Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

12.4.7.2. Üzlet és politika összefonódása a médiában

A hazai „sajtócézárok” közül a következő személyek vállaltan baloldali kötődésűek (MSZP, SZDSZ) voltak:1

Fenyő János 1988-ban alapította meg a Vico céget, amely a hazai videókazetta-terjesztés és ‑kölcsönzés birodalma lett, majd az itt szerzett pénzeken kezdte sajtóbirodalma kiépítését. Először a legsikeresebb hetilapot, a Nők Lapját, majd a Rádió és Televízióújságot szerezte meg. Ezután következett a Vasárnapi Hírek, a Buci Maci, a Családi Lap, a Tina, a Bravo-lapcsalád és 1994-től a Népszava. A Vico Rt. által kiadott újságok példányszáma 1994 végére havi 12 millióra nőtt. A Vico 1992-ben 600 M Ft-os alaptőkével alakult részvénytársasággá, de a videóüzletnek lassan vége lett, mert az amerikai filmstúdiók nem nézték el tovább, hogy alkotásaikat Magyarországon mindenféle engedély nélkül forgalmazzák. Beperelték a Vicót, és háromévi pereskedés után 100 000 dolláros fájdalomdíj kifizetésére és a jogtalan kazettaforgalmazás abbahagyására kötelezték. Megalapította a Stáb TV-t, ezen keresztül érdekeltséget szerezve a Nap TV-ben is. Saját tv-t és filmgyártó kapacitást is szeretett volna, de az már nem sikerült neki, mert tisztázatlan körülmények között 1998-ban meggyilkolták.
Amíg Princz Gábor állt az államilag alapított Postabank élén (1988–98), addig a pénzintézet egy kiterjedt sajtóholdingot is birtokolt, melyhez hosszabb-rövidebb ideig olyan liberális elkötelezettségű médiumok tartoztak, mint az Élet és Irodalom, a Magyar Narancs, a Kurír, a 168 óra, a Világgazdaság, a Magyar Nemzet,2 a Szabad Föld, a Nemzeti Sport, a Beszélő, a Café Bábel, a Pesti Vicc, valamint a Rádió Bridge és a Szikra Lapnyomda.
A 90-es évek első felében a Kordax-birodalom alapító tulajdonosa, Kelemen Iván is sok pénzt fektetett a médiába (Respublika, Új Magyarország, Nemzeti Sport, ATV televízió).
Demján Sándor is beszállt a médiába is: ő alapította és/vagy finanszírozta a Reform című hetilapot, a Mai Nap nevű bulvárlapot és a Nap TV-t is. A 90-es években ő is az MSZP-hez állt közel.
A 90-es évek elején fontos médiapozíciókat szerzett meg Gyárfás Tamás (Nap TV, Sport Plusz hetilap). 2010 után ezeket a pozíciókat teljesen feladta.
Puch László, aki leginkább Baranya megyei vállalkozásaiból gazdagodott meg – miközben hosszú időn át az MSZP pénztárnoka is volt. A 2000-es években a Népszava tulajdonosa volt egy svájci cégén keresztül, majd 2016-tól egy osztrák cégen keresztül. Egy 2016 decemberében bejelentett tranzakció során Puch visszavásárolta az időközben eladott Népszavát, és megvette a Vasárnapi Híreket és a Szabad Földet is.3
Puchtól 2019 áprilisában az ugyancsak baloldali kötődésű Leisztinger Tamás vette át a Népszavát.
2015/2016 fordulóján tűnt fel a hazai médiapiacon a félrevezető névre keresztelt Brit Media Befektetési Kft., amely először a Klubrádióban szerzett jelentős mértékű tulajdoni hányadot, majd megszerezte a Vasárnapi Híreket, a Népszavát és a 168 órát is. Mint az viszonylag hamar kiderült, a cég mögött a New Yorkban élő, munkácsi származású, a haszid zsidó mozgalom támogatójaként ismert amerikai milliárdos, Alexender Rovt állt, aki – azon túlmenően, hogy Budapest belvárosában szállodát is birtokolt – különösen jó kapcsolatokat ápolt a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel (EMIH), valamint a Fidesz-kormánnyal is.4

Akik a jobboldalhoz (MDF, Fidesz, MIÉP, Jobbik) kötődtek:

Hatalma csúcsán, 2006-ban kezdett médiabirodalom építésébe az egykori MDF-alapító, később a Fidesztől is jobbra sodródott Széles Gábor (Magyar Hírlap, Echo TV, Vital TV).
Több éven át Lantos Csaba portfóliójába tartozott a Helikon Kiadó, a Heti Válasz és a Borbarát Magazin.
Töröcskei István is jelentős médiaérdekeltséget épített ki az új évszázad első évtizedében. Résztulajdonába került a Magyar Nemzet című napilap, a Hír TV és a Lánchíd Rádió.
Az Orbán Viktorral rokonságban is álló Vitézy Tamás a 2000-es évek közepén indította ingyenes, kezdetben csak Budapesten terjesztett hetilapját, a Helyi Témát. Később a lap működése kiterjedt az ország számos más városára. A tulajdonosok 2014-ig pumpálták a pénzt a lapba, majd megszüntették a kiadását.
Simicska Lajos, az egykori Bibó-kollégiumi szobatárs 1994–2015 között építette ki a közvetlenül Orbán Viktor politikai támogatására létrehozott hirdetési és médiabirodalmát (Index és Origo internetes hírportál, Mahir Zrt., Publimont Kft., Magyar Nemzet, Hír TV, Lánchíd Rádió, az ingyenes Metropol5 újság és a Class FM rádióállomás6). Ez a birodalom egészen 2014/2015 fordulójáig feltétel nélkül támogatta Orbán Viktor minden lépését – akár kormányon volt, akár ellenzékben.7 Amikor Orbán és Simicska – máig nem teljesen tisztázott ügyben vagy ügyekben – összekülönbözött, a Simicskához hű médiumok – a Hír TV, a Lánchíd Rádió és a Magyar Nemzet – egyre kritikusabban kezdték informálni a közvéleményt. Rövid idő alatt ezekbe a tömegtájékoztató eszközökbe Simicska 10 Mrd Ft-nyi friss tőkét tolt be.8

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1266peam3_5808/#m1266peam3_5808 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1266peam3_5808/#m1266peam3_5808)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1266peam3_5808/#m1266peam3_5808)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

12.18. ábra. A Simicska-médiabirodalom névtáblái 2015 februárjában

Forrás: www.nol.hu, 2015. febr. 8.

A 2018-as választás másnapján azonban Simicska „bedobta a törülközőt”. Azonnali hatállyal megszüntette a Magyar Nemzet nyomtatott és internetes változatát, abbahagyta a sugárzást a Lánchíd Rádió és tucatnyi embert elbocsátott a Hír TV-től. Pár héttel később megszűnt a Heti Válasz is.

Amíg ki nem került Orbán támogatói köréből – vagyis kb. 2016-ig – jelentős médiahálózatot birtokolt Spéder Zoltán és Nobilis Kristóf is. Ők ketten 2010-ben 10-10%-kal rendelkeztek a Közép-Európai Média Holding Zrt.-ben (CEMP), míg 80% – vélhetően közvetve személyesen is hozzájuk köthető – külföldi pénzügyi befektetők kezében volt. A CEMP-é volt két vezető internetes újság, az Index9 és a Portfólió, valamint a Pénzcentrum.hu, továbbá az Inforádió, a Bookline könyvkereskedés és a Napi Gazdaság10 című napilap. A CEMP-ből Spéder 2018 őszén szállt ki teljesen – ekkor történt tulajdonosváltás az index.hu, a blog.hu, a femina.hu, a divany.hu, a totalcar.hu, a port.hu és a napi.hu nevű portálok esetében.11
2016-ban jelent meg a médiapiacon Orbán Viktor strómanja, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester. A gázszerelőből lett üzletember előbb a Médiaworks nevű holdingot vásárolta meg az osztrák tulajdonosoktól,12 majd az Echo TV-t Széles Gábortól. 2017 tavaszán Mészáros – cégein keresztül – már 192 (!) újságot és médiakiadványt irányított.13 Egy másik Orbán-stróman, Andy Vajna 2014-ben kezdte építeni médiabirodalmát. Először megvette a TV2-t, majd önálló rádióállomást hozott létre (Rádió1), ezután létező lapokat vásárolt (Bors, Kisalföld, Dél-Magyarország). Ezt követően a Médiworks ún. uralmi szerződéssel14 maga alá hajtotta az összes Fidesz-közeli médiavállalkozást, amelyek egy rövid átmeneti ideig alapítványi formában működtek. Vajna halála után, 2019 elején a TV2 Mészáros kebelbarátjához, Vida Józsefhez, a MTB Takarékszövetkezeti Bank elnök-vezérigazgatójához és egyik meghatározó tulajdonosához került (miközben az is kiderült, hogy Vajna kezdettől fogva Vida József strómanja volt).
2015 tavaszán – a Simicskával történt szakítást követően – Orbán későbbi szövetségese, Habony Árpád is lapot alapított. A Helyi Téma utódának szánt, ugyancsak ingyenes, bulvárköntösbe bújtatott, ám politizáló 24 oldalas lapot Lokál néven jelentette meg a Modern Médiagroup Zrt.15 Nem sokkal később ugyanez a cég elindította a www.888.hu internetes portált is.
2016 utolsó heteiben belépett a politikai-üzleti médiapiacra Schmidt Mária, Orbán egykori főtanácsadója, a Terror Háza Múzeum főigazgatója: ő a Figyelő című gazdasági hetilapot vásárolta meg.
2018 novemberében Liszkay Gábor irányításával megkezdte tényleges működését a Közép-Európai Média és Sajtó Alapítvány (KESMA) névre hallgató kváziminisztérium, amely gyakorlatilag az összes Fidesz-irányítású médiumot visszaállamosította és összevonta16 méghozzá oly módon, hogy a korábbi magántulajdonosok (Mészáros Lőrinc, Schmidt Mária, Habony Árpád stb.) önként, ellenszolgáltatás nélkül adták át médiumaikat az Alapítványnak (10.5.31.).

