Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

12.10. FÜGGELÉK: A fontosabb makromutatók alakulása, 1980–2023

A rendszerváltás és a privatizáció értékelésekor visszatérő felvetés, hogy ezek a változások miként hatottak a foglalkoztatásra. Mint a 12.29. ábrán jól látható, valójában a foglalkoztatás visszaesése már az 1980-as évektől megfigyelhető volt, noha kétségtelen, hogy a folyamat az 1990-es évek első felében felgyorsult. Ezt követően azonban a gazdaságilag aktív, és a KSH által a GDP termelésekor számbavett létszám szintje stabilizálódott, miközben a GDP – egészen 2007-ig – folyamatosan emelkedett. Ez más szóval azt jelenti, hogy az 1 foglalkoztatottra eső termelékenység 1991 és 2008 között több mint 80%-kal – éves átlagban 3,6%-kal – nőtt. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a magyar gazdaság új, a korábbinál lényegesen magasabb termelékenységi pályára állt rá a nemzetközi pénzügyi válságot megelőző 17 év során.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1266peam3_6129/#m1266peam3_6129 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1266peam3_6129/#m1266peam3_6129)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1266peam3_6129/#m1266peam3_6129)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

12.29. ábra. A GDP, a foglalkoztatás és a termelékenység alakulása, 1980–2014

Megjegyzés: Index, 1980 = 100.

A makrogazdasági összehasonlíthatóság és még inkább megalapozott értékelése érdekében a komplex megközelítés kívánatos. Félrevezető lenne, ha – például éppen a privatizáció két évtizedes történetének számbavételekor – csak a gazdasági növekedés vagy csak a foglalkoztatás szempontjából vizsgálnánk az adatokat. Éppen ezért került kialakításra, az ún. válságindex (misery index1), amely valamennyi, ún. fundamentális mutatót – azaz a fizetési mérleg mellett a GDP növekedését, a munkanélküliség, az infláció, az államháztartási hiány és az alapkamat alakulását – együtt képes vizsgálni.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1266peam3_6135/#m1266peam3_6135 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1266peam3_6135/#m1266peam3_6135)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1266peam3_6135/#m1266peam3_6135)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

12.30. ábra. A válságindex alakulása, 1974–2023

Forrás: 12.22. táblázat.

Az ábrán és a táblázatban látható, hogy az egyensúlytalanságok halmozódása – a nullaszintnél jelölt célértéktől való eltávolodás – már a rendszerváltás előtt megfigyelhető volt, és már 1987-től erőteljesen nőttek a feszültségek. A mutató 1992–95 között is romlott. A válságindex szerint 1995–2001 között komoly javulás történt. A gond az, hogy 2001–2010 között ez a tendencia nem folytatódott. Ezt a jelenséget Bokros Lajos jó okkal nevezte „elvesztegetett évtized”-nek.2

12.22. táblázat. A gazdasági stabilitás szempontjából fontos makromutatók alakulása, 1985–2023

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1266peam3_6142/#m1266peam3_6142 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1266peam3_6142/#m1266peam3_6142)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1266peam3_6142/#m1266peam3_6142)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Megjegyzések: * A pozitív és negatív előjelű változások kezelése értelemszerűen. ** Eredményszemléletű hiány, magánnyugdíj-pénztári korrekció nélkül.

Forrás: Saját gyűjtés KSH- és MNB-adatok alapján.

Ha csak a BUX index alakulását nézzük, meglehetősen szomorú kép tárul a szemünk elé a magyar gazdaság konvergenciájáról az 1990 óta eltelt időszakban. Ebből ugyanis az látszik, hogy az az emelkedés, amelyet az elmúlt 18 évben produkáltak a magyar részvényárfolyamok, szinte teljes egészében a kedvező nemzetközi környezetnek, nem pedig a magyar és a fejlett gazdaságok közötti szakadék csökkenésének volt köszönhető.

Az index 1990 január elseje óta 37,5-szeresére emelkedett, ami kiváló teljesítménynek tűnik. Azonban vegyük figyelembe, hogy a BUX indexet forintban számolják és nem dollárban vagy euróban, így valós teljesítménye sokban függ a magyar deviza árfolyamának változásától. Ha euróban vagy ez euró elődjeként funkcionáló ECU-ben mérjük az index teljesítményét, a kép már nem ennyire kedvező. 1990. január elején egy ECU árfolyama 75 forint volt, egy euró 2018 tavaszán 314 forintba került. Ebből kiszámolható, hogy euróban számolva ez csak 8,3-szoros értéknek felel meg. Ez még mindig jó hozamnak lenne tekinthető, hiszen éves szinten 12,5 százalék körüli hozamot jelent ebben az időszakban. Azonban ez alatt a 18 év alatt nem csak a BUX indexnek sikerült ez a produkció, a világ vezető tőzsdéin is hatalmas áremelkedés zajlott: a német DAX index ugyanebben az időszakban több mint 9-szerezte értékét, 844 százalékos hozamot produkált. Ez igencsak elkeserítő adat, mert azt mutatja, hogy 18 év alatt összességében enyhén negatív volt az az „extra” hozam, amit egy befektető azért kapott, hogy sokkal kockázatosabb magyar indexet vásárolt a német helyett. A 12.31. ábra azonban azt is mutatja, hogy 2006-ig a BÉT kiválóan teljesített, az ezt követő romlás évei vitték el a korábbi időszak „nettó” nyereségét.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1266peam3_6147/#m1266peam3_6147 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1266peam3_6147/#m1266peam3_6147)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1266peam3_6147/#m1266peam3_6147)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

12.31. ábra. A BUX index alakulása a német DAX indexhez viszonyítva

Megjegyzés: Év eleji (febr. 1-i) napi adatokkal számolva, kivéve 1991-et, ahol a kiindulási adat január 1.

Az index eredeti formájában Okun amerikai közgazdásztól származik, aki az 1970-es évek közepén az infláció és a munkanélküliség korábban ritkán tapasztalt együttes megjelenése nyomán használta ezt a mutatót elemzési eszközként. Az általunk használt mutató lényegében megegyezik a Merrill Lynch-bankház által alkalmazott, kibővített misery indexszel. Lásd The Economist, 2006. jan. 14., 75.

Lásd például Bokros (2006b, 2009a).