
- 10.5.4.3. Néhány jelentős privatizációs döntés is volt
- 10.5.4.4. Miért kellett a BÉT-et visszaállamosítani?
- 10.5.4.5. A Fidesz több versenyt szeretett volna látni a bankszektorban?
- 10.5.4.6. Kellenek a multik vagy sem?
- 10.5.4.7. … és néhány mellékszál
- 10.5.4.1. A hatalmi-vagyoni centrumok átrendeződése
- 10.5.5. Az államosítások hatása a költségvetésre
- 10.5.6. A manyupok einstandja
- 10.5.7. Államosítás és tulajdonátcsoportosítás a pénzügyi szektorban
- 10.5.7.1. Az MKB, avagy egy „szétlopott bank” visszavásárlása és újraeladása
- 10.5.7.2. A Budapest Bank baráti visszavásárlása a General Electrictől
- 10.5.7.3. Széchenyi Bank: állami tőkesegítség után csőd
- 10.5.7.4. Demján Sándor bankja, a Gránit Bank
- 10.5.7.5. A Takarékbank és a szövetkezeti bankok megkaparintása, 2010–2023
- 10.5.7.6. Orbán elérte célját
- 10.5.7.1. Az MKB, avagy egy „szétlopott bank” visszavásárlása és újraeladása
- 10.5.8. Az állam megpróbált beletenyerelni a biztosítási piacba is
- 10.5.9. A Mal államosítása – kétszer egymás után
- 10.5.10. Rába: ideiglenes visszaállamosítás magyarázat nélkül
- 10.5.11. A főváros is beszállt a visszaállamosításba
- 10.5.12. Az Antenna Hungária tranzitállamosítása
- 10.5.13. A könyvpiac egy részének újraállamosítása
- 10.5.14. A Ferencvárosi Torna Club visszaállamosítása több lépcsőben
- 10.5.15. Az Utasellátó (Resti Zrt.) baráti visszaállamosítása
- 10.5.16. A magyar állam külföldön is vásárolt
- 10.5.17. PPP-projektek visszavásárlása
- 10.5.18. Két egykori Mahart-leánycég visszavétele
- 10.5.19. Három húsüzem visszaállamosítása
- 10.5.20. Szemétszállító cégek visszavásárlása
- 10.5.21. Az óbudai Hajógyári-sziget visszavásárlása
- 10.5.22. Informatikai cégek államosítása
- 10.5.23. A közbeszerzési szakértői piac államosítása
- 10.5.24. Az állam erőszakkal kirakja a bérlőket – három példa
- 10.5.25. Tranzitállamosítás Dunakeszin
- 10.5.26. Levéltár-államosítás – alkotmánymódosítással
- 10.5.27. Kormányközeli média vásárlása állami hitellel
- 10.5.28. A Hungexpo visszavásárlása – félig
- 10.5.29. Sarokházvásárlás – műemléki trükkel
- 10.5.30. Ózdot még mindig menteni kell?
- 10.5.31. Termőföldvásárlás
- 10.5.32. A média nagy részének átjátszása egy Fidesz-alapítványhoz
- 10.5.33. Meddőségi központok államosítása, 2019–2022
- 10.5.34. A Mátrai Erőmű szívességi visszaállamosítása két lépésben
- 10.5.35. A Ganz Villamossági Művek visszaállamosítása
- 10.5.36. A sármelléki repülőtér visszaállamosítása
- 10.5.37. A Dunaferr „megmentése” – titokban
- 10.5.38. Egy lőszerkereskedő cég államosítása
- 10.5.39. A Vodafone tranzitállamosítása 2023-ban
- 10.5.40. Az építőanyag-ipar is kell
- 10.5.41. Egy intézkedéssel 200 lakás
- 10.5.42. Két hatalmas államosítási döntés közvetlenül a 2024-es választások előtt
- 10.5.1. A kisajátítás szabályozása a nemzetközi jogban
- 10.6. Az önkormányzatok is államosítottak
- 10.7. Átrendeződések a közszférán belül
- 10.7.1. Területi centralizáció az önkormányzatok kárára
- 10.7.2. A társadalombiztosítási alrendszerek megszüntetése
- 10.7.3. Az MNB pénze nem közpénz, 2014–2024?
