Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

12.5. Hová jutottunk? Kinek lett igaza?

„A kapitalista gazdasági rendszerhez tartozik egy olyan politikai felépítmény, amelyet úgy hívnak, hogy polgári demokrácia. Ez az, amit Konrád György úgy fejezett ki, hogy a demokráciának a kapitalizmus az ára. A szabadság mindenkié, a vagyon keveseké. Ez az, amit nagyon nehezen akar a magyar társadalom tudomásul venni.”

Sárközy Tamás (2009)1

Egy két évtizedes folyamat szakaszai. Azoknak lett igazuk, akik a kezdet kezdetétől fogva úgy látták, hogy nem lehet igazságosan, konfliktusmentesen privatizálni, és nincs olyan privatizációs technika, amit elfogadnának azok, akik eszmei vagy érzelmi indíttatásból elutasítják a kapitalista piacgazdaságot.

14: Ki mit mondott a 90-es évek elején?

Tardos Márton közgazdász, SZDSZ-politikus – 1991

„A magyar privatizáció bajait nemcsak a magyar politika gyengesége okozza, hanem az is, hogy minden privatizáció piszkos ügy. De ezt nem fogalmaztuk meg világosan sem magunknak, sem a pártnak [az SZDSZ-nek], se azoknak a potenciális szavazóknak, akiknek a támogatását meg akartuk nyerni. Igazságosan privatizálni – lehet jó politikai jelszó, de igazságosan privatizálni, különösen ilyen mértékben, nem lehet. A privatizáció során egyesek indokolatlanul meggazdagodnak, mások indokolatlanul szegények maradnak. [...] Ezért föltétlenül számítani kell arra, hogy a privatizációs programnak lényeges, jelentős társadalmi rétegek ellenállásával kell megküzdenie.”2

Kocsis Györgyi közgazdász, újságíró – 1993

„Akiket sem több évtized szocializmus, sem a nyugati világon évek óta végigsöprő privatizációs hullám, sem a válságvállalatokkal kapcsolatos mai kormányzati tehetetlenkedés nem győzött meg arról, hogy az állam természeténél fogva csapnivaló vállalkozó – sem működtetni, sem átstrukturálni nem tud, ráadásul eladni is alig –, azokat semmilyen privatizációs megoldással nem lehet kielégíteni. Ha az állami vállalat külföldi tulajdonba jut, »kiárusítják az országot«. »Előnyt a hazai tőkének!« – szól a követelés, de ha a hazai be akar szállni a privatizációba, akkor »tollasodik«. Ha a vállalat vezetői vennék meg a céget, utálatos »átmentőknek« minősülnek.”3

A 80-as évtized utolsó két évében a kormányzati döntéssel meghozott nagyobb privatizációs tranzakciók (pl. Tungsram, Ganz-vállalatok, Hungária Biztosító) még szinte visszhang nélkül maradtak – leginkább azért, mert a döntések titokban, átláthatatlanul születtek. A valamivel későbbi, kisebb ügyletek viszont erőteljes társadalmi visszhangot generáltak, mert időközben szabaddá vált a sajtó és a politikai élet. A köznyelv is büntetett: ezekre a tranzakciókra – oktalanul, félrevezető módon – ráragasztotta a „spontán privatizáció” (3.2.1.) bélyegét. A 90-es évek első felében egyfelől példátlan mértékű és valójában senki által előre nem látott mélységű gazdasági visszaesés történt, emiatt a tényleges privatizációs folyamatok lassúak voltak. Ugyanakkor ez volt a privatizációs apparátusok kiépülésének időszaka is. A magyar gazdaság sorsát döntő módon meghatározó nagy privatizációs tranzakciók 1994–96 között mentek végbe, okként és okozatként hozzájárulva a stabilizációhoz és a növekedés beindulásához.

Beigazolódott az a viszonylag kevesek által kezdettől fogva képviselt álláspont, miszerint a kis- és középvállalatok (az ún. kkv-k) többsége életképtelen, mert a méret- és választékgazdaságossági versenyben szükségszerűen alulmaradnak. A gazdaság számos területén a tulajdonosi koncentrációt, a láncba szerveződést még adminisztratív akadályokkal is csak gyengíteni lehetett, de feltartóztatni nem. Ez történt a termőfölddel, a patikákkal, de még a médiával is. 2020-ra – például – a Fidesz-kormány által létrehozott, formálisan magántulajdonú médiaholding, a KESMA 406 médiaterméket állított elő, a független Central Média-hálózat 54-et, és a Ringier Axel Springer hálózatban is 37 médiatermék volt összevonva.4 5

A közvélemény nem tiltakozott a privatizáció ellen. A közvélemény mindeközben egyre csökkenő lelkesedéssel támogatta az állami beavatkozástól mentes, szabad piacgazdaság modelljét. Míg ezt a modellt 1991-ben a válaszadók 65%-a még helyeselte, 1996-ra az ő táboruk 37% alá csökkent6 (8.3.1.). Mindennek ellenére is igaz azonban, hogy a rendszerváltást követő két évtizedben közvetlenül a privatizáció ellen egyetlen komolyabb egyéni vagy kollektív társadalmi akció sem indult. Nem voltak komoly tiltakozó akciók, tüntetések vagy sztrájkok – jóllehet 1989 és 2011 között Magyarországon Európa egyik legliberálisabb, leginkább munkavállaló-barát sztrájktörvénye volt hatályban.7

12.14. táblázat. Sztrájkok Magyarországon, 1991–2017

Év	Munkabeszüntetések száma (db)	Év	Munkabeszüntetések száma (db)
1991	3	2004	8
1992	4	2005	11
1993	5	2006	16
1994	4	2007	13
1995	7	2008	8
1996	8	2009	9
1997	5	2010	7
1998	7	2011	1
1999	5	2012	3
2000	5	2013	1
2001	6	2014	0
2002	4	2015	2
2003	7	2016	7
		2017	5

Megjegyzés: 2011-től lényegesen megszigorították a kétharmados sztrájktörvényt.

Forrás: HVG, 2019. jan. 17.

12.15. táblázat. A sztrájkok, munkabeszüntetések kiterjedtsége néhány európai országban, 1990–2014 (1000 alkalmazottra jutó kiesett munkanapok száma, éves átlagok)

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1266peam3_5876/#m1266peam3_5876 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1266peam3_5876/#m1266peam3_5876)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1266peam3_5876/#m1266peam3_5876)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Forrás: Lesch (2015).

1	Részlet egy interjúból (Elek. 2009: 199–200). A Konrád Györgytől idézett fél mondat 1990 októberéből származik, a hollandiai Groningenben tartott előadásában szerepelt.
2	Tardos (1991d).
3	Kocsis (1993b).
4	HVG, 2020. aug. 20., 9.
5	2021-ben a Ringier Axel Springer Magyarország csoportból a Springer kivonult, egyedüli tulajdonosként a Ringier maradt meg.
6	A TNS Modus közvélemény-kutató intézet kérdése szó szerint így hangzott: „Ön szerint egy olyan szabad piacgazdaság megteremtése, amely nagymértékben független az állami beavatkozástól, jó vagy rossz Magyarország számára?” (Magyarországi politikai évkönyve 2001: 865).
7	Vásárhelyi (2019).