Akik igyekeztek középen maradni:

1989 és 2019 márciusa között, vagyis 30 éven át (!) a politika iránt kevés érdeklődést mutató Bayer József (és a Ringier Axel Springer kiadó) tulajdonában és irányításában volt egy sor népszerű újság, mint a Blikk, továbbá a Lakáskultúra, TV Hét, Kiskegyed, Csók és Könny, Gyöngy, Hölgyvilág, Autó-Motor stb. 17
2014 októberében alakult meg a Mediaworks, amely azonnal Magyarország egyik legnagyobb médiavállalata lett. A cég tulajdonosa az osztrák Vienna Capital Partners (VCP), amelyet Heinrich Pecina alapított, a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása után megvásárolta a magyarországi Ringier- és Axel Springer-érdekeltségek jelentős részét. 2016 októberében a csoporthoz tartozott a Népszabadság, a Világgazdaság, a Manager Magazin, a Nemzeti Sport (2022 szeptemberében az MNV Zrt. 3,5 Mrd Ft-ért megvette a lapot a Mediaworks Hungary Zrt.-től, vagyis a lap visszaállamosításra került.), valamint több olyan értékes, hirdetéseket vonzó kiadvány is mint az Autó-Motor, a Lakáskultúra vagy a Hot Magazin, továbbá a Pannon Lapok Társasága, amihez négy megyei napilap (Fejér Megyei Hírlap, Napló, Vas Népe, Zalai Hírlap), a Dunaújvárosi Hírlap, számos vasárnapi kiadvány, megyei online portál és ingyenes kiadvány tartozott. 2016-ban azonban a Mediaworks átkerült az egyértelműen jobboldalra húzó Mészáros Lőrinchez (lásd feljebb).
Politikailag semleges volt az 1986-ban alapított Danubius Rádió, amely 1997-ben került magántulajdonba. 2009-ben a rádió elvesztette frekvenciahasználati jogát, miután a Fidesz és az MSZP kurátorai úgy egyeztek meg, hogy egy új fideszes rádió (Class FM), illetve egy új MSZP-s elkötelezettségű rádió a Neo FM kapjon piaci lehetőséget.
2018-ban a Varga Zoltán nevével fémjelzett Central Médiacsoport volt az ország egyik legnagyobb független médiavállalkozása. A digitális portfólióban gasztronómiai, egészségügyi, autós és női témájú internetes lapok voltak, de a csoport része volt a hírpiacon sikeresnek bizonyult 24.hu is. A nyomtatott lapok közül idekerült a Nők Lapja, a Marie Claire, az Elle, a Cosmopolitan, a Story, a Best, a Színes RTV és a National Geographic is. A cégcsoport két könyvkiadója, az Animus és a Central kiadó együttesen benn volt az első 10 hazai kiadó rangsorában.18

És persze voltak olyanok, akik – bár nagyon akarták – egyáltalán nem jártak sikerrel, vagyis el sem tudtak indulni:

A Globex-holding, 2001/2002 fordulóján próbálkozott médiabirodalom létrehozásával, majd 2004-ben a Vegyépszer-holding is. Így – például – szó volt a Népszabadság és a TV2, később a Magyar Hírlap megvásárlásáról.19
2011 tavaszán Demján Sándor kijelentette, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén kész a Népszava című napilap megvételére és finanszírozására.

1	Az első évtized, az 1989–1999 közötti időszak összefoglalását lásd Lipovecz (2014).
2	Az MDF-hez, illetve később a Fideszhez nagyon közel álló Magyar Nemzet ebben az időben azért kapott támogatást, mert Horn Gyula ezt fontosnak tartotta. Princz Gábor csak Horn utasítását követte.
3	Mint utólag kiderült, ez úgy történt, hogy előzőleg Puch Orbán Viktorral személyesen állapodott meg. Orbán szempontjából ekkor az volt éppen a perdöntő, hogy ne kerüljön minden fontos ellenzéki médiaorgánum Simicska Lajos kezébe. Orbán azt is garantálta, hogy a Népszava elegendő mennyiségű hirdetést kapjon a kormányzattól, illetve a kormányhoz közel álló cégektől (https://444.hu/2018/03/09/orban-lerendelte-magahoz-hatvanpusztara-puch-laszlot-hogy-vegye-meg-neki-a-nepszavat). A HVG szerint is Puch fideszes pénzből mentette meg a Népszavát (HVG, 2018. júl. 12.).
4	Bartus (2016).
5	Bő egy évvel azután, hogy Simicska Orbánnál kegyvesztett lett, majd ennek nyomán a Metropol már nem kapott elegendő állami hirdetést, ez az ingyenesen terjesztett napilap megszűnt. Az utolsó száma 2016. június 14-én jelent meg. Fénykorában, 2012-ben közel 400 ezer példányban terjesztették, ez volt az ország legnagyobb napilapja (10.7.).
6	A 2009 novemberében indult Class FM rádió 2016-ban már 2,5-2,7 millió hallgatóval rendelkezett, ez volt az ország legnépszerűbb kereskedelmi rádiója. Ám formailag 2013-ig a mögötte álló céget strómanok működtették. 2016-ban – miután Orbán szakított vele – Simicska kénytelen volt eladni a Class FM-et, mert várható volt, hogy a lejáró frekvenciaengedélyt a 3. Orbán-kormány nem fogja meghosszabbítani. Ez is történt (NSZ, 2016. aug. 2.).
7	Simicska volt az egyetlen magyarországi vállalkozó, aki jelentős pénzeket fektetett az erdélyi médiába is. Ő tartotta el a Krónika című napilapot, az Erdélyi Napló című hetilapot, a Hírlap napilap-családot és a Székelyhon portált is. Lásd Parászka Boróka értékelését a MaNcs, 2018. febr. 1-i számában.
8	https://444.hu/2017/11/15/schlecht-csaba-nem-tudom-garantalni-a-jobbiktol-valo-fuggetlenseget
9	Az ország legnépszerűbb portálja 2017 áprilisában egy olyan alapítványhoz került, amelynek vezetésében több, Simicska Lajoshoz köthető személy foglalt helyet. Formálisan nem maradt kapcsolat Spéder és az Index között.
10	Később a lap a Századvég-csoport részévé vált, majd 2015 szeptemberétől Magyar Idők néven jelent meg, mert gazdasági újságból közéleti napilappá vált.
11	A cég nevet is váltott. Az új név: Indamédia.
12	Ennek a tranzakciónak a legfontosabb célja a Népszabadság és több megyei napilap megszerzése volt. A Népszabadság 2016-ban megszűnt.
13	http://24.hu/belfold/2017/05/03/meszaros-lorincnek-192-ujsagja-van/##
14	Az uralmi szerződést, mint jogi innovációt, a Kocsis István vezette MVM találta ki az MVM tagvállalatainak közvetlen irányíthatósága érdekében (6.5.14.).
15	HVG, 2015. júl. 4.
16	Az első listák szerint idekerült kb. 400 médiacég, közte 18 megyei vagy regionális napilap, 6 országos napilap (Bors, az ingyenes Lokál, Magyar Idők, Nemzeti Sport, Ripost, Világgazdaság), 2 hetilap (Figyelő és Szabad Föld), 4 országos tévécsatorna, 13 internetes portál stb. 2022-ben – titokban – a Nemzeti Sport a KESMA-tól az MTVA portfóliójába került át.
17	https://444.hu/2019/03/25/harminc-ev-utan-tavozik-a-mediabol-a-ringier-axel-springert-vezeto-bayer-jozsef
18	Vargának 2018-ban a médián kívül is voltak jelentős befektetései (Wizz Air, Dabasi Nyomda, egy lengyel tankönyvkiadó stb.) Portréját lásd a HVG, 2018. aug. 9-i számában.
19	www.index.hu, 2006. márc. 3.