- 10.7.4. Turizmus, kultúra és tudomány
- 10.7.5. Vagyonátcsoportosítás az egyházak javára
- 10.7.6. Gazdasági társaságból költségvetési intézmény
- 10.7.7. Az önkormányzati víziközműcégek elvétele, 2022
- 10.7.1. Területi centralizáció az önkormányzatok kárára
- 10.8. Átrendeződések a magánszférán belül
- 10.9. Diszkriminatív, versenyellenes jogalkotás és gazdaságpolitika
- 10.10. ÖSSZEFOGLALÁS, 2010–2024
- 10.11. A privatizáció és az államosítások egyenlege, 1989–2024
- 10.12. FÜGGELÉK: Az Orbán-kormányok jelentősebb államosítási tranzakciói, 2011–2023
- 10.13. FÜGGELÉK: Az Orbán-korszak visszaállamosításainak értéke, 2010–2024 április
- 10.14. FÜGGELÉK: Az MTA vagyona 1994-ben
- 10.1. Bevezetés
- 11. A privatizáció mérlege
- 11.1. A kiinduló helyzet
- 11.2. A privatizáció folyamata 2010-ig
- 11.3. Pillanatkép a teljes állami vagyonról, 2009
- 11.4. Az állam cégvagyona 2015 táján
- 11.5. Privatizációs tranzakciók és a bevételek alakulása, 1990–2007
- 11.6. Az MNV Zrt. bevételei 2008 és 2011 között
- 11.7. Az állami vagyonkezelő szervezetek kiadásai
- 11.8. Az állami vagyon változásai a KSH adatai alapján, 2010–2200
- 11.9. FÜGGELÉK: A követelések és a kötelezettségek nyilvántartása az ÁPV Zrt. könyveiben
- 11.1. A kiinduló helyzet
- 12. A privatizáció értékelése
- 12.1. A fő célok teljesültek
- 12.2. Makroökonómiai eredmények
- 12.3. A privatizáció tényleges és látszólagos vesztesei
- 12.4.A privatizáció nyertesei
- 12.4.1. A veszteség is nyereség …
- 12.4.2. Az új tulajdonosok
- 12.4.3. Ki kerülhet fel a Top 100 listára?
- 12.4.4. A magyar nagytőke szerepe a privatizációban
- 12.4.5. Mi lett a földdel?
- 12.4.6. Az új alkalmazotti elit
- 12.4.7. A gazdasági elit további szerepvállalása
- 12.4.8. Az új gazdagok második nemzedéke
- 12.4.9. Összefoglalás
- 12.4.1. A veszteség is nyereség …
- 12.5. Hová jutottunk? Kinek lett igaza?
- 12.5.1. Magyarország visszaintegrálódása Európába
- 12.5.2. Eleinte a menedzserek diktálták az ütemet
- 12.5.3. Hogyan születtek (és nem születtek) nagy vagyonok?
- 12.5.4. Túl gyorsan vagy túl lassan ment végbe a privatizáció Magyarországon?
- 12.5.5. Mi lett a nagyvállalatokkal?
- 12.5.6. Sok vagy kevés volt a privatizációs bevétel?
- 12.5.7. Még mindig háromszereplős a modell
- 12.5.1. Magyarország visszaintegrálódása Európába
- 12.6. Tanulságok és hibák…
- 12.7. Kifelé a zsákutcából?
- 12.8. FÜGGELÉK: A 100 leggazdagabb magyar üzletember politikai hovatartozása 2021-ben
- 12.9. FÜGGELÉK: A magyar sport vezetői 2003-ban politikai pártállás szerint
- 12.10. FÜGGELÉK: A fontosabb makromutatók alakulása, 1980–2023
- 12.1. A fő célok teljesültek
- BIBLIOGRÁFIA
- 8. Vissza-visszatérő, elvi kérdések
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 102 3
Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-3//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero